Nők a Tudományban Kiválósági Díj – elismeréseket adtak át az Akadémia Székházában
Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket díjaztak a Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal nőnap alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepélyes eseményen a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét.
A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat olyan fiatal kutatónők nyerhették el immár ötödik alkalommal, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett részt vállalnak a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítésében, és inspiráló példát mutatnak a pályaválasztás előtt álló Az ünnepség pillanatai - képgalériafiatal lányoknak.
Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense nyerte el a díjat. A kutató gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatával foglalkozik, azaz munkája során gyümölcsfák – például kajszi, mandula, alma vagy cseresznye – termékenyülési viszonyainak molekuláris hátterét jellemezte. Az általa azonosított mutációk megismerésével és egy ennek alapján kidolgozott speciális eljárással 4-5 évvel korábban eldönthető egy nemesítési programban, hogy a leendő kajszifajta önmeddő vagy öntermékenyülő lesz-e. Az ilyen növénynemesítési kérdések világszerte gazdasági és élelmezési szempontból is kiemelt jelentőségűek, mivel a saját pollenekkel megtermékenyülni nem képes önmeddő fajtákkal szemben az öntermékenyülő növények fokozzák a termésbiztonságot.
A megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásaiért Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa vehette át a díjat. A kutatónő főként versenyhelyzetben lévő vállalatok és vállalatláncok elhelyezésének optimalizálásával foglalkozik. Ugyanakkor kutatási eredményei nem csak az ipari szereplők számára lehetnek hasznosak, hiszen az optimalizálás átszövi az élet minden területét: mindenki igyekszik maximalizálni bevételeit, minimalizálni kiadásait, vagy próbálja lerövidíteni a bejárandó utat. Minél több és összetettebb problémára születik majd megoldás, annál egyszerűbb lesz bevezetni ezeket a megoldási folyamatokat a hétköznapokba is, ami igazi áttörést jelenthet mind a szakma, mind pedig a fenntartható gazdaság számára.
A műszaki tudományok kategóriában Stenger-Kovács Csilla munkásságát ismerte el a szakmai bizottság. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi docense a kovaalgák szakértője. Ezek a lenyűgöző formai sokféleséget mutató mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelt fontosságú. A korábban Mestertanár Aranyéremmel is kitüntetett kutatónőnek különösen a szikes tavakban előforduló kovaalgák és az összetételüket meghatározó környezeti tényezők vizsgálatában vannak elévülhetetlen érdemei, hiszen kutatómunkáját megelőzően ezek szinte teljesen ismeretlennek számítottak. Eredményei többek között természetvédelmi szakembereknek adnak irányelvet a szikes tavak megfelelő kezeléséhez és védelméhez, valamint a szikes kovaalgafajok klímaváltozásra adott válaszának megértéséhez. A kutatónő szerint ráadásul a kovaalgák formagazdagsága akár már az óvodás, a terepi mintavétel és a mikroszkópos vizsgálat pedig az iskolás gyermekek figyelmét is megragadhatja, ily módon a tématerület népszerűsítése a jövő szakembereinek kinevelésében is segíthet.
A ünnepélyes eseményen – a díjazott számára is meglepetésként – a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és főtitkárhelyettesét a magyar tudományos életben betöltött tevékeny szerepéért és a nők tudományos pályájának támogatása területén végzett kiemelkedő munkájáért. Életműdíjat eddig egyetlen alkalommal ítélt oda a szervezőbizottság, akkor Hargittai Magdolna akadémikus vehette át az elismerést.
A díjazottakat Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, illetve Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2017 fővédnöke köszöntötte.
„A tudományt szolgálni nemcsak rengeteg lemondással jár, hanem speciális életformát is igényel, amelyet sokszor nehéz a magánélettel és a családdal összeegyeztetni” – mondta Bokor József, aki méltatta a Nők a Tudományban Egyesület munkáját. Az alelnök felidézte azokat a lépéseket is, amelyeket az MTA az utóbbi időben tett annak érdekében, hogy erősödjön a nők aránya és részvétele a magyar tudományban.
Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke a díjátadó hagyományteremtő erejét, valamint a tudomány népszerűsítésében betöltött szerepét emelte ki. Mint mondta, az egyesület célja ráirányítani a figyelmet a nők teljesítményére és megmutatni, hogy a nők és a férfiak egyaránt kiváló eredményeket érhetnek el.
A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködése mellett az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével ötödször adtak át. Az elismerés odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött. A Nők a Tudományban Egyesület a pályázatok elbírálását az MTA Testületi Titkárság segítségével végezte el.