A Lendület program

Tasnádi Attila Lendület-ösztöndíjas kutató

Tasnádi Attila mta.hu

Kutatási téma

Az állam hatékonyabb piaci szerepvállalása, az egyes piacokon megfigyelhető folyamatosan romló termékminőség és a korrupció kérdései.

Tasnádi Attila és kutatócsoportja fő célja olyan mechanizmusok megalkotása, amelyek révén a piaci szereplők önként viselkednek úgy, ahogyan azt az állami szervek elvárják. Az állami intézmények adminisztratív módszerekkel, például jogszabályokkal próbálják visszaszorítani a piaci szereplők összejátszását, a tudomány a mechanizmustervezéssel segítheti őket. Az elmélet elismertségét mutatja, hogy három megalkotójának munkáját 2007-ben közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazták.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy látja, a matematikai közgazdaságtan a múlt század nyolcvanas éveinek végén kezdett egyre inkább felzárkózni a világ élvonalához. „A hazai erőfeszítéseknek és a kilencvenes évek végétől a külföldi rangos egyetemeken egyre nagyobb számban közgazdaságtani PhD-fokozatot szerző kutatóknak köszönhetően az új évezredre komoly tudományos előrelépést könyvelhettünk el a szakmában."

A Lendület program nyertes kutatója örvendetesnek nevezte a hazai környezet folyamatos javulását. Véleménye szerint a hazai képzési színvonal folyamatos emelkedése, a külföldről hazatérő kutatók számának növekedése, valamint a határon túl dolgozó szakemberek aktív magyarországi kapcsolatai hozzájárulnak, hogy Magyarország további sikereket érjen el az egyre élesebb nemzetközi verseny ellenére is.

Befogadó intézet

Budapesti Corvinus Egyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2012-2017

A kutatócsoport tagjai

Pintér Miklós (PhD), Balogh Tamás PhD-hallgató, Bakó Barna predoktor, Rétallér Orsolya PhD-hallgató, Tibori Tamás Tibold PhD-hallgató

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. július 25-án jelent meg az mta.hu-n.

Matematikai közgazdaságtani modellekkel a nemzetgazdaság szolgálatában

Az állam hatékonyabb piaci szerepvállalásának elősegítéséhez, a termékek minőségének pontosabb megismeréséhez, valamint a versenyszabályozás tökéletesítéséhez járulhatnak hozzá Tasnádi Attila és lendületes kutatócsoportja eredményei. A közgazdász-matematikus az információ közgazdaságtanának eszköztárát használva és továbbfejlesztve végzi kutatásait a Budapesti Corvinus Egyetemen.

"Fő célunk olyan mechanizmusok megalkotása, amelyek révén a piaci szereplők önként viselkednek úgy, ahogyan azt az állami szervek elvárják" – foglalta össze az mta.hu-nak nyilatkozva az Akadémia kiválósági programjának keretében folytatott munkája lényegét a kutató. Az állami intézmények adminisztratív módszerekkel, például jogszabályokkal próbálják visszaszorítani a piaci szereplők összejátszását, a tudomány a mechanizmustervezéssel segítheti őket. Az elmélet elismertségét mutatja, hogy három megalkotójának munkáját 2007-ben közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazták.

A közgazdász kutatók számára az adórendszer is egy mechanizmus, amely az adóalanyok bevallásai alapján határozza meg a közteherviselés mértékét. "Ugyanakkor például a társasági adó számításának módja – ha nem is szándékosan – adóoptimalizálás végett fúzióra vagy szétválásra ösztönözhet vállalatokat" – mondta Tasnádi Attila, hozzátéve, hogy állami ellenőrzéssel sem lehet megoldani, hogy az államnak pontos információja legyen az adóalanyok bevételeiről és költségeiről. Hasonló problémákkal foglalkozik az információ közgazdaságtana. Egyik fő területe a szerződéselmélet, amely az informált és a hiányosan informált fél között kötendő, megfelelő szerződések kidolgozásával igyekszik a hiányosan informált fél érdekeit szolgálni.

"Fogyasztóvédelemi szempontból a rejtett termékminőségű piacok, például az élelmiszerpiac vagy a hiteltermékek piacának elemzése lehet számunkra érdekes. Ezeken a piacokon úgynevezett bizalmi termékek értékesítése is folyik, amelyeknek az a jellemzője, hogy a vásárló a termék elfogyasztása, illetve használata után sincs feltétlenül tisztában a termék minőségével" – magyarázta Tasnádi Attila. A termékek valós minőségének megismerését leginkább egy átlátható, központi hivatal által készített és ellenőrzött független minőségbesorolási rendszer szolgálhatja. A Lendület keretében olyan modell megalkotásán dolgoznak, amely egy ilyen rendszer létrejöttét segítheti elő. Eredményeikkel a versenyszabályozás tökéletesítéséhez is hozzájárulhatnak. Az összejátszás és a vesztegetés lehetőségét különféle árverezési modellekben is elemzik. "Konstruált mechanizmusaink ezeket a nemkívánatos viselkedési formákat kívánják gátolni. Olyan árverezési vagy elosztási szabályok válnak tervezhetővé általuk, amelyek mellett a szereplők nem érdekeltek az összejátszásban és az árverező vagy a hatóság megvesztegetésében" – hangoztatta a Corvinus Egyetem professzora.

Kutatócsoportjával – amelynek tagja Pintér Miklós PhD, a játékelmélet szakértője, Balogh Tamás közgazdász, PhD-hallgató, a versenyszabályozási kérdésekkel foglalkozó és közgazdaságtanból a közeljövőben PhD-fokozatot szerző Bakó Barna, a gazdaságinformatikus és ugyancsak PhD-hallgató Rétallér Orsolya, valamint a gazdasági modellezést kutató PhD-hallgató, Tibori Tamás Tibold – elsősorban a felfedező kutatásokra koncentrálnak. Reményeik szerint a tapasztalati megfigyeléseiket jól visszaigazoló modelljeik alapján az információs probléma okozta, pénzben is mérhető társadalmi hatékonyságveszteséget csökkentő mechanizmusokat, illetve követendő állami stratégiákat is megfogalmaznak majd.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a csoportját befogadó intézmény nemcsak a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát képes biztosítani a számukra, de doktori iskolái a kutatási témái iránt érdeklődő fiatal kutatók bevonását, széles körű nemzetközi kapcsolatrendszere pedig a szakterület külföldi művelőivel folytatott intenzív együttműködést is lehetővé teszik. Olyan környezetet biztosít, amelyben megvalósulhat a kutatócsoport tagjai közötti szinergia, valamint folyamatosan új doktoranduszok kapcsolódhatnak be a csapat munkájába. Mindez azt jelenti, hogy az oktatásszervezési és bürokratikus feladatoktól mentesülve a tagoknak sokkal több idejük jut a kutatásra és az oktatásra.

Tasnádi Attila úgy látja, a matematikai közgazdaságtan a múlt század nyolcvanas éveinek végén kezdett egyre inkább felzárkózni a világ élvonalához. "A hazai erőfeszítéseknek és a kilencvenes évek végétől a külföldi rangos egyetemeken egyre nagyobb számban közgazdaságtani PhD-fokozatot szerző kutatóknak köszönhetően az új évezredre komoly tudományos előrelépést könyvelhettünk el a szakmában." A Lendület program nyertes kutatója örvendetesnek nevezte a hazai környezet folyamatos javulását. Véleménye szerint a hazai képzési színvonal folyamatos emelkedése, a külföldről hazatérő kutatók számának növekedése, valamint a határon túl dolgozó szakemberek aktív magyarországi kapcsolatai hozzájárulnak, hogy Magyarország további sikereket érjen el az egyre élesebb nemzetközi verseny ellenére is.