Szakmódszertani program: Patkós András az új pályázati kiírásról | MTA

Szakmódszertani program: Patkós András az új pályázati kiírásról

2016. március 31-én megbeszélést tartott a Lovász László elnök által a szakmódszertani kutatási program megtervezésére összehívott testület. Az összejövetelen – többek között – a 2015. december 31-ével sikeresen lezárult szakmódszertani pályázat tapasztalatai és a belőlük levont következtetések, valamint a 2016. április 25-i beadási határidejű új pályázat kérdései kerültek szóba. Az mta.hu Patkós Andrást, a szakmódszertani program vezetésére felkért akadémikust kérdezte az új pályázatról.

2016. április 11.
Patkós András Forrás: mta.hu

A szakmódszertani programban az Akadémia olyan kutatásokat támogat, amelyek tudományos igénnyel alapoznak meg komplex tanítási módszereket. A program másik célja a tudásátadás pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások gyakorlati megvalósítása. Ön szerint hogyan valósulhat meg ez a gyakorlatban?

A pályázat legfőbb célja olyan tartósan életképes tudományos műhelyek létrehozása, melyek szakmódszertani – tantárgy-pedagógiai kutatásokat folytatnak, elsősorban az egyetemi szaktanárképzés legfontosabb központjaiban. A fejlesztendő műhelyeknek a feladata a magyar közoktatás eredményességét fokozó, a legfontosabb tanulói készségek területén a tanulók lélektani fejlődése 12 éves ívének egészével összhangban álló oktatás-módszertani alkotások létrehozása és kísérleti jellegű kipróbálása. Ezek között a készségek között a legfontosabbak az olvasás-szövegértés, a matematikai, a digitális eszközhasználati, a természettudományi, az anyanyelvi és irodalmi, az idegen nyelvi kiemelten fontos az angol , a történelmi és társadalomtudományi, művészeti (art education) és az állampolgári (civic education) kompetenciák.

A pályázónak, illetve munkacsoport-vezetőnek munkacsoportot kell létrehoznia, és a csoport munkájába a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógust kell bevonnia. Milyen együttműködések segíthetik még a munkát?

Az új módszerek kipróbálása és hatékonyságának mérése területén, majd a jó gyakorlat elterjesztésének érdekében valóban együtt kell működni a gyakorló pedagógusokkal, és az oktatásirányítás állami szervezetével való együttműködés is növelheti a pályázat sikerességét. Ugyancsak fontos lehet az együttműködés azokkal a pedagógia és a pszichológia tudományterületén dolgozó kutatókkal, akik a gondolkodási, tanulási és ismeretalkalmazási képességek életkori sajátosságait tanulmányozzák.

Fontos lehet a nemzetközi együttműködés is, hogy a kutatásokat a szakma nemzetközi kritériumai szerint, annak helyzetéről és tendenciáiról jól tájékozottan lehessen folytatni. Reméljük, hogy a pályázati ciklus végére rendszeressé válik az eredményeknek a szakmódszertani kutatások nemzetközi fórumain folyóiratokban, konferenciákon történő közzététele.

Mit céloznak meg a szakmódszertani kutatások kapacitásbővítése területén?

A szaktanárok képzését és továbbképzését és a szakmódszertani kutatásokat életcélnak tekintő új vezető oktatói generáció megerősödését, szakmai felfuttatását. A kutatócsoport fiatalabb tagjai ezen a területen szerezzenek tudományos fokozatot, a tapasztaltabbaknak pedig itt legyen lehetőségük egyetemi és akadémiai karrierépítésre.

Mit emelne ki a pályázatok elbírálásával kapcsolatban a pályázati kiírásban megadott szempontok közül?

Fontos szempont a csoportvezető eddigi tudományos tevékenysége, különösen értékes a szakmódszertani kutatási tapasztalat és elkötelezettség. Eldöntendő, hogy aktív vezetője lesz-e a tervezett kutatási tevékenységnek? Természetesen a kutatócsoport tagjai megítélésében is döntő, hogy milyen az eddigi szakmódszertani publikációs, előadási aktivitásuk. A kutatócsoport közoktatásban dolgozó pedagógus tagjainál a bírálóknak azt kell mérlegelniük, hogy eddigi pedagógiai teljesítményük alapján hozzá tudnak-e érdemben járulni a csoport munkájához.

Pozitívan értékeljük, ha a kutatási témajavaslat nemzetközi tudományos együttműködést is tervez: vendégprofesszorok fogadását, közös projektek továbbvitelét. Tükrözi-e a pályázat a választott kutatási terület nemzetközi tendenciáinak ismeretét, illetve tervezi-e azoknak szisztematikus feldolgozását és továbbadását a hazai tanárközösségnek?

A pályázati kiírásban szerepelnek e-tananyag, vizualizált tanegység, tankönyv megírása is. Kész tankönyvekről van szó?

A témajavaslatnak lehet része tartalomfejlesztés, tankönyv- és tansegédlet-készítés, és ezek kísérleti kipróbálása, de ez nem takarhat aktuálisan meghirdetett, állami/fenntartói megbízással, egy-két éves időtávon elvégzendő tevékenységet. Ez már a kutatómunka eredményeinek a közoktatási hálózatban történő széles elterjesztéséhez tartozik, ami természetes módon kísérheti a kutatócsoport működését, de nem tekinthető önmagában tudományos kutatási aktivitásnak, finanszírozása nem az MTA program feladata.

Hogyan viszonyuljon a pályázat a pedagógusképzéshez?

Természetesen nagyon fontos, hogy a kidolgozott új módszerek, ha eredményességük bizonyítható, a pedagógusképzésben is megjelenjenek. Ennek az első 4 éves kutatási periódusban korlátozott a lehetősége, de a cél szem előtt tartása fontos. Mindenesetre elvárható, hogy a kutatócsoportok tagjai aktívan vegyenek részt a pedagógusok szakmai képzésében, saját kutatásaikba pedig bevonják a legjobb hallgatókat.

Mit várnak a befogadó intézménytől?

Jó, ha a befogadó intézmény szándéknyilatkozata meggyőző tartalommal teszi egyértelművé, hogy számít a kutatócsoport munkájának az MTA támogatási időszakon túlnyúló folytatására. A pályázat megítélése során olyan egyszerű, de alapvető jelentőségű kérdésekre is keressük a választ, hogy van-e az intézményben fiatal szakmódszertani kutatóknak álláskeret, lesz-e lehetőség vezető oktatói álláshelyek kialakítására.