Kihirdették az MTA szakmódszertani pályázatának nyerteseit

„A Magyar A rendezvényen készült képek itt tekinthetők megTudományos Akadémiának nem célja az oktatáspolitikába beleszólni, de az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkoznia kell” – mondta Lovász László, az Akadémia elnöke a szakmódszertani kutatócsoportok alapítására és működtetésük támogatására meghirdetett pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén, az MTA Székházában. A program keretében az oktatás szakmódszertani kérdéseire tudományosan megalapozott válaszokat adnak a kutatók, akik az általuk kidolgozott elméletet aktív pedagógusok közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálják.

Lovász László a szakmódszertani pályázat eredményhirdetésén. Galériánkért kattintson a képre! Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Az Akadémia négy éven keresztül olyan kutatásokat támogat, amelyek komplex tanítási módszereket alapoznak meg. A pályázati keret összege évente 200 millió forint.

A programban résztvevő tudományos műhelyek vállalják az eredményes megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, a szükséges feladatok felmérését és ezek alapján a szakmai fejlesztés koncepciójának kidolgozását – segédletek megírását, az újonnan kidolgozott, illetve továbbfejlesztett szakmódszertani program kísérleti helyeken történő bevezetését, valamint a gyakorlati megvalósítás hatékonyságának és eredményességének vizsgálatát. A nyerteseknek olyan munkacsoportot kell létrehozniuk, amelybe a közoktatásban tanító, gyakorló pedagógust is bevonnak.

Patkós András, a Szakmódszertani Programtanács vezetője. Galériánkért kattintson a képre! Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„Kutatók és gyakorló tanárok tehát egyenrangú partnerei lesznek egymásnak” – mondta Patkós András akadémikus, a Szakmódszertani Programtanács vezetője. A célok között említette a magyar szakemberek jelenlétének megerősítését a szakmódszertan nemzetközi tudományos fórumain, valamint a szakmódszertani kutatás elismertségének javítását a hazai kutatótársadalomban, így az MTA köztestületében is.

A szakmódszertani pályázat nyertesei. Galériánkért kattintson a képre! Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A szakmódszertani pályázat nyertesei:

Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója olyan kutatásokat folytat majd az MTA támogatásával, amelyek eredményei hozzájárulhatnak a nyelvileg tudatos iskola, a kétnyelvű siketoktatás és a nyelv által kiaknázható tudás innovatív módszereinek, eszközeinek fejlesztéséhez. Ennek keretében tervezi például siketekre kidolgozott mérési módszerek, valamint az új módszertani szemlélettel egyező oktatási segédanyagok kidolgozását és továbbfejlesztését siket, illetve halló diákok számára egyaránt.

Benedek András, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára arra vállalkozik, hogy a közoktatási rendszerben és az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazott oktatási módszerek elemzése alapján új eljárások fejlesztésével, a pedagógusképzésben történő alkalmazásával és gyakorlati bevezetésével az iskolai tanulást segítő módszerek kutatásához és fejlesztéséhez járuljon hozzá.

Burián Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet tanszékvezető egyetemi docense olyan mikrobiológiai gyakorlatokat és projekteket dolgoz ki, amelyek elősegítik a középiskolai biológiai ismeretek elmélyítését, elméleti és gyakorlati alkalmazását. A gyakorlatok célja, hogy kialakítsa általuk az új ismeretek önálló megszerzésének képességét, gyakorlati jártasságot biztosítson a laboratóriumi vizsgálatokban, megtanítsa értelmezni a kísérletek során kapott eredményeket, és tudatos kérdésfeltevésre ösztönözze a diákokat.

Falus András akadémikus fő célja az iskolai egészségnevelésre, egészségtudatosságra való nevelés eredményesebbé tétele az új szakmódszertani eljárás (Tanulj, Tanítsd, Tudd!) részletes gyakorlati kidolgozásával és hazai bevezetésével, mindezt tudományos alapokra építve és nemzetközi kontextusba ágyazva. Pedagógiai koncepciójának lényege az idősebb diákok többlépcsős, szakmailag kontrollált bevonása a náluk fiatalabbak nevelésébe, szemléletformálásába.

Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense a földrajz oktatásának módszertani megújításához szeretne hozzájárulni egy problémaorientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés megalapozásával. Egyebek mellett Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít majd kutatócsoportjával.

Gévayné Janurik Mártának, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docensének célja az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítása. Ezt képesség- és motivációkutatásokkal kívánja megalapozni. Kiemelten fontosnak tartja az ének-zene órák módszertani kultúrájának gazdagítását a 21. századi információs technológia nyújtotta lehetőségekkel. Széles körben alkalmazható, hatékony és minél egyszerűbb eszközökkel szeretné örömtelivé tenni az énekórákat, így biztosítva a diákok számára az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségét.

Gingl Zoltán, az MTA doktora, a Szegedi Egyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Műszaki Informatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az informatikai, műszaki és természettudományos ismeretek modern és hatékony oktatásának fejlesztése érdekében dolgozik majd kutatócsoportjával. Terveik között szerepel egy több tantárgyat is érintő tananyagrendszer kidolgozása. Ezt a diákok számára leginkább befogadható elektronikus formában készítik el, és kihasználják a közösségi oldalak biztosította előnyöket is.

Győri Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének igazgatója kutatási programjának középpontjában az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő gyermekeket és családjukat támogató, bizonyítékokon alapuló technikák kidolgozása áll. A kutató egyebek mellett a célirányos, személyre szabott és szakszerű ellátási formák, elsősorban az intézményes nevelés keretein belüli működési jellemzők megismerésére, valamint az erre épülő, többirányú befogadást támogató eljárás kidolgozására törekszik.

Jancsák Csabának, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docensének kutatási programja azt célozza, hogy a történelemtanításban a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjenek meg a személyes narratívák, az oral history módszere és a videointerjúk műfaja. Ennek érdekében kutatócsoportja helyzetfeltáró kutatást, a módszertani fejlesztés tudományos igényű megalapozását, tananyagfejlesztést, kísérleti megvalósítást és szakmetodikai, illetve nevelésszociológiai hatásvizsgálatot végez majd.

Juhász Péter térképész és programozó matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa, a Budapest Semesters in Mathematics és a budapesti Szent István Gimnázium tanára a korszerű matematikatanítás, azon belül is kiemelten a felfedeztető matematikatanítás lehetőségeit szeretné megvizsgálni, alkalmazni és az alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján fejleszteni. A kutatók a több évtizedes hagyományra visszatekintő hétvégi táborban hátrányos helyzetű diákok körében a speciális matematika tagozatokon tanító pedagógusok bevonásával, valamint egy kísérleti osztály beindításával is elemzik majd azt, hogy milyen előnyei vannak a felfedeztető oktatásnak a közoktatásban, és milyen korlátokba ütközik a használata.

Kárpáti Andrea, az MTA doktora, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán működő Természettudományi kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője a 21. századi képi nyelv tanításának módszertanát dolgozza ki. Tervei között szerepel egy, a törzsanyagot kiegészítő moduláris rajztanterv kidolgozása. Elképzelése szerint a modulok választhatók lennének, alkalmazkodva az adott település (vizuális) kultúrájához és az iskola lehetőségeihez, a tanulók vágyaihoz és a tanár habitusához. A négyféle, két–négy tanévre szóló tantervi egységet négy tanéves, felmenő rendszerű iskolakísérletekben kontrollcsoportos képességméréssel értékeli majd társaival, és az eredmények alapján fejleszti tovább.

Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet egyetemi docense a természettudományos gondolkodás fejlesztéséhez szeretne hozzájárulni oktatási segédanyagok kidolgozásával a közoktatás és a tanárképzés számára. Munkája jelentőségét főként az adja, hogy Magyarországon a természettudományos gondolkodás elemeinek feltárása, fejlődése és fejleszthetősége kevésbé kutatott téma. Nem áll rendelkezésre olyan koncepció, amely a gondolkodásfejlesztés tervszerű, tudatos megvalósítását segítené.

Kovács Gusztáv, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense, az Emberi Méltóság és Társadalmi Igazságosság Tanszék vezetője egy, a szakmódszertan területén nagy hagyományokkal rendelkező, de elhanyagolt területen, a hittan oktatásában kíván szemléletformáló tevékenységet folytatni. Valláspedagógiai szakmódszertani műhelyt alapít és működtet. Célja a személyközpontú, egzisztenciális hittantanítás módszertanának megismerése és megismertetése. Ennek érdekében egyebek mellett módszertani adatbázist hoz létre, amelyet a lehető legszélesebb körben elérhetővé tesz.

Molnár Gábor Tamásnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalmi Szakmódszertani Munkacsoport mb. munkacsoport-vezetőjének, egyetemi adjunktusnak fő célja a középiskolai magyartanítás és a bölcsészképzés aktív-interaktív szemléletének érvényesítése a korszerű infotechnológiák médiumában. Ezzel az irodalom és az írásos kultúra korszerű közvetítésének lehetőségeit szeretné kipróbálni, vagyis igyekszik kapcsolatot teremteni a humán területeken működőképes oktatási módszertan és a korszerű technológiai környezet adta lehetőségek között. Kutatótársaival aktív segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a digitális kompetencia fejlesztésére törekszenek – akár a középiskolai oktatásban, akár a tanárképzésben vagy a bölcsészettudományok bármely területén.

Nemes László Norbert, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója, egyetemi docens a Kodály-koncepcióra épülő iskolai ének-zene oktatás módszertani továbbfejlesztésére törekszik az éneklést és a zenehallgatást kísérő mozgás kreatív integrálásával. Munkájához két modellt alkalmaz. Az első az irányított, zenét követő mozgásra alapoz (ebben a tekintetben a svájci zeneszerző és zenepedagógus, Émile Jaques-Dalcroze elveihez közelítő), a második modell az improvizált, szabad mozgást (Kokas Klára zenepedagógiájának elemeit) használja fel.

Polonyi Tünde, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet Általános Pszichológiai Tanszék egyetemi docense digitális multimédiás idegen nyelvi tananyagot fejleszt az általános iskolák 5–7. osztályába járó diákoknak. A pályázat keretében az angol, a német és a holland nyelv tanításához készít majd kutatócsoportjával az iskolai oktatást kiegészítő, új szemléletű online tananyagot. A program hiánypótló, hiszen az online térben jelenleg nem található olyan digitális honlap, amely közvetlenül támogatja az iskolai munkát, de a tanulói önállóságra épít.

Szalay Luca egyetemi adjunktus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet tanára, a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztály elnöke korábban megkezdett kutatási programjában azt vizsgálta, hogy a kutatásalapú természettudomány-oktatási módszer (inquiry-based science education, IBSE) bevezetésének első fázisaként érdemes-e a hagyományos tanulókísérleteket úgy átalakítani, hogy az adott vizsgálatsorozat legalább egy lépését a tanulók csoportjainak kelljen megtervezniük. Akkor úgy találta, hogy már két kísérlet megtervezése is szignifikáns javulást hozott a tanulók kísérlettervező képességében. Tervei szerint a következő négy évben végigkísérné a kutatásba bevont tanulók kémiatanulmányait a 7. osztálytól a 10. osztályig.

Tél Tamás, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszék professzora hálózatszerűen működő fizika szakmódszertani munkacsoportot szervez egyetemi oktatók és gyakorló középiskolai tanárok részvételével az ország egész területéről. A magyar szakemberek nemzetközi kooperációra is törekednek. Négy szakmódszertani centrum – a helsinki, kolozsvári, müncheni és udinei egyetemekről – szándéknyilatkozatban is megerősítette együttműködési készségét. A külföldi partnerekkel rendszeres, évenkénti kutatócserét bonyolítanak le, 2019-ben pedig nemzetközi konferenciát rendeznek Magyarországon.

Vancsó Ödön egyetemi adjunktus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központ vezetője az 1960-as években a matematika oktatásának megújítójaként ismertté vált Varga Tamás eredményeit felhasználva a komplex matematikatanítási kísérlet tevékenységeinek, feladatanyagának korszerűsítését szeretné elvégezni a mai kor igényeinek megfelelően a matematika több témakörében. Munkája során figyelembe kívánja venni az elmúlt évtizedek hatalmas kognitív tudományi előrelépését, továbbá az informatika és a modern technikai eszközök térhódítását és meghatározóvá válását. Szeretné Varga Tamás módszereit a középiskolai oktatásra is kiterjeszteni.