Eseménynaptár

Részletek

A rendezvényen meghívott diákközönség vesz részt, ezért regisztrálni nem lehet, de az eseményt élőben közvetítjük az MTA YouTube-csatornáján.

---

A rendezvény az MTÜ és a Középiskolai MTA Alumni Program keretében valósul meg. 

 

Délelőtti program – Mi történik most?

Levezető elnök: Csuhaj Varjú Erzsébet matematikus,  az ELTE Informatikai Karának egyetemi tanára

10.00–10.15: Megnyitó
Csuhaj Varjú Erzsébet matematikus,  az ELTE Informatikai Karának egyetemi tanára

10.15–10.45: A techvilág megérzései az általános mesterséges intelligenciáról
Szegedy Krisztián matematikus, az xAI nevű, mesterségesintelligencia-kutatásokkal foglalkozó cég társalapítója

Hogy működik, és merre tart a mesterséges intelligencia?

Egyre többen haszálnak chatbotokat, kép-generáló alkalmazásokat, intelligens kép-manipulációs programokat a telefonok. Ezek a technológiák általában mesterséges neuronhálókra épülnek. Ezek ugyan sokkal egyszerűbbek mint a biológiai hálózatok, mégis sok feladatot hasonlóan jól elvégzenek. Például a mai hálózatok hármast-négyest kapnának a középszintű matematika érettségin. Vajon ezek a megoldások pontosan milyen módszereken alapulnak, mik a nehézségek és mire számíthatunk a következő két évben?

10.45–11.15: Mit tudnak a nagy nyelvmodellek?
Váradi Tamás nyelvész, a HUN-REN Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet igazgatója 

A ChatGPT megjelenése egy évvel ezelőtt világszenzációt keltett, és alaposan felgyorsította a mesterséges intelligencia kutatását. A ChatGPT egy neurális hálós gépi tanulással előállított rendszer (GPT3) társalgásra tanított változata, amely egyaránt ámulatba ejtette a széles nagyközönséget és a tudományos szakmát. Az elkápráztató, de egyben gyakran talányba ejtő teljesítmény mögött egy úgynevezett nagy nyelvmodell (LLM) áll, amely kétségkívül áttörést hozott abban, hogy érti az emberi nyelvet, és meggyőzően tud szöveget előállítani.

Az előadásban röviden megnézzük belülről az ilyen nyelvmodellek betanítását és működését, aminek során választ kapunk a következő kérdésekre:

Miből tanulnak a nyelvmodellek?
Hogyan történik a tanításuk?
Mik azok a neurális hálók, és miért nevezik ezeket így?
A neurális hálók is úgy működnek, mint az emberi agy?
Milyen feladatra tanítják be a neurális hálós rendszereket?
Hogyan tudja a neurális háló megtanulni az emberi nyelvet?
A nyelvmodell minden szöveget megjegyzett, amivel csak betanították?
Le tudom tölteni, és tudom futtatni a laptopomon?
Mire jó egy nyelvmodell, milyen feladatokra lehet használni?
Miért nem mond igazat?
Lehet úgy programozni, hogy mindig igazat mondjon?
A ChatGPT tud magyarul is?
Magyar fejlesztésű modellek is vannak?
Ha a ChatGPT tud magyarul, akkor miért kell magyar modellt fejleszteni?
Ha a nyelvmodell érti az emberi nyelvet, akkor gondolkodni is tud?

11.15–11.45: Kiterjed a tér: A távcsőtől a mesterséges térintelligenciáig

Szirányi Tamás villamosmérnök, akadémikus kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a HUN-REN SZTAKI tudományos tanácsadója, a Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium (MPLab) vezetője

Az előadás bemutatja azt a robbanásszerű fejlődést, amit az új számítási eljárások, az új érzékelők és platformok, valamint az új matematikai megoldások együttes, egymást segítő fejlődése által a bennünket körülvevő világ szinte minden pontja életre kel, a tér pontjainak története megelevenedik: létrejött a mesterséges térintelligencia. Ez a robbanás egy új világot hív életre, amit robotok, érzékelők és nagy intelligenciájú számítógépek hálózata határoz meg a kiterjesztett valóságban. Most már annyi adatunk van a világunkról, amennyit értelmezni is nehéz, és ez új feladat elé állít minket: hogyan helyezzük el magunkat ebben az általunk létrehozott, hálózatba szerveződött mesterséges, de egyre intelligensebb térben.

11.45–12.15: Hogy állunk az MI-hez? Az MI-vel kapcsolatos társadalmi attitűdök és narratívák
Kollányi Bence társadalomkutató, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont CSS-RECENS Kutatócsoportjának munkatársa

Hogyan számol be a magyar média a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó fejlesztésekről, és mennyit tudnak az emberek az MI alkalmazási területiről – tartanak-e a technológiától, és támogatnák-e, hogy az MI alapján szülessenek egyes fontos kérdésekben döntések? Az előadás a mesterséges intelligenciát említő internetes médiatartalmak elemzésén keresztül és egy kérdőíves vizsgálat eredményei alapján mutatja be, hogy mi, magyarok mit gondolunk az MI-ről.

12.15–12.45:   Alumni-kvíz a helyszíni diákközönségnek

 

Délutáni program – Mire készüljünk?

Levezető elnök: Boda Zsolt társadalomkutató, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója

14.00–14.15: Megnyitó
Boda Zsolt társadalomkutató, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója

14.15–14.45: Proaktivitás vagy reakció? Hogyan alkalmazkodhat a jog az MI fejlődése, működése következtében felmerülő problémákhoz? Szabályozhatjuk az MI-t? Ha igen, hogyan?
Menyhárd Attila jogász, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára, az egyetem „Mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász- és szakemberképzés” szakfelelőse

A jog a társadalmi és gazdasági kihívásokra alapvetően kétféle választ adhat. A „bottom-up” megközelítés szerint a bíróságok a perekben hozott döntésekkel reagálnak a társadalmi konfliktusokra. A másik megoldás a jogalkotó által előre lefektetett szabályok rendje. Bár a jogalkotóra nagy nyomás nehezedik a proaktív fellépés és a szabályozás érdekében, ennek jelentős hátránya hogy a jogalkotó nem feltétlenül tudja előre megjósolni a problémás helyzeteket. Ez könnyen vezet túlszabályozáshoz, mert a nagyobb biztonság érdekében a jogalkotó kockázatkerülő lesz, és olyan alkalmazásokat is tilt vagy korlátoz, amelyek egyébként társadalmilag hasznosak lennének. Ez az innováció visszafogásához vezethet. Az értékalapú megközelítés helyett az európai jogalkotó által választott kockázatalapú megközelítés így nem feltétlenül helyes irány.    

14.45–15.15: Vajon elveszi-e a ChatGPT a munkánkat? – A mesterséges intelligencia és a munka jövője
Vicsek Lilla szociológus, a BCE Társadalom- és Politikatudományi Intézet Szociológia Tanszékének egyetemi docense

A média tele van jóslatokkal arról, hogy a ChatGPT és más mesterségesintelligencia-megoldások hogyan fogják befolyásolni a munka világát. Ebben az előadásban a kérdés mélyére hatolunk, és megkérdőjelezzük a mítoszokat. Megvizsgáljuk, hogyan érdemes ezekre az előrejelzésekre tekintenünk. Mik a jó és a rossz előrejelzések jellemzői a foglalkoztatás területén? Mi befolyásolja, hogy mi fog történni a jövőben egy adott technológiával? Valóban az-e a lényeges kérdés, hogy milyen munkákat vesz majd át a mesterséges intelligencia? Hogy alakulnak majd a társadalmi feszültségek? Az előadásban többek között a fenti kérdésekről lesz szó, valamint javaslatokat is megfogalmazunk, hogyan érdemes az egyéneknek reagálniuk a jelen helyzetre (beleértve, hogy milyen készségeket érdemes fejleszteniük).

15.15–15.45: Hogyan alakul át a média és a politika világa a mesterséges intelligencia előretörésének hatására?
Bokor Tamás kommunikáció- és médiakutató, tréner, a BCE docense

Ember és gép együttműködik – ez már az ék feltalálása óta így van, ám időközben a gépeink egyre okosabbak lettek. Manapság már nem egyértelműen alá- és fölérendelt viszonyban állunk, hanem fokozatosan kiegyensúlyozódnak a szerepek. A mesterséges intelligencia vezérelte gépek néha döntenek, néha alkotnak, néha vezetnek – és néha megvezetnek. Az előadásban erről az újraalakuló ember-gép viszonyról lesz szó, és arról, hogy mindez milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket rejt magában.

15.45–16.15: Mesterséges intelligencia és adatok a gyártás, távközlés, egészségügy területein
Benczúr András mesterségesintelligencia-kutató, a HUN-REN SZTAKI Informatikai Kutatólaboratórium vezetője

Az elmúlt időszakban a generatív mesterséges intelligencia rendkívüli előrelépéseket ért el a nyelvi és vizuális információ feldolgozásában és létrehozásában. A legtöbb alkalmazási területen hasonló áttörést nem láttunk, de a fejlődés folyamatos. A fő irányai közé tartozik az energiahatékonyság javítása, a minőség javítása, a nagy adatokhoz való biztonságos hozzáférés biztosítása, valamint a szűkös erőforrást jelentő emberi szakértői vélemények gépi támogatása. Az előadás bemutatja a gyártás és az egészségügy területein előretörő adatvezérelt megoldásokat. Emellett rámutat a jövő rádiós távközlési rendszerének kihívásaira és lehetőségeire, amelyben a mesterséges intelligencia támogatása kulcsfontosságú része a rendszer tervezésének. Az előadás kitér a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium kutatási eredményeire ezeken a területeken.

16.15–16.45: Alumni-kvíz a helyszíni diákközönségnek