Lendület Program

A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban is teljesen új helyzetet teremtett. Ez hatással lehet a politikai képviselet működésére is, ami több politikakutató szerint az elmúlt évtizedekben sok demokráciában válságba került. Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai ezért a közösségi média hatásait vizsgálják. E hatások nemcsak a választók szintjén érvényesülhetnek, de befolyásolhatják a politikusok üzeneteit is.

TOVÁBB

A daganatsejtek felületén ülő membránfehérjékhez sokszor cukoroldalláncok kapcsolódnak, amelyek jelentős hatással vannak a fehérje, illetve az egész sejt működésére. Sok esetben például ezek az oldalláncok határozzák meg, hogy egy gyógyszermolekula bejut-e a sejtbe, vagy sem. Ezért e jellegzetességek vizsgálatával előre lehet jelezni, hogy a különböző terápiák mennyire lehetnek sikeresek egy adott beteg esetében. Turiák Lilla, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az MTA–TTK Lendület Glikán Biomarker Kutatócsoport vezetője és munkatársai olyan módszereket fejlesztenek a Lendület Program támogatásával, amelyekkel a cukoroldallánccal rendelkező fehérjék rákra gyakorolt hatása vizsgálható.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja immár több mint 15 éve a kiválóság támogatására irányul. A Lendület az áttörő eredményeket ígérő kutatócsoportok létrejöttét és munkáját segíti. A program 2025. évi pályázati felhívásában is változatlan az eredeti cél: a hazai fiatal kutatóbázis erősítése. Ennek érdekében két kategóriában nyújthatnak be pályázatot a kiemelkedő fiatal kutatók 2025. február végi határidővel.

TOVÁBB

A csillagok és bolygók születésének körülményeit vizsgálja az MTA Lendület Programjának támogatásával Maria Lugaro. A csillagász és munkatársai ennek érdekében csillagpor laboratóriumi vizsgálatával szerzett adatokat fognak elemezni. Maria Lugarót, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, aki „A meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékek mint nyomjelzői a Nap és a bolygók születésének” című pályázatával immár másodszor nyerte el a Lendület Program támogatását, mindig is lenyűgözték a meteoritokban található, igen ritka csillagporszemcsék.

TOVÁBB

Az automorf formák napjaink matematikai kutatásainak legérdekesebb objektumai közé tartoznak, hiszen kapcsolódási pontként szolgálnak a matematika számos részterülete, például a számelmélet és a parciális differenciálegyenletek között. Maga Péter, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja az elkövetkező években az automorf formákat fogja vizsgálni magasabb rangú csoportokon.

TOVÁBB

A vegyipar, illetve a gyógyszergyártás ma már elképzelhetetlen katalizátorok nélkül. Ezért az egyre hatékonyabb katalizátorok fejlesztése a kémia legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hiszen így olcsóbbá, fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé tehető a kémiai szintézis. Novák Zoltán, az ELTE Szerves Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Fenntartható Katalitikus Eljárások Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai is új típusú katalizátorok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek részben visszaforgathatók, újrahasználhatók, csak kis mennyiség kell belőlük, irányítható külső impulzusokkal aktiválhatók, és az sem baj, ha nem kell hozzájuk drága nemesfém.

TOVÁBB

A talamusz az egyik leginkább alábecsült agyterület. A klasszikus nézet szerint mindössze az a dolga, hogy átkapcsoló állomásként működjön az agykéreg és a külvilágból érkező ingerek között. Acsády László, az MTA–KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettese és munkatársai azonban az elmúlt évtizedekben feltárták, hogy e vélekedés nem is állhatna messzebb a valóságtól. A kéreg és a talamusz közötti sokrétű kommunikáció és a talamuszsejtekben folyó feldolgozás ugyanis azt bizonyítja, hogy ez az agyterület aktív szerepet játszik az agyműködésben. Az agykutató csoportja mostantól a Lendület Program támogatásával folytathatja a kutatásokat.

TOVÁBB

A folyóvízi planktonközösségek meghatározó jelentőséggel bírnak a folyók ökológiai egészségének fenntartásában, ennek ellenére az állóvízi planktonhoz képest a folyóvízi lebegő élőlények közösségét nagyon kevéssé kutatják. Ezen változtat Abonyi András, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásának segítségével a folyók planktonközösségének a folyószabályozás és az időbeli változások hatására való átalakulását vizsgálja.

TOVÁBB

Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az epilepsziával összefüggő kérgi hiperexcitabilitás (vagyis az idegsejtek túlzott aktivitása) és a kognitív hanyatlással járó kórképek (például a demencia) között kapcsolat van. Az e kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmust igyekszik feltárni munkatársaival Horváth András Attila, az Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának igazgatója és az MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport vezetője. Eredményeik a kezelés új célpontjaihoz vezethetnek el.

TOVÁBB

A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.

TOVÁBB