A szuperlézer feladatai, szoftver és zeneoktatás: a Szigma – a holnap világa, 2017. július 25-i adása

Milyen kutatásokat terveznek az ELI-ALPS-ban, a szegedi lézeres kutatóközpontban? Nemzetközi szinten mi a szerepe, és mennyire jelentős helyet tölt be a közelmúltban átadott kutatóhely? Hogyan lehet élvezetesebbé tenni a zenetanulást az iskoláskorú gyermekek számára, és hogyan alkalmazható az informatika a zeneoktatásban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az InfoRádió és az MTA közös tudományos magazinjának hallgatói.

2017. július 26.

Mi történik a szegedi lézerközpontban?

A májusi megnyitó után, megkezdődött a kutatócsoportok beköltözése a szegedi lézerközpontba. Osvay Károly, az ELI-Hu Nkft. kutatási technológia igazgatója elmondta, hogy az irodai munkák megkezdődtek, a laborok tisztaságának ellenőrzése még folyik. Ezekben úgynevezett különleges optikai tisztaságra van szükség, vagyis meghatározott méretű porszemcséknél nagyobb szemcsék nem lehetnek. Az optikai tisztaság és hőmérsékleti stabilitás elengedhetetlen feltétele a munka megkezdésének. Ezután történhet meg a lézerek beüzemelése. Az első lézer várhatóan augusztus közepén, a második szeptember elején érkezik. A tervek szerint október elejére már mindkét lézerrendszer működése biztosított.

A tervezett kutatások alapvetően a lézerek által keltett másodlagos sugárzás impulzusainak, fénysugarainak felhasználásával további részecskék, elektronok, ionsugarak, röntgensugarak vizsgálatára irányulnak. „Ezekkel a kutatásokkal az anyagban – ami lehet atom, molekula, sejt, nanorészecske stb. – végbemenő nagyon gyors folyamatokat térképezik fel. Majdhogynem az élet keletkezését, az ősrobbanás elején történteket próbáljuk megismerni. Nagyon gyors és miniatűr szinten igyekszünk vizsgálni a folyamatokat, például azt, hogy az elektronok önmagukban hogy mozognak az atomok között, vagy molekuláknál a kötések között” – mondta Osvay Károly.

Szoftverfejlesztéssel az új és élvezetesebb zeneoktatásért

Janurik Márta, az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője kutatócsoportjával az általános iskolai ének-zene oktatás megújításán dolgozik. Kutatásai két irányba indultak el. Egyrészt egy feladatbank létrehozásával a ritmikai készségek és képességek fejlesztése felé, amellyel erősítenék az olvasáshoz, helyesíráshoz és a matematikához szükséges készségek elsajátítását. Másrészt a digitális eszközök kihasználatlanságán szeretnének javítani. „Alsó tagozatban egyáltalán nem léteznek olyan magyar nyelvű, kisgyermekek számára tervezett alkalmazások, amelyek használhatóak lennének. Ezért egy több platformon futó alkalmazás elkészítésébe fogtunk, amelynek nagy részével el is készültünk. Azt reméljük, hogy ez a kottaolvasást és -írást is élvezetesebbé teszi majd” – mondta el a kutató.

A zenei hallásról szólva úgy vélekedett: nagyon sok diáknak és vélhetően felnőttnek is homályos, sokszor téves elképzelései vannak róla. „Gyakran a kiemelkedő zenei tehetséggel azonosítják, ezért sokan lebecsülik saját zenei lehetőségeiket. Azzal a zenei percepciós képességgel, amelyet nevezhetünk egyszerűen zenei hallásnak is, amely bármely zene, zenei mintázat megértéséhez, felfogásához szükséges, és amely élvezetessé teszi számunkra a zenét, mindannyian rendelkezünk. A legutóbbi, hetedik osztályosok körében végzett vizsgálataink kimutatták, hogy a diákok a zenei hallásukat éneklési képességükkel azonosítják.”

A 2017. július 25-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.