Kiemelkedő tudományos munkásságok elismerése – díjátadás az Akadémia 189. közgyűlésén
Az utóbbi öt évben elért, kiemelkedő fontosságú kutatási eredmény, szakkönyv, publikáció elismeréseként tizenegy kutató kapott Akadémiai Díjat az MTA 189. közgyűlésén hétfőn. Szintén a közgyűlés nyitóeseményén adták át az Akadémiai Újságírói Díjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet és a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat.
Akadémiai Díj
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesítette Acsády Lászlót, Balogh Margitot, Debreczeni Attilát, Helyes Zsuzsannát, Károlyi György Zoltánt, Péter Antalt, Pusztai Tamást, Salánki Katalint, Tardos Gábort, Török Ákost és Varga Attilát. A kitüntetéseket Lovász László, az MTA elnöke adta át.
Acsády László, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Az agyműködés kialakításában nélkülözhetetlen szerepet játszó talamusz agyterület szerveződésének és működésének újraértelmezéséhez vezető kutatási eredményeiért részesült az elismerésben. Eredményei más megvilágításba helyezik az agykéreg működésének alapelveit, és új terápiák kidolgozásához járulnak hozzá. (Acsády László külföldi útja miatt nem tudott az ünnepségen részt venni, a díjat egy későbbi időpontban veszi át.)
Balogh Margit, a történettudományok kandidátusa, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A 20. századi magyar egyháztörténet terén végzett kiemelkedő kutatásaiért, valamint Mindszenty Józsefről írt biográfiájáért (amely a magyar történetírás kiemelkedő produktuma) kapta az Akadémiai Díjat.
Debreczeni Attila, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi tanára. Az elektronikus és papíralapú kritikai kiadás kettős, egymásra épülő, párhuzamos fejlesztésével megvalósított szövegkiadói program koncepciójának kidolgozásáért részesült az elismerésben, valamint az elmúlt években kibocsátott elektronikus kötetek minden munkafázisában vállalt meghatározó szerepéért.
Helyes Zsuzsanna, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi tanára neurofarmakológiai, a fájdalom idegrendszeri szabályozásával, valamint a gyulladásos betegségek mechanizmusával kapcsolatos kutatási eredményei, innovációs tevékenysége, továbbá tudományszervezési és utánpótlás-nevelési munkája elismeréseként kapta a kitüntetést.
Károlyi György Zoltán, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, a Természettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Károlyi György Zoltánt a nemlineáris mechanika, azon belül a lamináris áramlásokban zajló transzportfolyamatok vizsgálata, a kémiai és biológiai aktivitás modellezése folyadékáramlásokban, a stabilitáselmélet és posztkritikus viselkedés elemzése, valamint a szálas biológiai struktúrák modellezése és az ütközési problémák vizsgálata terén elért kiemelkedő, jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltó eredményeiért tüntették ki.
Péter Antal, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék nyugalmazott egyetemi tanára a királis elválasztástudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert munkájáért, az enantioszelektív elválasztások hazai szellemi hátterének megteremtéséért, valamint az ehhez kapcsolódó kiemelkedő oktatói munkásságáért részesült Akadémiai Díjban.
Pusztai Tamás, az MTA doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a heterogén kristálycsíra-képződés fázismező-elméleti leírásának megalapozásáért, a spirálozó eutektikus dendritek fázismező-elméleti modelljének kidolgozásáért kapott díjat, valamint a polikristályos megszilárdulás térelméleti módszerének kifejlesztésében játszott meghatározó szerepéért (amellyel először vált lehetővé komplex polikristályos mintázatok leírása).
Salánki Katalin, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos tanácsadója a növényvirológia terén elért nemzetközileg elismert kutatásaiért részesült Akadémiai Díjban. Fő kutatási területe a különböző cucumovírusok vírustüneteinek és gazdanövénykörének kialakításában szerepet játszó genetikai determinánsok azonosítása, az uborka-mozaikvírus mozgásában szerepet játszó vírusfehérjék vizsgálata, valamint a paradicsom-bronzfoltosságvírus rezisztenciatörésért felelős genomi régiójának vizsgálata.
Tardos Gábort, az MTA doktorát, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját a matematika számos területén elért, áttörést jelentő, nemzetközileg is kiemelkedő hatású eredményeiért részesítették Akadémiai Díjban. Ezen eredmények többek között a Stanley–Wilf-sejtés megoldása (kombinatorika), a Lovász-féle lokális lemma algoritmikus változata (számítógép-tudomány), a véletlent használó online algoritmusok vizsgálata, valamint az ujjlenyomatkódok megalkotása (kriptográfia).
Török Ákost, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát a műemléki kőanyagokat és mállási folyamataikat bemutató, számos hazai és nemzetközi fórumon publikált, kiemelkedő színvonalú mérnökgeológiai kutatásaiért részesítették az elismerésben.
Varga Attila, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézet Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára a regionális tudományok, a makrogazdasági és vállalati versenyképesség terén végzett kutatásaiért, kiterjedt nemzetközi publikációs munkásságáért, valamint kiváló iskolateremtő és oktatómunkájáért kapta a díjat.
Akadémiai Újságírói Díj
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Katona Mártát, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szerkesztő-műsorvezetőjét. Katona Márta lelkiismeretes szerkesztői-riporteri munkája során rendszeresen tájékoztatja a hallgatóságot a friss zenetudományi publikációkról, a tervezett és lezajlott konferenciákról, továbbá olyan intézményi folyamatokról és változásokról, amelyek befolyással lehetnek a tudományos műhelyek tevékenységére – hangzott el az ünnepségen.
Wahrmann Mór-érem
Az Akadémia Vezetői Kollégiuma 2018-ban Oliver Schatznak, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatójának, műszaki területekért felelős elnökének adományozta a Wahrmann Mór-érmet. Oliver Schatz az Akadémiával való együttműködéséért, valamint olyan egyetemi és kutatóintézeti programok támogatásáért kapta az érmet, amelyek a globális megatrendek kutatásában, illetve az automatizált vezetés fejlesztésében Magyarországot meghatározó szereplővé tették.
Arany János-életműdíj
A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban Szilágyi N. Sándornak, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanárának adományozta az Arany János-életműdíjat. A tudós kiemelkedő nyelvtudományi teljesítménye, iskolateremtő munkája, valamint a társadalmi és etnikai konfliktusok csökkentését célzó nyelvészeti és társadalomtudományi munkássága – amellyel sokat tett és tesz a magyar tudomány és a társadalmi közjó szolgálatában – elismeréseként részesült a díjban.