A Lendület program

Kiss László Lendület-ösztöndíjas kutató

Kiss László mta.hu

Kutatási téma

A csillagszerkezet és csillagfejlődés kutatása, különös tekintettel a csillagpulzációra és a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásaira, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájára.

Kiss László a Szegedi Tudományegyetemen szerezte fizikus diplomáját 1996-ban, 2000-ben ugyanott védte meg summa cum laude PhD-értekezését, 2002 vége óta pedig a University of Sydney (Ausztrália) posztdoktori ösztöndíjas kutatója. A Szegedi Tudományegyetem Asteroid Survey kisbolygó-kutató program alapítója.

2000 és 2002 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasa volt, MTA doktori értekezését pedig 2007-ben védte meg.

Munkái során nagy hangsúlyt helyez az utánpótlás nevelésére: 1998 és 2008 között összesen 28 diákprojekt, diplomamunkás és doktori témavezetést vállalt a Szegedi Tudományegyetemen és a University of Sydney-n. Széleskörű nemzetközi együttműködéseiben legfontosabb partnerei magyar, ausztrál, amerikai, kanadai, dán, nagy-britanniai, spanyol, francia és német intézetekben dolgozó kutatók.

Befogadó intézet

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2009–2012

A kutatócsoport tagjai

Szabó Róbert, Derekas Alíz, Benkő M. József, Fűrész Gábor, Kolláth Zoltán, Molnár László, Nuspl János, Szabados László, M. Szabó Gyuka

Korábbi tagok: Szilágyi Judit, Dékány István

Együttműködő munkatársak
Borkovits Tamás, Bíró I. Barna, Kovács József

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben megalakított kutatócsoport célja a többszörös bolygórendszerek felfedezése, valamint fejlődésük megértése az élet kozmikus lehetősége szempontjából. A bolygók tulajdonságait vizsgáló munkájuk során újszerű módon kombinálják az asztroszeizmológiát, azaz a "csillagrengések" elemzését és az exobolygókutatás módszereit.

A kutatócsoport honlapja

http://www.konkoly.hu/staff/kiss.shtml

Elérhetőség

E-mail: banyai@vmri.hu

Bemutatkozó videó

Interjú a kutatóval

Az interjú 2010. január 27-én jelent meg az mta.hu-n.

Az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek a Kepler űrtávcső adatain alapuló asztrofizikai kutatásokban.

„A csillagok rezgésének nagy pontosságú mérésével biztosan meg tudjuk határozni, hogy az adott csillag körül keringő égitest valóban bolygó-e vagy esetleg egy másik, kisebb méretű csillag” – így nyilatkozott az mta.hu-nak a Kepler űrprogram jelentőségéről

Kiss László az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa, a Lendület program egyik tavalyi nyertese. „A Kepler űrtávcső az eddigi legnagyobb űrbe telepített fénymérő eszköz, amely eddig soha nem látott pontossággal képes rögzíteni a látómezejébe eső csillagok kicsiny fényességváltozásait” – mondta Kiss László, hozzátéve: ilyen fokú pontosságot eddig semmilyen földi vagy űrbe telepített távcső nem ért el. Az űrtávcső a rezgések által keltett csekély mértékű fényességváltozást képes rögzíteni. A csillagrezgések vizsgálatának tudománya, az asztroszeizmológia lehetővé teszi a csillagok fizikai jellemzőinek az eddigieknél jóval pontosabb meghatározását. „Vizsgálatukkal nagy biztonsággal mérhetővé válik a csillagok nagysága, kémiai összetétele, kora és forgási periódusuk is” – emelte ki a kutató csillagász. A Kepler távcső által gyűjtött adatok minél jobb hozzáférhetősége és feldolgozhatósága érdekében megalakult a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (KASC), amelynek nemzetközi szinten jelenleg több mint 400 kutató a tagja. Az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai közül több mint tízen vesznek részt a KASC munkájában, amelynek 14 munkacsoportjából kettőt Kiss László és Szabó Róbert, a KTM CsKI munkatársai vezetnek. „A fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriáscsillagok fizikai sajátosságait vizsgálom a Kepler adatok alapján” – hangsúlyozta Kiss László- : az ilyen típusú csillagok rezgéseinek tanulmányozása nem csak saját Napunk későbbi fejlődési állapotába nyújt betekintést, de galaxisunk csillagkeletkezési folyamataiba is bepillantást enged. Az űrtávcső által talált bolygógyanús égitestek végső azonosításában nagyon fontos feladat jutott egy másik magyar kutatónak, Fűrész Gábornak is, aki jelenleg a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa. A kutató a csillagok színképének változásából határozza meg a csillag körül keringő objektum tömegét. Ezen adatok alapján a csillagászok el tudják dönteni, hogy a megfigyelt égitest valóban bolygó-e.

A Kepler űrtávcsövet 2009. márciusában állította Nap körüli pályára a NASA. A program elsődleges célja, hogy távoli csillagok körül keressen Földünkhöz hasonló, kisméretű kőzetbolygókat, amelyek az ún. lakhatósági zónában keringenek, vagyis olyan távolságra központi csillaguktól, hogy a felszínükön a víz folyékony halmazállapotban legyen jelen. A kutatók úgy vélik, a lakhatósági zónában keringő Föld típusú bolygókon a legnagyobb az élet kialakulásának valószínűsége. „A bolygók központi csillaguk körül keringve szabályos időközönként elhaladnak a csillaguk előtt, ezáltal nagyon csekély fényességváltozást előidézve a csillag fényében. A Kepler űrtávcső rendkívül érzékeny berendezései ezt az elhalványodást képesek nagy pontossággal megfigyelni, így közvetetten képesek kimutatni bolygók jelenlétét” – magyarázta Kiss László. Az űreszköz eddig öt új exobolygót fedezett fel, amelyek közül egyik sem Föld típusú, hanem központi csillagukhoz nagyon közel keringő, forró és nagyméretű gázbolygók. 3,5 éves küldetése során az űrtávcső mintegy 170 ezer csillag fényességváltozását követi nyomon folyamatosan egyetlen égterületet, a Hattyú és Lant csillagkép határát figyelve. A kutatók reményei szerint a Kepler a forró óriásbolygók mellett akár több száz Földünkhöz hasonló bolygót fedezhet fel. Sikeres misszió esetén a NASA kutatói megfontolják a program kiterjesztését további 1,5-2 évre.