Magyar felmérés a klímaváltozásról: a kutatóktól várják a megoldást az emberek
Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A kutatásból kiderül: az emberek a saját felelősségüket hasonló mértékűnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.
Baranyai Nóra Tanulmányuk címe: A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata. Az elemzés letölthető az MTA honlapjának dokumentumtárábólés Varjú Viktor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársai 2015 végén készítettek elemzést arról, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A vizsgálatot egy 3269 fős mintán végezték, amely nemre, korcsoportra és településtípusra nézve is pontosan reprezentálja a 15 évnél idősebb magyar lakosságot. A minta a megyékre nézve is reprezentatív volt.
Az eredmények
A vizsgálatból kiderült, hogy gyakorlatilag alig akad olyasvalaki Magyarországon, aki ne hallott volna a klímaváltozásról, illetve saját bevallása szerint nagyjából vagy pontosan ne tudná, hogy az mit jelent (mindössze 2% nem hallott a problémáról, 8% pedig nem tudja, miről van szó). A válaszadók mindössze 7%-a nem tudta megnevezni a klímaváltozás egyetlen okát sem.
A válaszadók így ítélik meg az egyes társadalmi problémák aktualitását
![Így ítélik meg a válaszadók az egyes társadalmi problémák aktualitását](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_1_fit_640x10000.png?key=6086c004a75e6d925e781b59d1e5c02f)
Az elemzésből kiderül, hogy az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az első, az elszegényedés a második, a környezetszennyező életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik. A kutatók szerint ez alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a lakosság többsége figyel a környezettel kapcsolatos kérdésekre. Jó példa erre, hogy a válaszadók 40%-a ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint „Majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek”.
Kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e a szó szoros értelmében áldozatot hozni környezet, a klímavédelem érdekében? A döntő többség (70,8%) biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb, és minél kedvezőbb a foglalkozási státusza, annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni. A „nem baj, ha a klímabarát termék vagy szolgáltatás többe kerül” attitűd valamelyest erősebben jellemző a férfiakra, a fiatalokra és az aktív dolgozókra, valamint a Budapesten, illetve Csongrád, Fejér és Pest megyében élőkre.
Többletköltség vállalása a klímaváltozás mérséklése érdekében,
anyagi helyzet szerint
![Többletköltség vállalása a klímaváltozás mérséklése érdekében, anyagi helyzet szerint](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_2_fit_640x10000.png)
A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a lakosság mely csoportjai lennének hajlandók többet fizetni például a megújuló forrásból származó áramért. „A legnagyobb, akár a jelenlegi ár másfélszeresét, dupláját jelentő anyagi áldozatra a megújuló energiaforrásból származó áram esetében a fiatalok, a magas jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók (közülük is az önállók), illetve a magas beosztásúak hajlandóbbak” – írják a kutatók. A maximum 25%-os felárat fizetni hajlandók rétege is viszonylag jelentős.
Fizetési hajlandóság a megújuló energiaforrásból származó áram esetében, korcsoportok szerint
![Fizetési hajlandóság a megújuló energiaforrásból származó áram esetében, korcsoportok szerint](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_3_fit_640x10000.png?key=0253c46e0b1d546470deec0c0d7d6671)
Fizetési hajlandóság a megújuló energiaforrásból származó áram esetében,
a többletköltségek vállalása szerint
![Fizetési hajlandóság a megújuló energiaforrásból származó áram esetében, a többletköltségek vállalása szerint](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_4_fit_640x10000.png?key=29ffc8cbae757732aa64a08ec0d7aadf)
Tény, hogy a fenti kérdés egy jövőbeli, bizonytalan áldozatvállalásra vonatkozik. Melyek azok a tevékenységek, amelyekre már fordított pénzt, energiát és figyelmet a válaszadó? – kérdezték a kutatók, majd felsoroltak néhány környezetvédelmi szempontból releváns tevékenységet, amelyekkel a válaszadók az elmúlt évek során enyhíthettek a klímaváltozás hatásain (nem letagadva, hogy ezzel anyagi szempontból is jól járhattak).
„Az eredményekből megállapítható, hogy azok a tevékenységek népszerűek, amelyek jelentős anyagi ráfordítással nem járnak, sőt, rövidebb vagy hosszabb távon költségmegtakarítást eredményeznek” – állapították meg a kutatók; ilyen például az energiatakarékos fényforrások használata vagy a vízfogyasztás csökkentése. „A legkevésbé jellemző tevékenységek közé a nagyobb ráfordítást és valódi elkötelezettséget igénylő megoldások (napelem, napkollektor, elektromos autó) tartoznak. E kiadásokra jellemzően a fiatalok, a munkaerőpiacon aktívak, ezen belül is az önállóak, a vállalkozók, a magas jövedelműek és iskolai végzettségűek, lakóhely szerint pedig a budapestiek és a Pest megyeiek tudtak áldozni” – áll Baranyai Nóra és Varjú Viktor tanulmányában.
Az elmúlt három évben környezetvédelmi célból vállalt tevékenységek
![Fizetési hajlandóság a megújuló energiaforrásból származó áram esetében, a többletköltségek vállalása szerint](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_4_fit_640x10000.png)
A fentieknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók nem elsősorban saját feladatuknak tartják a fellépést a klímaváltozás kihívásaival szemben. A kutatásból az derül ki, hogy a lakosság a saját felelősségét hasonló mértékűnek látja, mint a politikusokét vagy a kormányét, a klímaváltozás kezelése terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják legtöbbet.
Kitől és mennyire várja a lakosság a klímaváltozás kezelését?
![Kitől és mennyire várja a lakosság a klímaváltozás kezelését?](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106068/abra_6_fit_640x10000.png?key=f8a75846f87da31fb523dfb1acb17fc9)
Az apró lépések politikája
Összefoglalásként a kutatók felhívják a figyelmet arra a problémára, hogy az alacsony végzettségűek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők a többi társadalmi csoportnál szűkebb ismeretanyaggal rendelkeznek a klímaváltozásról. Bár jobban ki vannak téve a kedvezőtlen hatásoknak, és azokat erőteljesebben érzékelik, ismeretek és/vagy anyagi lehetőségek hiányában egyéni szerepvállalásuk alacsonyabb, mint a tehetősebb, képzettebb csoportoké.
„Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a klímaváltozás problémakörét közelebb kell hozni az egyénekhez, s az általános, „elidegenítő” megoldási javaslatok helyett a háztartási szinten megvalósítható apró lépések hangsúlyozására van szükség. Ebben jelentős szerepet kell vállalnia azt oktatáspolitikának, különösen azért, mert a szűkebb ismerettel rendelkező réteg körében nagyszámú fiatalt találunk. A kézzelfogható eredménnyel – például költségmegtakarítás – is járó gyakorlati megoldások népszerűsítése enyhítheti a hatások által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jövőbeli sérülékenységét” – írja a kutatás tanulságainak összegzéseként Baranyai Nóra és Varjú Viktor.
![EEA grants, Regional Environmental Center, logó](https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106000/EEA-REC-logo2_fit_640x10000.png?key=96e063315095349d0791257d38d585ea)
A vizsgálat a Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése kutatás keretében készült. A projekt az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program keretében, Izlandtól, Liechtensteintől és Norvégiától 175 ezer euró támogatásban részesült az EGT Alapok révén. Baranyai Nóra és Varjú Viktor tanulmánya a projekt zárókötetében jelent meg, amely itt elérhető. A kötetet Czirfusz Márton, Hoyk Edit és Suvák Andrea szerkesztette.
További információ
Baranyai Nóra
MTA KRTK RKI, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály
+36 22 543 479
Varjú Viktor
MTA KRTK RKI, Dunántúli Tudományos Intézet
+36 72 523 800