A Lendület program

Bányai Krisztián Lendület-ösztöndíjas kutató

Bányai Krisztián Forrás: mta.hu

Kutatási téma

Az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségei.

Bányai Krisztián az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A kutató a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok sokféleségére irányuló felméréseket végez, az újonnan leírt mikrobák kóroki szerepét tisztázó vizsgálatokat folytat és a tervei között szerepel egyes betegségek kialakításában szerepet játszó kórokozók azonosítása is. A fiatal virológus eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez, hosszú távon utat nyithatnak a megfelelő kezelési lehetőségek és megelőzési stratégiák tervezése és alkalmazása előtt.

"Óriási bizalmat előlegeztek meg nekünk a pályázat elbírálói azzal, hogy új kutatási témák megvalósítására kaptunk lehetőséget" – mondta a munkatársai nevében is szóló Bányai Krisztián. A kutató hangsúlyozta, hogy sok munka áll előttük de mindent megtesznek terveik sikeres megvalósításért.

Befogadó intézet

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2011–2014.

A kutatócsoport tagjai

Egyed László, Farkas Szilvia, Dandár Eszter, Papp Hajnalka, Kovács Eszter, Bartókné Horváth Anett.

A kutatócsoport honlapja

www.vmri.hu/banyai_csoport

Elérhetőség

E-mail: banyai@vmri.hu


Bemutatkozó videó

Interjú a kutatóval

Az interjú 2011. szeptember 26-án jelent meg az mta.hu-n.

Bányai Krisztián virológus, az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet (MTA ÁOTKI) tudományos főmunkatársa az ember és különböző állatfajok fertőző betegségeit vizsgálja. A Lendület program keretében tervezett kutatásainak célja új kórokozók megismerése, új vírusok, mikrobák genetikai állományának feltérképezése, továbbá a kórokozók és egy-egy betegség közötti kapcsolat kimutatása.

"A vírusok és mikrobák sokféleségéről egyre több ismeret áll rendelkezésünkre. Az új vagy újszerű vírusok leírása a legújabb molekuláris diagnosztikai módszerek segítségével szinte mindennapos dolog. Ezekben az eredményekből azonban sokszor nem derül ki egyértelműen a felfedezés orvosi, illetve állatorvosi jelentősége. Elsősorban ezt a hiányt szeretnénk pótolni" - határozta meg a kutatócsoportja előtt álló legfontosabb feladatot Bányai Krisztián.

A harminchat éves virológus elmondta, hogy a gazdasági haszonállatok fertőző betegségeinek kutatása mindig is fontos területnek számított hazánkban. Ez a hagyomány, valamint az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet múltja és jelenlegi profilja is arra ösztönzi, hogy a Lendületprogram keretében különös figyelmet szenteljen a gazdasági haszonállatok és házi kedvencek fertőző betegségeinek, nem feledkezve meg a közegészségügyi vonatkozású problémákról sem.

Kutatócsoportjában rajta kívül jelenleg egy tudományos munkatárs, három PhD-hallgató és egy asszisztens dolgozik, de a közeljövőben egy végzős egyetemi hallgató is csatlakozik hozzájuk: "A Lendületlehetővé teszi, hogy jövőre egy további fiatal kutatót vonjunk be a kutatásokba. Remélem, hogy a csoportlétszám egy éven belül eléri a tíz főt, ami nagymértékben növelheti a hatékonyságot egy olyan területen, ahol rugalmasan kell alkalmazkodni az állandóan változó igényekhez."

A kutatócsoportnak a fertőző eredetű hasmenéses megbetegedések területén van a legtöbb tapasztalata. A laikusok számára inkább kellemetlennek, mint veszélyesnek tűnő hasmenésekről szólva Bányai Krisztián kiemelte, hogy még napjainkban is jócskán vannak laboratóriumi diagnózis nélkül maradó esetek: "Több olyan betegséget is ismerünk, amelyek esetében valószínűsíthető a fertőző eredetet, a hagyományos diagnosztikai módszerekkel mégsem lehet kórokozót kimutatni. Léteznek továbbá újonnan felbukkanó fertőző betegségek is, amelyek kóroki hátterének felderítése ugyancsak kihívást jelent, főként, ha járványos méretet öltenek."

A gyermekkori hasmenéses megbetegedések 20-40 százalékában ma sem találnak a szakemberek kórokozót. Részben emiatt a hasonló betegségek világszerte még mindig körülbelül 1,2 millió halálos áldozatot követelnek évente. A fiatal kutató szerint a súlyos hasmenés következtében meghalt kisgyermekek felét meg lehetne menteni csupán azzal, ha a már több mint száz országban elérhető rotavírus-vakcinákat rutinszerűen alkalmaznák legalább a halálozás által leginkább sújtott területeken. A betegség elleni küzdelem gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Az Egyesült Államokban ma a rotavírus-vakcinát széles körben alkalmazzák. Az oltóanyag bevezetése előtt a vírushoz köthető betegségek miatt felmerülő közvetlen és közvetett kiadásokat évi 1 milliárd dollárra becsülték. Magyarországon évente 4-5000 kórházi felvételért felelnek a rotavírusok, az ápolás költségei elérik a nagyjából 1 milliárd forintot. A kiadások nemcsak a társadalombiztosítási rendszert, hanem az érintett családokat is megterhelik.

Bányai Krisztián óriási lehetőséget lát a tervezett programban, és mint elmondta, nagyszerű érzés tölti el, hogy a kapott anyagi támogatás segítségével a választott kutatási területén nemzetközileg is fontos, versenyképes kutatásokat folytathat. Kutatási programjának sikere azonban nagyban függ a folyamatban részt vevők együttműködésétől: „Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy új betegséggel először bizonyosan a kezelőorvos találkozik, a gyűjtött minta pedig a diagnosztikai laboratóriumba érkezik. Az MTA ÁOTKI csak a sokadik állomás a láncolatban, ezért fontos, hogy tevékenységünket minél szélesebb körben megismertessük a hazai és külföldi kollégákkal." Az általuk kezdeményezett projekteknél is elengedhetetlen, hogy együttműködni kész munkatársakat találjanak klinikai és járványügyi területen. Tájékoztatása szerint már most kaptak pozitív visszajelzéseket, így minden bizonnyal sikerül majd teljesíteniük a vállalt feladatot.