A Széchenyi Akadémia negyed évszázados fennállásának nyilvános ünneplésén Ferencz Győző ügyvezető elnök köszöntőjét követően Lator László alapító tagunk tekintett vissza az elmúlt 25 évre, majd Falus András, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az alkalomra kiadott HUSZONÖT ÉV című kötetről, amely Akadémiánk történetét és tagjait mutatja be mintegy 700 oldalon.

A könyvet Ferch Magda, a Széchenyi Akadémia korábbi ügyvezető titkára szerkesztette. A kötet mottójának Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós 1948-ban írt gondolatait választotta. "Nemcsak a tudomány különféle ágai tartoznak össze, és mindegyik megsínyli, ha túlságosan bezárkózik szakmája szűk körébe, hanem a tudomány és művészet sem lehet el egymás nélkül" - olvasható a könyv elején.

A kötetet Horányi Károly tervezte.

A könyvbemutatón készült képek itt láthatók.

A Széchenyi Akadémia huszonöt éves történetéből válogatott képeket alább nézhetik meg. A képek nagy része a Huszonöt év című kötetben is szerepel:

A könyvbemutatóról készült videó itt tekinthető meg:

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. A Széchenyi Akadémia alapszabályban rögzített feladata, hogy megjelenítse az irodalmi és művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga. A Széchenyi Akadémia legfőbb célja, hogy segítse a legmagasabb színvonalú művészi alkotások létrejöttét és széleskörű elismerésüket. Kapcsolatot tart hasonló rendeltetésű külföldi akadémiákkal és támogatja tagjainak nemzetközi működését. A Széchenyi Akadémia előmozdítja a művészet sokféle irányának jobb megértését, és elutasítja a kirekesztés és bezárkózás minden formáját. Feladatának tekinti továbbá a tudományos és művészeti felfogások közeledését; a megismerés egyfajta – helyenként a tudománytól eltérő - módjaként tekint a művészetekre. Ennek érdekében székfoglaló és nyilvános előadásokat, szakmai konferenciákat, felolvasóesteket, hangversenyeket, kiállításokat szervez, könyveket ad ki. A Széchenyi Akadémia évente mintegy húsz rendezvényt tart. Közgyűléseit kivéve összes programja nyilvános, a honlapon megtalálható. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkárságának szervezeti és működési szabályzata innen letölthető.

A kötet borítója:

A Széchenyi Akadémia rövid története és felépítése

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát 1992-ben alapította a Magyar Tudományos Akadémia mint önálló, társult intézményt, amely saját alapszabállyal rendelkezik, tisztségviselőit önállóan választja meg. Költségvetése azonban az MTA költségvetésének része. Tagjai javadalmazást nem kapnak, tagdíjat nem fizetnek.

A művészeti akadémia alapítása Kosáry Domokosnak, az MTA akkori elnökének kezdeményezésére történt, jóvátételi szándékkal. Mivel az MTA 1949-es átszervezésekor kizárta tagjai közül az alkotóművészeket, az irodalmi és művészeti élet reprezentatív alakjait kívánta újból integrálni akadémiai keretek közé.

A Széchenyi Akadémia tagjai olyan írók és művészek, akik saját területükön kiemelkedőt alkottak. A tagok választása jelölés útján, többlépcsős rendszerben és a jelöltek teljesítményének alapos értékelésével történik. A Széchenyi Akadémiának rendes és tiszteleti tagjai vannak. Rendes tag csak magyar állampolgár lehet, külföldi állampolgár tiszteleti tagnak választható. A testületnek egyszerre 60 olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét. Aki elmúlt hetvenéves, továbbra is teljes jogú tag marad, de helyére új tag választható.

A Széchenyi Akadémia öt osztályra tagolódik: (1) Irodalmi, (2) Képző- és Iparművészeti, (3) Zenei Alkotóművészeti, (4) Mozgókép- és Színházművészeti és (5) Építőművészeti. Minden osztálynak választott vezetője van.

A Széchenyi Akadémia legfőbb testületi szerve a Közgyűlés, amelynek valamennyi rendes és tiszteleti tagja teljes jogú tagja. A Közgyűlés választja meg három évre a vezető tisztségviselőket: az elnököt, az ügyvezető elnököt és az osztályelnököket.

A Széchenyi Akadémia és az MTA együttműködését, kapcsolatát mindkét részről két-két delegátus tartja és ápolja.