MTA Székház, Nagyterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Részletek
A különböző homogén katalitikus reakciók – a hidrokarbonilezésektől a keresztkapcsolási reakciókon át a gyűrűzárásokig – nagymértékben bővítették a szintetikus kémikus eszköztárát. Ma már e reakciókat senki sem tekinti csupán valamiféle intellektuális játéknak, mint ahogy az pályám elején még gyakran megtörtént. Az átmenetifémek koordinációs kémiájának – és különösen az átmenetifém-organikus vegyületek tulajdonságainak – alaposabb megismerése, a kezdeti félelmek legyőzése olyan csodálatos reakciókkal ajándékozott meg bennünket, amelyek a legváltozatosabb termék-családok szintézisében is megkerülhetetlenek.
Korábbi, levelező tagsági székfoglaló előadásomban arra tettem kísérletet, hogy bemutassam, hogyan járulhat hozzá az átmenetifémek koordinációs kémiájának vizsgálata (hagyományosan a szervetlen kémiához tartozó terület) a szén-monoxidot mint C1-építőelemet alkalmazó modern szintetikus eljárások (hagyományosan a szerves kémiához tartozó terület) kidolgozásához.
Ezúttal döntően a szupramolekuláris kémia egyik ígéretes vegyületcsaládjára, a 2-metilrezorcinból felépíthető kavitandokra koncentrálok. A tárgyalni kívánt konkrét részterületek a következők:
többemeletes befogadó molekulák felépítése nagy hozamú hagyományos és homogén katalitikus reakciók kombinálásával; újszerű struktúrák szintézise a molekuláris „tálaktól” a „zsákokig”;