Nemzeti Víztudományi Program

A Balaton ökológiai vízminőségi állapota 2018 nyár elején

A megszokottnál korábban beköszöntő nyári időjárás hatására a Balaton vize is hamar fürdésre alkalmassá vált. Érdemes tudni, hogy az elmúlt húsz évben a Balaton vízminősége példaértékű javuláson ment keresztül, és ez a kedvező állapot idén is folytatódik.

2018. július 3.

A természetes fürdővizek ökológiai vízminőségének mérőszáma, a vízben lebegő algák mennyisége, illetve összetétele szintén erről tanúskodik. A természetes fürdővizekről rendelkező hazai szabályozás értelmében a víz kiváló, illetve jó minőségűnek tekinthető, amennyiben az algák mennyiségének becslésére használt pigment, a klorofill-a mennyisége nem éri el a 10, illetve 25 µg/l-es értéket. Szintén lényeges szempont, hogy mennyi egy speciális csoport, az ún. cianobaktériumok, régi nevükön kékalgák részaránya az alga együttes egészéhez képest. Végignézve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének idei vizsgálati eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a víz minősége idén is kiválóan alakul, a klorofill-a koncentrációja a legfrissebb júniusi adatok szerint 4,8 és 9,5 µg/l között változott (1. ábra). A már említett cianobaktériumok a többi algához hasonlóan a tavi ökoszisztéma szerves részét képezik, potenciális kockázatot csupán bizonyos csoportjaik tömeges elburjánzása esetén jelenthetnek. Tavasszal az alacsonyabb hőmérséklet miatt előfordulásukkal azonban nem számolhatunk, és a szaporodásukhoz nélkülözhetetlen tápanyagok alacsony mennyiségének köszönhetően nyáron sem várható tömeges megjelenésük a Balaton nyílt vizében, amit a júniusi vízmintákban talált alacsony részarányuk is igazolt. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Balaton vízminősége kifogástalan.

1. ábra: A vízben lebegő algák mennyiségének (a klorofill-a koncentrációjának) alakulása a Balatonban nyugat–kelet irányban 2018. áprilistól júniusig
  1. ábra: A Balaton vizének jellegzetes algái júniusban. A: kovaalgák a Cyclotella és a fonalas Aulacoseira nemzetségből; B: balatoni fecskemoszat (Ceratium hirundinella); C: fonalas zöldalga (Planctonema lauterbornii) D: fonalas cianobaktérium (Dolichospermum sp.); E: Oocytis zöldalga

    A tavaszi, nyár eleji zooplankton a Balatonban döntően kerekesférgekből (Rotatoria) és Copepoda rákok naupliusz és kopepodit fejlődési stádiumaiból állt. Április elején megjelentek a Dreissena kagylófajok veligera lárvái is. Ezek a kisméretű zooplankton-szervezetek tökéletes táplálékot jelentettek a tavasszal leívott és májusra már kis rajokban úszkáló hallárváknak. A korábbi évektől eltérően a vízibolhafélék, elsősorban a Daphniák nagyon termékenyek voltak, az április–májusi mintákban egy-egy petés nőstény 8-10 petét is hordozott a költőüregükben a korábban tapasztalt 3-4 petéhez képest. Mindez azzal magyarázható, hogy a táplálékukat jelentő fitoplankon zömét a kisméretű és jól emészthető algafajok tették ki. A zooplankton sűrűsége a tó keleti medencéiben 80–120 egyed/liter között változott, Zánka magasságától nyugatra pedig elérte a 250–300 egyed/liter értéket is.

    3. ábra: Petés Mesocyclops sp. a Balatonból

    4. ábra: Diaphanosoma sp. a Balatonból

    5. ábra: Dreissena sp. veligera lárvái kovamoszatokkal és fecskemoszattal a Balatonból

    A hosszan tartó nyárias meleg idő és vízhőmérséklet már május második felében elősegítette az árvaszúnyogfélék (Chironomidae) rajzását. Az árvaszúnyogok lárvái az üledékben fejlődnek ki, bebábozódás után, amikor elérkezik a kirepülés, felemelkednek a víz felszínére. Ott a bábbőr felhasad, s kibújik belőle az imágó. A visszamaradt bábbőröket a szél és a hullámzás a partokhoz sodorja, ahol habos foltokban láthatók egy-két napig. A jelenség a tóban 3-4 hetente megismétlődik, ez azonban egyáltalán nem jelent szennyeződést, sőt ez a Balaton egyfajta öntisztulásának a jele.

    6. ábra: A Balaton „habzása”

    7.ábra: Árvaszúnyog lárva a Balaton üledékéből

    A Balaton a korán beköszöntő meleg időjárás hatására már június első hetére „nyár közepi” állapotba került, a víz hőmérséklete időnként elérte a magas, 24-25 °C-os hőmérsékletet, ami erős napsugárzással párosult. A Balaton magasan tartott vízszintje következtében pedig a szelek a víztestet kevésbé keverték át. Ennek következtében az üledék felső finom rétege kevesebbszer keveredett fel, a vízoszlop pedig jóval átlátszóbb lett, így a napsugárzás sokkal nagyobb százaléka ért el a Balaton üledékéig. Ezért néhol már június második felére vastag algaszőnyeg fejlődött ki az üledék felszínén. Ez az algaszőnyeg jelentős mennyiségű oxigént termelve időnként gázbuborékokkal telítődve felszakadozott és tenyérnyi foltokban jelent meg a víz felszínén. A felszakadozást a szeles és hullámzásos időjárás is elősegítette. Ennek a jelenségnek a látványával találkozhatott a nyaraló közönség pl. Káptalanfüred térségében június harmadik hetében.

    8. ábra: Felszínre emelkedő algagyepmaradványok (Fotó: Sáry Ferenc)

    A szöveget és a fényképeket G.-Tóth László, Pálffy Károly, Tóth Mónika és Győri János írták és készítették.