Akadémiai közgyűlés új tartalommal és akadémikusválasztással

Lovász László, az MTA elnökének megnyitójával, Orbán Viktor miniszterelnök beszédével, valamint az akadémiai díjak átadásával kezdődik május 2-án az MTA 187. közgyűlése. A munkaközgyűlés délelőttjén az elnöki és főtitkári beszámolókat követően döntenek egyebek mellett az Akadémia tavalyi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló előterjesztésről és a jövő évi költségvetési irányelvekről. Hétfőn délután zárt ülésen választják meg az MTA új akadémikusait.

A 2016. évi tagválasztás a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésén elfogadott, „Az akadémikusválasztás eljárási szabályai” című dokumentum alapján történik. Az MTA 186. közgyűlésén az Akadémikusok Gyűlése által elfogadott tagválasztási irányelvek szerint a tagválasztás elsődleges szempontja a tudományos teljesítmény és a hagyományos akadémiai értékek, vagyis a nemzetközi tudományos elismertség, az iskolateremtő tevékenység és a hosszú távú kiemelkedő szakmai eredményesség.

Megújuló tartalom

A közgyűlés második napján – az intézményi, valamint személyi kérdésekről döntő munkaközgyűlést követően – a kutatási témáké lesz a főszerep.

Először Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja mutatja be, hogy az állati viselkedéssel foglalkozó etológiából hogyan alakult ki a humánetológia, és ennek segítségével hogyan lehet rekonstruálni az emberi viselkedés evolúcióját, amely a modern társadalmi problémák megértéséhez is hozzájárulhat. Előadásában kitér arra is, mit értünk pontosan humánetológián, és milyen tudományágak eredményeit használják a szakterület kutatói. Beszél továbbá arról, hogy viselkedésvizsgálatok alapján az embert a közösségek megjelenése és kifejlődése különbözteti meg a legjobban az állatoktól. Szó lesz a közösségek evolúciójának hosszú folyamatáról és annak legfontosabb állomásairól, valamint a modern társadalmakban tapasztalható archaikus hiedelemrendszerek felbomlásáról és a tényekre szorítkozó tudomány megjelenéséről is.

A fedélzeti irányítórendszerektől a teljes autonómiáig juthatnak el képzeletben az intelligens járművek iránt érdeklődők Bokor József, az MTA rendes tagja, Palkovics László, az MTA rendes tagja és Peter Kössler, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezető igazgatója előadásán. Kiderül, hogy milyen jelentősége van a fejlesztésben az érzékelésnek, a kommunikációnak, a járműdinamikának és az irányításnak. Az is megtudható majd, hogy milyen minőségi követelmények jelennek meg az ember által vezetett járműveken alkalmazott fék-, kormány- és felfüggesztésirányításhoz képest az irányíthatóság, az elérhetőség és a robusztusság terén. A három szakember az alapkutatás és fejlesztés, a felsőoktatás, valamint egy nagy gyártó cég szemszögéből mutatja be az autonóm járművek hazai kutatási eredményeit, jövőbeli lehetőségeit. Ezek az eredmények nagymértékben hozzájárultak és hozzájárulnak a járműiparban jelen levő cégek, fejlesztő központok idetelepüléséhez és fejlesztő tevékenységük sikeréhez.

Forrás: mta.hu

Az Osztrák–Magyar Monarchia kutatóit érdeklő problémákról, a tudományos válaszokat igénylő kérdések újrafogalmazásáról és a lehetséges válaszokról beszél majd Kövér György, az MTA doktora. A Monarchia felbomlását követően a társadalomtudósokat elsősorban az foglalkoztatta, mi vezetett a kétközpontú birodalom széthullásához, a Párizs környéki békék okozta nemzeti katasztrófákhoz. A kiegyezés százéves jubileumakor, az 1960-as években elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon Ausztriának vagy Magyarországnak volt-e több haszna a két államterület gazdasági uniójából. Ma más problémák foglalkoztatják a Monarchia történetének kutatóit: mennyire determinálta az egyes területek eredeti fejlettségi szintje a tartományok, tájegységek későbbi dinamikáját? Csökkentek vagy éppen növekedtek az infrastruktúra rohamos fejlesztése, az egységes piac révén a területi egyenlőtlenségek? Mennyire élezte ki a gazdaság dinamizálódása a társadalmi feszültségeket? E kérdések mellett az előadó arra is próbál választ adni, hogy vajon születhet-e a Monarchia Magyarországáról nem a kronológiának és a politika bálványainak áldozó történetírás.

„A líra: logika; de nem tudomány” – vallja József Attilát idézve Jeney Zoltán zeneszerző. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja azt mutatja majd be, milyen kapcsolódási pontjai vannak a tudománynak és a művészetnek. Felidéz néhányat azok közül az esetek közül, amikor egy művészi alkotás nem jöhetett volna létre előzetes tudományos felfedezés(ek) nélkül. Beszél arról, miként vette birtokba a Püthagoraszig visszavezethető, kezdetben egyszólamú európai műzene a középkori többszólamúság kezdeteitől napjainkig – az egyre összetettebb együtthangzások alkalmazásával – a hangok fizikai tulajdonságait, azaz a harmonikus felhangrendszert. A káosszal, az álommal és a fraktálokkal kapcsolatba hozható zenei példákkal pedig az előadása címében felvetett kérdésre igyekszik válaszolni.

A második nap délutánján tartják a külső tagok fórumát. A díjak átadása, illetve az új külső tagok bemutatása után az idén húszéves Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság eddigi munkáját és eredményeit összegző előadások hangzanak el.