Eseménynaptár

'„Kócos, lompos” Budapest – A főváros alvilága a „boldog” békeidőkben

„Kócos, lompos” Budapest – A főváros alvilága a „boldog” békeidőkben

Tudomány-népszerűsítő előadás

A regisztráció lezárult.

Időpont

2023. november 06. 19.15-20.15 óra között

Helyszín

Humán Tudományok Kutatóháza - Nagyterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Részletek

Előadó: Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész

 „Zengők itt az utcák” – írta a századfordulós éjszakai Budapestről Krúdy Gyula. Vajon milyen érzéki hangokkal, „devernyákkal”, „delikát intézményekkel”, milyen szereplőkkel találkozhatott a kor polgára, ha kilépett a lüktető fővárosi éjszaka sötétjébe?

Budapest nagyvárossá fejlődése szokatlanul gyorsan zajlott le. Így működésének, benne a közrend védelmének és közegészségügyének megteremtése, a főváros élhető rendjének kidolgozása feltorlódott, a nagyvárosi szubkulturális jelenségek gyors kezelése pedig komoly nehézségeket okozott – például a tömeges prostitúció és mélyreható következményei néhány évtizeden belül az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat. A magyar rendőrség felállítása csak a kiegyezés után történhetett meg, évtizedeken át forrás- és munkaerőhiánnyal küzdött. Thaisz Elek rendőrfőkapitány – mint a főváros közigazgatási, közrendészeti és a bűnelkövetések elleni vezetője – azonban a rendőrségi szervezet felállítása, a nyilvántartási rendszerek, a szabályrendeletek kidolgozása mellett belépett az iparosodó prostitúciós, sőt egyéb bűnügyi piacokra is, és sokszor a kor embere már azzal sem lehetett tisztában, vajon ki a pandúr, és ki rabló.

Az est házigazdája: Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

Névjegy

Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője, főmunkatársa, a PPKE BTK és a Kodolányi János Egyetem óraadó tanára, címzetes egyetemi tanár. Az 1980-as évektől az elsők közt kezdte meg az irodalomtudományban akkoriban szokatlan nézőpontú, a dualista kor irodalmának irodalomszociológiai, mikrotörténeti, társadalom- és mentalitástörténeti kutatásait. A tömegkultúra- és ponyvakutatás elméleti kérdései mellett – a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyetteseként – öt éven át a gyakorlatban is kipróbálta a szélesebb nagyközönség elérésének új formáit. Doktori dolgozatának témája Reviczky Gyula összes verseinek kritikai igényű kiadása és az azt kísérő, szinte korszak-monográfiát kiadó jegyzetkötet volt. Mostanában a nagyvárosi szubkultúrával, a 19. századvég íróinak, művészeinek félnyilvános társasági életével, sajtótörténeti kérdésekkel, Mikszáth Kálmán művészetének monografikus feldolgozásával foglalkozik.


Az esemény közvetítését itt érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

Szervező

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály