MTA doktora eljárás | MTA

Doktori Tanács

MTA doktora eljárás

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki

» tudományos fokozattal rendelkezik,
» az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította,
» tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
» tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. A doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását az kérelmezheti, aki

» magyar állampolgár; vagy
» külföldi, akinek munkássága igazolhatóan a magyar tudományhoz kapcsolódik; és aki
» egyetemi végzettséggel rendelkezik;
» PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik;
» tudományos szakterületének mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt elismert, jelentős visszhangot kiváltó kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki;
» az általa művelt tudományágat és szakterületet a tudományos fokozat megszerzését követően jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapította, amivel hozzájárult a tudomány továbbfejlődéséhez;
» részt vesz a hazai tudományos közéletben, tagja az MTA köztestületének;
» tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze;
» teljesíti a cím megszerzésének a tudományos osztályok által meghatározott feltételeit.

Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult. A doktori eljárás az alábbi, egymást követő szakaszokból áll:

» a kérelem benyújtása,
» a doktori habitusvizsgálat, azaz a kérelmező tudományos tevékenységének, személyi alkalmasságának minősítése, amelynek során véleményező a tudományos bizottság, javaslattevő a tudományos osztály (interdiszciplináris eljárás esetén az illetékes osztályok), és a Doktori Tanács dönt,
» bírálatra és védési eljárásra bocsátás, amelyről a Doktori Tanács dönt,
» a doktori mű bírálata, amelyet három szakmailag illetékes bíráló végez,
» a nyilvános vitára bocsátás, amelyre a három bíráló tesz javaslatot, a vitára bocsátásról a Doktori Tanács dönt,
» a nyilvános vita, amelynek során a három bíráló véleményez, és a bíráló bizottság a tudományos osztálynak javaslatot tesz a cím odaítélésre,
» a cím odaítélése, amelyre az illetékes tudományos osztály tesz javaslatot a Doktori Tanácsnak, amely dönt a cím odaítéléséről.

Külföldön szerzett tudományos fokozat vagy tudományos cím honosításaként az MTA doktori cím nem ítélhető oda. A Doktori Tanács külföldön szerzett „tudomány kandidátusa”, vagy „tudomány doktora” tudományos fokozatot – érdemi vizsgálatot követően – akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a „tudomány kandidátusa” vagy a „tudomány doktora” magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki.

A doktori eljárásokkal kapcsolatos, illetve a Doktori Tanács működésével összefüggő igazgatási, adminisztratív és szervezési feladatokat az MTA Titkárságának szervezeti egységeként működő Doktori Tanács Titkársága látja el.