Az MTA a nemzeti vízprogram tudományos irányítója – kormányhatározat a nemzeti vízstratégiáról

Intézkedési tervet fogadott el a kormány a Nemzeti Vízstratégia végrehajtásáról. A stratégia tudományos megalapozását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, amely egyúttal hozzájárul a magyarországi víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emeléséhez.

2017. március 14.

Az A Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló kormányhatározat itt letölthető a Magyar Közlöny oldalán1110/2017. (III. 7.) számú kormányhatározat szerint a magyarországi vízgazdálkodásnak 2030-ig két fő célkitűzése van: a vízvisszatartás fokozása és a vizek jobb hasznosítása. A korábbi vízgazdálkodási irányelvekhez képest jelentős változás, hogy a vészhelyzet-elhárításra összpontosító vízkárelhárítás helyett a stratégia a megelőző vízgazdálkodást helyezi a középpontba. Fontos cél a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése, a vízfolyások természetes állapotának megtartása. A fentieken kívül stratégiai cél az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása, a társadalom és a víz viszonyának javítása, a vízügyi tervezés és irányítás, valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása.

A kormányhatározat április 30-ig ad határidőt Pintér Sándor belügy-, Lázár János Miniszterelnökséget vezető, Fazekas Sándor földművelésügyi, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek arra, hogy megvizsgálják a vízgazdálkodási kutatóhálózat létrehozásának lehetőségeit, és az MTA által megfogalmazott szempontok figyelembevételével tegyenek javaslatot a kutatóhálózat kiépítésére.

A vízstratégia egyik legfontosabb elvi újítása, hogy a vészhelyzetek elhárítása helyett a károkat megelőző vízgazdálkodást helyezi előtérbe Fotó: Suzanne Wilson (CC-BY-SA)

Lovász László, az MTA elnöke a tudós testület 187. közgyűlésén, 2016 májusában jelentette be, hogy az Akadémia három nagy ívű kutatási programot indít (a stratégiai programok száma időközben négyre emelkedett), amelyeknek közös jellemzője az alapkutatás és az alkalmazott kutatás módszereinek és eredményeinek ötvözése. A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program létrehozását így indokolta az Akadémia elnöke: „A vízkészletek stratégiai szerepe világszerte és hazánkban is felértékelődött, mértékadó vélemények szerint a víz lesz az első számú globális probléma a következő évtizedekben.” A Magyar Hidrológiai Társaság ünnepi centenáriumi rendezvényén a fentiekhez kapcsolódva Lovász László kijelentette: a vízhiány, a vízminőség megóvása, valamint a nagy árvizek elleni hatékony küzdelem érdekében nemzetközi összefogásra van szükség, és ebből a hazai kutatói közösségnek is ki kell vennie a részét.

A program keretében először egy elvi koncepció készült a magyar víztudományi kutatások fellendítéséről és a nemzetközi kutatásokkal való összehangolásukról, a kormányzati vízstratégiai tervhez való illesztésükről. A cél a hazai vízkészlet megőrzése, vizeink jó ökológiai és vízminőségi állapotának fenntartása, a Duna vízgyűjtő területének kutatóit és műhelyeit, valamint a vízhez kapcsolódó kutatási területeket összekötő hálózat kialakítása – hiszen a Kárpát-medence mindig is vízügyi egységet alkotott, akárhány országra szabdalta is a történelem.

A program második lépéseként a szakemberek felmérik a víz és a környezet tárgykörben eredményesen végezhető kutatások lehetséges tematikáját és azok szervezeti hátterét. A programot az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) keretében létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki. Szintén e csoport feladata a víztudományi kutatóhálózat fokozatos kiépítése és országos koordinációja. A testület egy angol nyelvű, interdiszciplináris szemléletű összképet (review) szerkesztett Water in Hungary címmel, amely átfogó képet ad a jelenlegi magyarországi vízhelyzetről. A tanulmány alapján az MTA bekapcsolódik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) nemzetközi víztudományi kutatásaiba. A koordinációs csoportban eddig 14-en dolgoznak. A fiatal, 30–40 éves kutatókat úgy válogatta össze az irányító testület, hogy szakterületük lefedje a víztudomány különböző ágazatait: felszíni és felszín alatti vizek, klímaváltozás, árvizek, meteorológia, turizmus, közgazdaságtan, vízjog stb.

Az MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjának következő eseménye egy nemzetközi előadóülés lesz 2017. március 23-án 9:30-tól a Magyar Tudományos Akadémia Székházában (1051 Bp. Széchenyi tér 9., Nagyterem). A rendezvényre neves, nemzetközileg elismert szakembereket hívtak meg a szervezők.