VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Az alvási orsó rövid, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyák esetében még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmányból most az derült ki, hogy sokkal jobban hasonlít egymásra az emberek és kutyák alvási orsója, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

A 2017-es orvosi Nobel-díjat az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Vendégszerzőink, Kozma-Bognár László és Nagy Ferenc, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatói cikkükben betekintést adnak e biológiai folyamatok részleteibe, és végigvezetik az olvasót a felfedezés történetén.

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

A magyar idegtudomány főszerepet játszik a világ idegtudományának központi színpadán – idézi külföldi kollégái véleményét az Agy díjas Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Az információrobbanással óriási adaptációs nyomás nehezedik az agyra. Azt vallja, ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése után Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének kidolgozásával egy új általános fehérjemodellt vázolt fel. Az elméletet bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában. A kutató az MTA Lendület programjának támogatásával a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében dolgozik.

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

A 2012 végén indult Nemzeti Agykutatási Program négyéves működése alatt elérte, hogy a magyar agykutatás megkerülhetetlen szereplővé váljon a nemzetközi tudományos életben. Nemcsak a támogatás mértéke volt azonban kiemelkedő, hanem a pályázati modell is: erről beszélt a NAP zárórendezvényén Lovász László, Freund Tamás és Pálinkás József. No meg arról, hogy idén decembertől folytatódik a program, a modellt pedig más tudományterületek hasonló gigaprojektjei is követhetik. Részletek és videofelvétel összefoglalónkban.

Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében

Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében

Szorosabbra fűzni a kapcsolatot a középiskolákkal, kiszélesíteni az együttműködést a Dél-Dunántúl régió innováció iránt érdeklődő piaci szereplőivel, valamint folytatni az áltudományok elleni küzdelmet – egyebek mellett ez a célja az MTA Pécsi Területi Bizottsága tavasszal megválasztott új elnökének. Lénárd László a területi bizottság korábbi vezetőjével, Kosztolányi Györggyel közösen adott interjút az mta.hu-nak.

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet „Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak. A Klebelsberg Kuno által 1927-ben alapított intézmény ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézeteként végzi hidrobiológiai és környezetvédelmi kutatásait. Tevékenységét a közelmúltban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

  • 66 találat
  • További