Kitörési lehetőség a GMO zsákutcájából – a Szigma 2017. október 24-i adása
Magyarországon jelenleg tilos a GM, azaz a génmódosított növények felhasználása és termesztése. Ezért is fontos különbséget tenni a génmódosítás és genomszerkesztés között - mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Dudits Dénes agrármérnök, növénygenetikus. A tudományos magazin e heti adásából az is kiderül, hogy ha nem a rendkívüli időjárás volt az oka, akkor miért vonultak ki a tatárok a kilenc-tíz hónapos hadjárat után Magyarországról.
A gazdálkodás hatékonysága alapvetően függ attól, hogy milyen fajtákat használnak a gazdák. A hozamot és a fajta előállítását pedig nemesítési módszerekkel lehet befolyásolni. Ezek a módszerek folyamatosan fejlődnek. Ma már egy-egy gén működését vagy szerkezetét is nagyon precízen lehet szabályozni. Ezt a genetika legújabb nagy vívmánya, a genomszerkesztés teszi lehetővé.
„A genomszerkesztés éppen azért érdekes, mert idegen gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani azt a genetikai szerkezetet, ami a kívánt tulajdonság megjelenését irányítja. Ezért nagyon izgalmas az a kérdés, hogy az Európai Unió, így Magyarország hogyan fogja szabályozni a genomszerkesztéssel előállított élő szervezeteket” – mondta Dudits Dénes agrármérnök.
Dudits elmondta: a biotermékek iránt nagy a társadalmi igény. Szerinte a biogazdálkodás egyik vitatható eleme, hogy a géntechnológiával nemesített szervezeteket, azaz GMO-kat nem engedi használni, tehát ha GM-alapanyagból készül egy termék, az nem minősül biónak. Viszont a biogazdálkodás sarkalatos pontja, hogy a gazdák nem használnak kémiai növényvédelmet. Így akkor lehetnek sikeresek, ha ellenálló, rezisztens növényekkel vagy állatokkal dolgoznak. Tehát a genomszerkesztés a rezisztencia-nemesítés fontos eleme is lehet.
A GMO-ellenességről Dudits Dénes elmondta, hogy a génmódosítástól nem kell félni, és az elutasítását nehéz megmagyarázni. Az agrármérnök úgy véli, hogy a géntechnológiával, az úgynevezett génbeépítéssel történő nemesítés háttérbe fog szorulni a genomszerkesztési technológiák miatt. „Ez kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a zsákutcából kikeveredjenek. Ha a genomszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, új innovációs lehetőség nyílik meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítani. A genomszerkesztési technológiákkal segíthetők a bio- és a hagyományos gazdálkodók is” - fogalmazott Dudits Dénes.
A tudományos magazin második feléből kiderül, hogy miért nem csak a rendkívüli időjárás volt az oka a tatárok kivonulásának. Pinke Zsolt, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének munkatársa elmondta, hogy ugyan az időjárás valóban rideg volt, a hideg telet egy nagyon csapadékos tavasz követte, viszont a mongol hadsereg nem rettent meg az itthon szokatlanabbnak számító időjárástól. Feltehetően a magyar királyság hadereje jelentett váratlanul nagy kihívást az ellenséges csapatoknak.
A 2017. október 24-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
Az eseményre itt lehet regisztrálni.
