Az élettudományok egyik legrangosabb szervezete választotta tagjává Katona Istvánt
Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagjává választotta Katona Istvánt, az MTA doktorát, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát. Az élettudományok egyik legrangosabba szervezetének így immár 12 magyar tagja van.
Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet május 23-i Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet új tagjaiközleményében jelentette be, hogy 58 kutatót választott tagjai sorába. Közülük ötvenen 13 európai ország élettudományának jeles képviselői, további nyolc amerikai, japán, kínai és szingapúri kutató az EMBO társult tagjává vált.
„Ötvennyolc olyan kiemelkedő tudós nyerte el a tagságot, aki kutatásaival felbecsülhetetlen szolgálatot tett a tudománynak és a társadalomnak” – fogalmazott Maria Leptin, az EMBO igazgatója.
Katona István (43) az agykérgi neuronhálózatok felépítésével és működésével foglalkozik. Kutatott Németországban és Japánban, 2009-ben az Európai Kutatási Tanács (ERC) fiatal kutatóknak kiírt pályázatán másfél millió eurót kapott az idegrendszer kémiai pályáinak vizsgálatára, 2010-ben pedig elnyerte a Wellcome Trust támogatását. A Magyar Tudományos Akadémia 2013-as Lendület-pályázatának egyik győztese, kutatócsoportjának fő célkitűzése olyan új eljárás kidolgozása, amely egy adott jelpályán szerepet játszó fehérjék helyének nanométer-pontosságú meghatározását és mennyiségi mérését is lehetővé teszi. Eredményei egyebek közt hozzájárulhatnak az epilepszia kialakulásának jobb megértéséhez.
Katona István kutatócsoportjának elsőként sikerült bebizonyítania, hogy a rekreációs célú kannabiszfogyasztás drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét, az eredményeiket ismertető tanulmány a világ legrangosabb idegtudományi szaklapjában, a Nature A Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány ismertetője az mta.hu-nNeuroscience-ben jelent meg 2015-ben. Az endokannabinoid-jelpálya idegrendszerben való szerveződésének, élettani és kórélettani jelentőségének feltárásában játszott úttörő szerepéért Katona István a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésén Akadémiai Díjat vehetett át.
Az 1964-ben alapított Európai Molekuláris Biológiai Szervezet jelenleg több mint 1700 kiváló tudóst tömörít, és évente választ új tagokat kutatási eredményeik, tudományos kiválóságuk elismeréseként. Az EMBO deklarált célja, hogy támogatást nyújtson a tehetséges kutatóknak pályafutásuk minden szakaszában, ösztönözze a tudományos információcserét, és olyan európai kutatói környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi a lehető legjobb eredmények elérését.
Külön figyelmet fordít az EMBO a fiatal tudósokra, elősegítve kutatói mobilitásukat és a tudományos pályán való előrelépésüket. E célból rendszeresen szervez tanfolyamokat, workshopokat, konferenciákat, segít a kutatóknak a legkorszerűbb technikai eljárások elsajátításában, valamint legfrissebb eredményeik közzétételében.
A szervezet tagjai között tudhatja Katona Istvánon kívül Burgyán Józsefet, az MTA doktorát (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ), Damjanovich Sándort, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem professor emeritusát, Dudits Dénest, az MTA rendes tagját, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorát, a Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárát.
Az EMBO tagja Freund Tamás Agy díjas neurobiológus, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Nagy Ferenc, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Nagy László, az MTA rendes tagja, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára.
Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet korábban tagjai sorába választotta Patthy Lászlót, az MTA rendes tagját, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatóprofesszorát, Szabad Jánost, a biológiai tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének egyetemi tanárát, Udvardy Andor biokémikust, a biológiai tudomány doktorát, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont professor emeritusát, Venetianer Pált, az MTA rendes tagját, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorát.