Tudós, politikus, közíró – Emlékülés az MTA negyedik elnöke, Lónyay Menyhért tiszteletére

„Az Akadémia nemzeti önazonosságunk szimbóluma és egyik fő forrása. De csak úgy maradhat meg identitásunk szimbólumának, hogy tudományos hitelességgel feltárja, értelmezi, megmutatja a világnak, és minden magyar számára átélhetővé teszi e nagy generáció tagjainak sorsát, cselekedeteit, élete tanulságait” – idézte a jogtudós akadémikus, államfő, Mádl Ferenc gondolatait Freund Tamás.

Mint elmondta, az alapítása 200 éves évfordulójára készülő Akadémia számára kitüntetett alkalom a Lónyay-jubileum, hogy megfogalmazza, miért tekint ma is nagy tisztelettel az MTA negyedik elnökére, és megvizsgálja, milyen tanulságokkal szolgál a ma tudósainak, politikusainak, patriótáinak Lónyay élete, életműve.

A miniszterelnöki posztot is betöltő Lónyay Menyhért 1860-ban lett az MTA levelező tagja, és 1871-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, így a politika mellett egyre nagyobb figyelmet szentelt az MTA felvirágoztatásának. Az MTA elnöki tisztségét egészen 1884-ben bekövetkezett haláláig betöltötte. Első akadémiai felszólalása 1860. április 2-án elmondott levelező tagi székfoglaló előadása, amely „A Tiszaszabályozás története és nemzetgazdasági fontossága” címet viselte. „Vizeink ügye és a természeti környezetbe »nemzeti jobblétet« hozni szándékozó beavatkozások tudományos vizsgálata ma is egyik legfontosabb törekvésünk. Erről tanúskodik víztudományi programunk, számos fellépésünk és a rövidesen meghirdetésre kerülő »Fenntartható fejlődés és technológia« nemzeti programunk is” – mondta Freund Tamás.

Emlékeztetett arra, hogy Lónyay elnöksége idején és szorgalmazására született meg a Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből 1831–1881 című kötet, amelyben az egyes osztályok a hozzájuk tartozó „tudományszakoknak hazánkban újabbkori fejlődését és történetét ismertetik, feltüntetve különösen az Akadémia hatását, hogy az Akadémia elnöke az ünnepélyes közülést megnyitó beszédében adja elő azon főbb eredményeket, melyeket az Akadémia munkássága az egyes tudományszakok körében felmutathat”. E mű méltó jelenkori párdarabjának nevezte Freund Tamás az idén közreadott A magyar tudományos kutatás kiemelkedő eredményei a rendszerváltozástól napjainkig című, nagy ívű összefoglalót, amely bemutatja és összegzi a magyar tudomány elmúlt három évtizedét.

Lónyay Menyhért sok időt szánt Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésére. Széles körű adakozási mozgalmat szervezve elérte, hogy
a Magyar Tudományos Akadémia 20 000 forintért megvásárolja Széchenyi István teljes kéziratos hagyatékát Tasner Antalnak, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának, Széchenyi volt titkárának örököseitől. A kéziratos hagyaték 1877-ben került a Magyar Tudományos Akadémiához.

Részlet az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye által összeállított tárlatból. A kiállítás keretében gróf Lónyay Menyhért és gróf Széchenyi István hagyatékából származó dokumentumokat mutattak be.
További képek az emlékülésről a fotóra kattintva nézhetők meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Nekünk is fontos törekvésünk, hogy az Akadémiához kerüljenek szellemi nagyjaink hagyatékai, hogy megvédjük, és az őket megillető megbecsülés mellett kutathatóvá és elérhetővé tegyük őket. Folyamatosan igyekszünk gyarapítani Művészeti Gyűjteményünket is, amelyet a kétszáz éves évforduló kapcsán szeretnénk jobban megismertetni a széles nyilvánossággal” – mondta az MTA elnöke. Kitért arra is, hogy Lónyay Menyhért Csengery Antal alelnökkel szorosan együttműködve óriási szerepet vállalt az Akadémia pénzügyeinek helyrehozatalában is: „Utódaként én is egyik legfontosabb feladatomnak tartom Akadémiánk biztos és rendezett gazdálkodását. Lónyay elnöksége óta az Akadémia számos közfeladatot vállalt, amelyek ellátásához rendszeresen részesül a közpénzekből költségvetési támogatás révén. Jelentős saját vagyona is van, csodálatos könyvtára, művészeti gyűjteménye, nemzeti szimbólummá vált székháza és további műemlék ingatlanai, nem feledve korábbi kutatóhálózatának, a mai Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak az ingyenes használatában álló ingatlanjait. Az elmúlt évben példátlan mértékben sikerült növelni az Akadémia költségvetési részesedését, de még nagyon sok feladatunk van, hogy helyzetünk olyan rendezett és stabil legyen, mint amilyet Lónyay elnöksége alatt sikerült az Akadémiának elérnie. A kormánnyal közös vállalásunk a Székház felújítása, aminek egy jelentős részét a 200 éves jubileum alkalmából szeretnénk elvégezni.”