Alkalmazható tudásra van szükség – tanácskozás a PISA-eredményekről | MTA

Alkalmazható tudásra van szükség – tanácskozás a PISA-eredményekről

A tavaly év végén nyilvánosságra hozott PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó. A tudás alkalmazási készségét tekintve azonban teljesítményük fokozatosan romlik. Hogyan lehet ezt a romlást megállítani és visszafordítani? Erre a kérdésre keresték az MTA Székházában rendezett tanácskozáson oktatáskutatók és pedagógusok közösen a választ.

2017. február 23.

„Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra” – idézte Lovász László, az MTA elnöke a játékos, szórakoztató kísérletei révén néhány évtizeddel ezelőtt népszerű Öveges professzor gondolatait.

Alkalmazható tudásra van szükség

Mint mondta, a mindenhez értő polihisztorok kora már régen lejárt. A bennünket körülvevő világról olyan végtelen információmennyiség áll rendelkezésünkre, amit lehetetlenség megtanulni.

Rendszerezni, értelmezni és használni viszont muszáj.

„A PISA-tesztekben is valami hasonlóra kíváncsiak: hogyan tudják a diákok a megszerzett tudást alkalmazni. Nem arra kíváncsiak ezeken a A tanácskozásról készített képgalériát itt nézheti megfelméréseken, hogy miként tudják a gyerekek az adott oktatási rendszer tananyagát mechanikusan felidézni. Sokkal inkább arról szeretnének képet kapni, hogy milyenek egy adott korosztály alapképességei, készségei és kulcskompetenciái. A fejlett országok polgárai számára szükséges, alkalmazható tudást vizsgálják” – fogalmazott az MTA elnöke. Szerinte az ehhez szükséges és a további ismeretek elsajátítását is lehetővé tévő szilárd alapokat az iskolás években kell megszerezni.

Lovász László Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia kötelességének nevezte, hogy e cél eléréséhez minden támogatást megadjon. Mint mondta,

az MTA feladata, hogy a hozzá kötődő kutatói közösség bevonásával átgondolja, miként jelenhetnek meg az új tudományos eredmények, sőt új tudományterületek a közoktatásban.

Hogyan lehet a nemzetközi és hazai tapasztalatokat felhasználva, életkori sajátosságaikat is figyelembe véve, a folyamatosan változó módszerek és még annál is gyorsabban fejlődő technikai eszközök felhasználásával korszerű és jól használható tudással, illetve műveltséggel felvértezni a magyar gyerekeket.

„Mit tanítsanak tehát a tanárok és főleg hogyan? Ez az a kérdés, amelyre minél gyorsabban választ kell találnunk. Az elmondottak alapján meggyőződésem, hogy az érdemi és valós eredményekkel kecsegtető válaszok megfogalmazása a tudományos vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen” – mondta az MTA elnöke, aki utalt arra is, hogy ezért kezdeményezte nem sokkal elnökké választása után a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását segítő interdiszciplináris kutatásokat és azok gyakorlati alkalmazását támogató pályázatot, amit később 4 éves, évi 200 millió forintos programmá szélesített.

Lovász László szerint az oktatási rendszert nem elég egyszeri reformmal korszerűbbé tenni. Folyamatosan karban kell tartani, akárcsak az azt megalapozó tudományos módszereket.

Ismert problémák

„A legutóbbi PISA-eredmények által felszínre hozott fontosabb problémák nem újak. Korábban más forrásokból jelentős részük már ismert volt” – mondta Csapó Benő egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet és az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője, a MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.

Csapó Benő Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Szerinte a magyar diákok tudásának nem csupán a mennyiségével, hanem a minőségével is súlyos gondok vannak.

Továbbra is jelentősek az iskolák közötti különbségek, ami a magyar iskolarendszer rendkívüli szelektivitásának egyik indikátora.

Az eredményeket erőteljesen meghatározza a tanulók társadalmi háttere, a közoktatás pedig csekély szerepet játszik a társadalmi különbségek kiegyenlítésében.

Az olvasás mindig tanulás is egyben

Steklács János, a Pallasz Athéné Egyetem professzora arról beszélt, hogy a PISA-felmérések által vizsgált másik két fő területtel, a matematikával és a természettudománnyal összehasonlítva a szövegértés legfontosabb jellemzője: tanítása az iskolarendszerben nem önálló tantárgyként jelenik meg. Minden tárgyhoz kapcsolódik viszont, hiszen az olvasás mindig tanulás is egyben, a tantárgyakhoz kapcsolódó szövegek megértése pedig az elsajátítás megkerülhetetlen tényezője. Kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban több publikáció is született a romló magyar PISA-eredményekről, amelyek az olvasás, szövegértés szempontjából is lesújtó adatokat mutatnak.

Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

Összefüggő tudásterületek

Csíkos Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a legutóbbi PISA-felmérés matematikai eredményeit értékelte. Mint mondta, a matematikai műveltség, amelynek értelmezése magában foglalja a matematikai tudás alkalmazhatóságát, a matematikának a bennünket körülvevő világban betöltött szerepe ismeretét és a reflektív állampolgári döntéshozatal képességét, az emberi kultúrának olyan részterülete, melynek jelentősége aligha megkérdőjelezhető. A PISA-felmérés eredményeit értékelve elmondta, hogy a magyar diákok átlagos teljesítménye e téren elmaradt az OECD-országok átlagától. Figyelemre méltónak, de nem meglepőnek nevezte, hogy a PISA által mért három nagy tudásterület eredményei egymással szorosan összefüggnek egy-egy adott ország esetében, rámutatva ezzel arra, hogy a fejlesztés kulcsa általában véve az oktatás színvonalának növelése.

Természettudományos nevelés az óvodáskortól

Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem docense arról beszélt, hogy miként változott a természettudományos műveltség értelmezése az eddigi felmérések során; milyen tudáselemek, témák kerültek előtérbe, hogyan változott a felmérések módszertana. A természettudományos műveltség fejlesztési lehetőségei között nemzetközi és hazai kutatási eredményekre hivatkozva felhívta a figyelmet a kora gyermekkori időszakra, a tevékenységeken, tapasztalatokon alapuló, az óvodáskortól kezdődő természettudományos nevelésre, az ismeretelsajátítás, fogalmi fejlődés elősegítésére, valamint az alkalmazható tudás megszerzését és a természettudományos gondolkodás fejlődését támogató aktív tanulási módszerekre.

A tanácskozásról készített videofelvételt néhány nap múlva megnézheti az mta.hu-n.