A jövő egészségügyének új szempontjait tárja fel az Akadémia

Az orvostudományokban is tapasztalható rohamos tudományos-technikai fejlődés egyre jobban meghaladja az egészségügyi ellátás korábban kialakult kereteit, a bővülő lehetőségek nyomán megjelenő társadalmi igények, elvárások nincsenek összhangban sem a rendelkezésre álló forrásokkal, sem a valós szükségletekkel, és nélkülözik a reális szakmai alapokat. Érzékelve ennek az összetett kérdésnek a társadalmi súlyát, világszerte felhívások jelennek meg a független akadémiák szerepvállalására, hogy a tudomány eszközeivel foglalkozzanak az egészségüggyel. Ezekhez kapcsolódva Magyar Tudományos Akadémia is többszakaszos, több területre kiterjedő, mélyreható elemzést igénylő feltáró munkát indított a modern társadalmak egészségüggyel kapcsolatos problémáiról, amelybe az orvostudományokon túl be kívánja vonni más tudományterületek – közgazdagság-tudomány, szociológia, informatika – képviselőit is.

A folyamat nyitórendezvényeként az MTA Orvosi Tudományok Osztálya, valamint Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya a 2016. évi közgyűléshez kapcsolódva közös tudományos ülést tartott Egészségügy a XXI. század társadalmaiban - összefoglaló és videó a konferenciáról„Egészségügy a XXI. század társadalmaiban” címmel, amelyen bemutatták az elemző munka szándékait és a további elemzésre alapot nyújtó szempontokat. Ennek nyomán rajzolódott ki az Akadémia három korábban meghirdetett, hosszú távú stratégiai programja mellett negyedikként a közegészségügyi program, melynek célja, hogy a felvetett kérdésekre helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek, végső célja pedig egy új társadalmi megállapodás előkészítése a 21. század egészségügyi ellátásában.

A feltáró-elemző munka következő állomásaként 2017. április 18-án megalakult az Elnöki Bizottság az Egészségért. Létrehozásával a Magyar Tudományos Akadémia csatlakozik több, a világ orvosi akadémiáit tömörítő szervezet ajánlásához. Az egészségügy össztársadalmi jellegét tükrözi, hogy a Bizottságban az MTA Orvosi Tudományok Osztálya mellett öt másik tudományos osztály is képviselteti magát.

A Bizottság – a multidiszciplináris jellegét tartva – a következő célterületeken tervezi működését:

• népegészségügyi trendek (öregedés, betegségek visszaszorulása vs megjelenése)
• ellátási formák (szakértői központok létrehozása, távorvoslás)
• populációs adatbázisok, informatika, e-health
• orvosi kutatások (transzlációs medicina, bioinformatika)
• az orvosi technológiai fejlődés költségelemzése
• az egészségügyi szükségletek racionalizálása
• egészségügyi oktatás (iskolában, egyetemen, rendszeres továbbképzés)
• kommunikáció, társadalmi párbeszéd
• az ellátás etikai, jogi kereteinek a fejlődő technológiához való igazítása
• az egészségtudatos környezet alakítása.

A Bizottság - amelynek elnöke Kosztolányi György akadémikus - a 15 felkért szakértőn kívül számít a hazai szakemberek széles körére. A testület fontosnak tartja, hogy az egészségügy univerzális feszítő problémáiról hiteles tájékoztatást kapjanak a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók és az egészségügyet irányító szakemberek egyaránt.