Tizennyolc fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat

Az Árpád-kori Magyarország történeti forrásaitól a természetvédelmi célú gyepégetésig – idén is átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat. Az MTA kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését tizennyolcan vehették át az Akadémia vezetőitől.

2018. január 31.

Képgalériánk az eseményről itt láthatóAz Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó, 30 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Az Akadémiai Ifjúsági Díj célja elsősorban a pályamunkájuk és intézeti igazgatójuk minősítése alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számban való elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása. 1983-tól a pályázók korhatára 35 évre emelkedett.

A tavaly beérkezett pályaműveket a tudományterületileg illetékes szakbizottságok rangsorolták, és véleményük alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa alakította ki a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek figyelembevételével az Akadémia elnöke döntött a díjazottak személyéről.

Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjében kiemelte az esélyharmonizáció fontosságát: a tíz éven aluli gyermeket nevelő kutatónők, a gyermeknevelési támogatást igénybe vevők vagy a gyermeküket egyedül nevelők esetében egyéni döntés alapján a díj korhatára ki is tolható, „hiszen az érdekünk az, hogy aki tehetséges és bizonyítani tud, az megkapja erre a lehetőséget”.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj 2018-as kitüntetettjei az MTA vezetőivel Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül Csákó Judit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa „Az Árpád-kori Magyarország a francia területeken keletkezett elbeszélő kútfők tükrében” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Deme Andreát, az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tudományos munkatársát, egyetemi tanársegédet „Egy különleges beszédprodukciós módban, a szopránéneklésben ejtett sztenderd magyar magánhangzó-minőségek artikulációs, akusztikai és észlelési sajátosságai” című pályamunkájáért jutalmazták.

Dékány Éva Katalin, az MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjasa a magyar főnévi csoportok funkcionális projekcióinak vizsgálatáért részesült az elismerésben.

Király Ágnes, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa a „Településen belül előkerült emberi maradványok mint strukturált depozitumok a késő bronzkori – kora vaskori (RBD-HB3) Északkelet-Magyarországon. Módszertani vázlat egy készülő doktori disszertációhoz” című pályamunkájáért kapta meg az Akadémiai Ifjúsági Díjat.

Tóth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos munkatársa „A szombathelyi egyházmegye története Grősz József egyházkormányzása idején (1936–1944)” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Zakariás Ildikót, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet tudományos segédmunkatársát „Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban” című pályamunkájáért jutalmazták.


A matematikai és természettudományok területén Bordács Sándor, az MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa „Magnetoelektromos effektus vizsgálata multiferroikus anyagok spin gerjesztéseiben” című pályamunkájáért részesült az elismerésben.

Csikvári Pétert, az MTA-ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport tudományos munkatársát a statisztikus párosítás elméletének vizsgálatáért jutalmazták.

Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos munkatársa „Geomatematikai módszerek alkalmazása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben bekövetkezett évtizedes változások modellezései céljából” című cikksorozatáért részesült az elismerésben.

London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet tudományos munkatársa „Szerkezet és funkció – Kontroll-lehetőségek a szerves kémiában” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Titkos Tamás, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa „Felbontási tételek és alkalmazásaik” című pályamunkájáért részesült az elismerésben.

Wacha András Ferenc, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet tudományos munkatársa „Bioreleváns makromolekulák és önszerveződő rendszerek kisszögű szórása” című pályamunkájáért kapta meg az Akadémiai Ifjúsági Díjat.


Az élettudományok területén Dedinszki Dórát, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos munkatársát „A kötőszöveti meszesedés terápiája – preklinikai eredmények” című pályamunkájáért jutalmazták.

Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa „Hogyan lassítható le az antibiotikum-rezisztencia kialakulása? A laboratóriumi evolúció tanulságai” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Micsonai András, az MTA-ELTE NAP B Neuroimmunológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa „Fehérjék szerkezetének vizsgálata CD spektroszkópiával és in silico módszerekkel” című pályamunkájáért részesült az elismerésben.

Parveen Akhtar, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa „Pigment exciton interactions and energy transfer in Light-harvesting Complex in different molecular environments” című pályamunkájáért kapta meg az Akadémiai Ifjúsági Díjat.

Sándor Renátát, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársát „A talaj-növény-légkör rendszer modellparamétereinek és bemenő adatainak léptékfüggő vizsgálata a léptékfüggés a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságaiban, valamint a megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban” című pályamunkájáért jutalmazták.

Valkó Orsolya, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa „Kontrollált égetés – új lehetőség a gyepek természetvédelmi kezelésére” című pályamunkájáért részesült az elismerésben.