Penészgombatoxinok: Láthatatlan veszélyforrások élelmiszereinkben – Videón az előadás

Az MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya által szervezett konferencia három nagy előadásban járta körül az alábbi témákat: Határozatlanság és összefonódás – a kvantumos világ furcsaságai; A kvantumszámítógépek erősségei és gyengeségei; Algebrai geometria, algebrai számelmélet és kvantumrezisztens kriptográfia.

TOVÁBB

Vannak különösen érdekes dimenziók, ahol a dolgok máshogy működnek, mint ahogy azt korábban gondoltuk. A negyedik dimenzió pontosan ilyen! Miért más ez, mint a többi? És egyáltalán miért érdemes tanulmányozni?A Tudományünnep+ programján Stipsicz András matematikus vezetésével tehettek kirándulást az érdeklődők a negyedik dimenzió világába.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Isabel és Alfred Bader Művészettörténeti Kutatási Támogatásának elnyerésére 2024-ben is lehet pályázni.

TOVÁBB

A Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság szimpóziumának második napján a fenntarthatóság fontos kérdéskörei közül az elővigyázatosság elvével kapcsolatos kihívásokat, a lítiumion-akkumulátorokhoz kötődő környezetvédelmi problémákat, valamint a hazai fenntartható mezőgazdaság és a GMO-k kapcsán felmerülő kérdéseket járták körül a konferencia résztvevői.

TOVÁBB

A Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság szimpóziumának első napján a fenntarthatóság fontos kérdéskörei közül a gazdaság, a növekedés, a felelősség és a kockázat összefüggéseit, valamint a táplálkozási és a környezetvédelmi kultúra kialakulásának pszichológiai vonatkozásait járják körül a konferencia résztvevői.

TOVÁBB

Az utóbbi évek súlyos aszályai, árhullámai és az idei nyári aszálynak napokon belül véget vető szeptemberi árvíz is bizonyítják, hogy a hidroklimatikus szélsőségek gyakoribbá válása sürgető tudományos és gyakorlati vízgazdálkodási kérdéseket vet fel. Milyen fontos feladatok elé állítja ez a szakembereket? Hogyan járulhat hozzá a tudomány a tájszintű megoldásokhoz? A Tudományünnep+ esti előadásában Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus kalauzolta el az érdeklődőket a vízgazdálkodás tudományos és súlyos gyakorlati kérdéseinek, innovatív lehetőségeinek világába.

TOVÁBB

Hogyan alakult a világjárvány idején a környezeti terhelés és a levegő környezeti állapota? Egyebek mellett ez is kiderül azon a szimpóziumon, amelyet az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendeznek meg a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” címmmel. Ennek keretében a Magyar Tudományos Akadémia a témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be a kutatók.

TOVÁBB

A molekuláris orvostudományi kutatások eredményei alapjaiban változtatták meg egyes betegségek diagnosztikáját az elmúlt években. Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium szemléletes példákkal mutatta be ezt a nagyon nehezen kezelhető betegségek terápiájában is áttörést eredményező folyamatot.

TOVÁBB

A megfelelő kapacitású és idejű energiatárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a változó intenzitású megújuló energiaforrásokból (a nap- és szélenergiából) változó teljesítménnyel nyert villamos energiát a fogyasztási igényekhez igazíthassuk. A témával kapcsolatos, hazánkban speciális kérdéseket járta körül az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium, amely konstruktív vitákra is teret adó kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

TOVÁBB

A kvantumkommunikáció egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. Az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szervezésében rendezett konferencián a témakör hazai és nemzetközi eredményei közül mutattak be néhányat az előadók, majd panelbeszélgetést tartottak a kvantumkommunikációs jövőképről.

TOVÁBB

Ki ne látott volna a városi forgalomban elsuhanó elektromos rollert, gördeszkát vagy netán egykerekűt? E mikromobilitási járművek egyedülálló mozgékonyságot biztosítanak, ám egyúttal bonyolult irányítási feladatok elé is állítják a felhasználókat: elterjedésükkel a személyi sérülésekkel járó balesetek száma is megnőtt. Takács Dénes gépészmérnök Tudományünnep+ keretében tartott esti előadása a jármű-ember rendszer dinamikájának bemutatásával ezeknek a sok örömöt nyújtó közlekedési eszközöknek a biztonságosabb használatához vezetheti el azt, aki megnézi tudományünnepi elődását.

TOVÁBB

Mik azok a mikotoxinok és melyek a hozzájuk kapcsolódó legújabb kutatási eredmények? E kérdésekre adnak választ az MTA IV. Agrártudományok Osztálya által szervezett konferencián.

TOVÁBB

Távoli, egzotikus helyekre utazni ma már mindennaposnak számít. Az utazás szabadságának megélése mellett azonban egészségügyi veszélyek is jelen vannak az ilyen utak során. Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián az előadók összefoglalták azokat a legfontosabb ismereteket az utazási medicina témakörében, amelyek elősegíthetik a biztonságos utazást mind az egészségesek, mind az alapbetegséggel élők számára.

TOVÁBB

A konferencia az endokrinológia és anyagcsere-diszciplínák aktuális kihívásainak, tudományos kutatásainak és gyakorlati működésének reprezentatív áttekintését célozza az elméleti kutatástól a klinikai, gyakorlati kérdésekig. A rendezvény az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége szervezésében valósult meg.

TOVÁBB

Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és hogyan tudjuk értelmezni, mivel állunk szemben? Képes lehet-e az amerikai világ a konszolidációra? Vagy éppen ellenkezőleg: negatív spirálba taszítódik az Egyesült Államok? A Tudományünnep+ esti programján az amerikai elnökálasztás eredményeit elemezve többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Romsics Gergely történésszel.

TOVÁBB

A fúziós energiatermelés kutatása jelenleg a fizika egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási területe. Az ipari megvalósításhoz legközelebb a mágneses összetartáson alapuló koncepció áll. Az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium fő célkitűzése az volt, hogy a terület nemzetközileg elismert szakértői bemutassák, hol tartanak ma a fúziós kutatások, mik a fejlesztések fő irányai, és érthetően ismertessék az elért eredményeket, de a megoldandó problémákat is.

TOVÁBB

Hogyan befolyásolta a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai intézmények iránti bizalom általános csökkenése az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését? Hogyan alakult a szavazókban a társadalmi és gazdasági kizártság érzete a brexit támogatásává? Milyen hatásmechanizmusok mentén érvényesülnek az EU elhagyásának következményei? És mit tehet ezzel kapcsolatban a tudomány? A Tudományünnep+ esti programján Halmai Péter közgazdász áttekintette a brexit gazdasági hatásait az első évek tapasztalatai alapján, és kitekintést tett a brexiten túlra is, hiszen az eltelt idő már általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál.

TOVÁBB

Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és az Elnöki Bizottság az Egészségért szimpóziuma.

TOVÁBB

Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága arra törekszik, hogy feltárja a nők tudományos pályájának jellegzetességeit, és segítse előrehaladásukat az akadémiai szférában. A Magyar Tudomány Ünnepén hagyományosan minden évben megszervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés idén a gyermekvállalás és a tudományos karrier összeegyeztethetőségének kérdéskörét járta körül.

TOVÁBB

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában az idén nyílt először lehetőség arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelentős programjai között a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program alprogramjai is bemutatkozzanak, és megismertethessék legújabb eredményeiket a széles közönséggel.

TOVÁBB

2025-ben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját. A bicentenáriumra való felkészülés jegyében tartották meg az MTA200 Elnökségi Bizottság tudományünnepi konferenciáját.

TOVÁBB

Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzenei-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.

TOVÁBB

A 21. században számos természeti folyamat egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a gyarapodó népességet és anyagi javakat. Melyek ezek a veszélyek, és mennyire lehet előre jelezni ezeket az eseményeket? Mit tanulhatunk a múltból, milyen esélyünk van, és miben segíthet a tudomány? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül az MTA X. Földtudományok Osztálya tudományünnepi előadóülése. Az eseményen készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Felhívni a társadalom, valamint a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára – ez volt az egyik fő célja a tudományünnepi konferenciának. A tudomány képviselői egyúttal jelezték készségüket a döntéshozók támogatására és arra, hogy részt vegyenek a társadalom változásokra való felkészítésében. A konferencián készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Miként tudták a tudományos eredmények formálni a világot és az emberek mindennapjait az elmúlt egy évszázadban? Erre a kérdésre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi nyitóünnepségén tartott előadásában Kemenesi Gábor, Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Előadása cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia idei tudományünnepi programsorozatának, amelynek nyitóünnepségét Pécsen tartották. November 5-én az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi. Az MTÜ központi programjai élőben követhetők az MTA YouTube-csatornáján és felvételről is megnézhetők lesznek.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös alapításának bicentenáriumára való felkészülés jegyében tartották meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat előzményeként a hagyományos nagycenki és sopronpusztai emlékezéseket. A két helyszínen Freund Tamás elnök, illetve Erdei Anna főtitkárhelyettes idézte fel a tudós testület alapítójának nemes tettét: az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlását.

TOVÁBB

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik meg az Akadémián a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be kutatók.

TOVÁBB

Milyen konkrétan megfogható hasznot hajt a társadalom és a gazdaság számára az alapkutatásokat végző csillagászat? Erre a kérdésre válaszol a Magyar Tudomány című folyóirat októberi számában megjelent tanulmányában Kereszturi Ákos az MTA doktora, Könyves-Tóth Réka kutató és Kiss L. László akadémikus.

TOVÁBB

A távol-keleti író művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálja. Milyen Han Kang művészete, az az „intenzív költői próza”, amellyel október elején az irodalmi Nobel-díj odaítélését indokolták? Erre a kérdésre válaszol Kovács Janka, a koreai irodalom kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje az mta.hu számára írt írói portréban.

TOVÁBB

Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

A Főtikári Elismerést az Akadémia irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szervek azon munkatársai kaphatják meg, akik igazgatási, jóléti, fenntartási, szolgáltatási és üzemeltetési munkakörben vagy meghatározott feladat megoldásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve e területeken feladatkörükben tartósan magas színvonalú munkát végeztek.

TOVÁBB

2024. október 1-jén és 2-án tartották a visegrádi országok akadémiáinak hagyományos találkozóját a cseh fővárosban.

TOVÁBB

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat idén két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun genetikus, molekuláris biológus kapta a mikro-RNS-ek (miR) felfedezéséért és szerepük tisztázásáért a poszttranszkripciós génszabályozásban. Azt, hogy mi is pontosan ez a szerep, Falus András immunológus, az MTA rendes tagja foglalta össze az mta.hu számára.

TOVÁBB

Idén ünnepli alapításának 155. évfordulóját a Bolgár Tudományos Akadémia. Az ebből az alkalomból rendezett szófiai ünnepségen Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát.

TOVÁBB

Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.

TOVÁBB

Az ókori Mezopotámia egy meghatározó időszakáról, az újasszír és újbabiloni kor (Kr. e. 1000–500 körül) kultúrájáról, társadalmáról, történelméről és vallási életéről ad átfogó képet a Szépművészeti Múzeum most nyíló kiállítása, amelynek központi tematikáját a Niederreiter Zoltán assziriológus, régész, történész által vezetett MTA–ELTE Lendület Asszír és Babiloni Istenvilág Kutatócsoport tudományos tevékenysége határozza meg.

TOVÁBB

Idén 27. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenkét pedagógus nyerte el, akiket 2024. október 14-én köszöntöttek az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Három, az Egyesült Államokban dolgozó kutató, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson nyerte el idén a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián hétfőn, Stockholmban.

TOVÁBB

„A magyar géniuszok példáját idézve a magyar társadalomban, a nemzetben fel kell élesztenünk a megbecsülést és a felelősségérzetet a magyar tehetségek, tudósok és a tudományművelés iránt, valamint a tettvágyat is elismerésükre, támogatásukra” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Várkert Bazárban nyílt kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlat a tavaly orvosi-élettani, illetve fizikai Nobel-díjat elnyert két magyar kutató, Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerésének apropóján ad ízelítőt azokból a korszakalkotó felfedezésekből, amelyek magyar kutatók nevéhez köthetők, kiállták az idő próbáját, és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.

TOVÁBB

Három kutatónak ítélték a 2024-es kémiai Nobel-díjat fehérjék szerkezetének előrejelzéséért és számítógépes fehérjetervezéséért – jelentették be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián.

TOVÁBB

Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.

TOVÁBB

A Magyar Innovációs Szövetség műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai témában született innovatív alkotásokat, találmányokat, ötleteket vár kétfős középiskolás csapatoktól, akár a határon túlról is. További részletek a felhívásról cikkünkbe kattintva olvashatók.

TOVÁBB

Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát – jelentették be a Svéd Királyi Akadémián hétfőn Stockholmban.

TOVÁBB

Az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a visegrádi országok külpolitikai orientációjában: az unilaterális euroatlanti orientációt felváltotta a kelet–nyugati vegyes orientáció. Sebők Miklós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet Kormányzás és Közpolitika Osztály kutatóprofesszora, a MTA–TK Lendület V-SHIFT Kutatócsoport vezetője és munkatársai a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel kutatják a kelet-közép-európai régió országaiban végbement külpolitikai eltolódást az elmúlt 35 év összes parlamenti dokumentuma, illetve megszámlálhatatlan újságcikke alapján. Ilyen léptékű és mélységű elemzés az MI előtt elképzelhetetlen lett volna.

TOVÁBB

A műanyagok kémiai újrahasznosítása a jelen egyik legsürgetőbben megoldandó környezetvédelmi feladata. Felmérhetetlen jelentőségűek azok az eljárások, amelyek a kevert és szennyezett műanyaghulladékot is alkotóelemeire tudják bontani, hogy belőlük újra teljes értékű termékeket lehessen gyártani. Tuba Róbert, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Zöldkémia Kutatócsoportjának vezetője erre képes katalizátorkomplexeket fejleszt.

TOVÁBB

A DNS szekvenciájában rendszeresen keletkeznek hibák, amelyeket azonnal ki kell javítani a normális génműködés fenntartása érdekében. A DNS-kettőződéshez kötődő javítási mechanizmusok jól ismertek, de a nem osztódó sejtekben is történik DNS-hibajavítás, amiről sokkal kevesebbet tudunk. Pedig számos betegséget, például egyes neurodegeneratív betegségeket, a nem osztódó sejtekben kialakult DNS-hibák váltanak ki. Róna Gergely, az MTA–TTK Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet munkatársa kollégáival a DNS-javító mechanizmusok kevéssé ismert formáit kutatja a Lendület Program támogatásával.

TOVÁBB

2025–2026-ra egyedülálló programsorozatot készít elő a magyar tudományosság eredményeinek és jelentőségének élményszerű bemutatására a Magyar Tudományos Akadémia – erről is beszélt a területi akadémiai bizottságok, valamint a határon túli bizottság és tanácsok elnökeinek és vezető tisztségviselőinek éves találkozóján Freund Tamás. A minden évben megrendezett, idén szeptember 20-án Szegeden tartott rendezvényen az Akadémia elnökének köszöntője után szó esett a területi bizottságok küldetéséről, közös feladataikról, a területi bizottságok és a határon túli intézmények szerepének felértékelődéséről, az idei Magyar Tudomány Ünnepéről, valamint az Akadémia alapításának közelgő 200. jubileumáról is.

TOVÁBB

Idén nyáron Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja, illetve a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézete vezetője váltotta Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub) igazgatói pozíciójában. Az új igazgató interjúnkban elmondta, hogy két fő célkitűzése van: a felfedezések gyakorlati, társadalmi hasznosulásának gyorsítása, illetve a magyar kutatói közösség, illetve a magyarországi kutatási eredmények hatékonyabb megjelenítése a nemzetközi színtéren.

TOVÁBB

Százhatvanan nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Pesti Vigadóban tartott, hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak. Az ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke az akadémiai támogatásról szólva azt mondta, hogy az egyszerre elismerés és ösztönzés. Az MTA azért adja, hogy elismerje a fiatal kutatók eddigi munkáját, egyben ösztönözze őket a folytatásra.

TOVÁBB

Miért van éjjel sötét? Mit tudunk a táguló világegyetem méretéről, koráról vagy épp a sötét energiáról? Elfogadják-e a vallások az ősrobbanást teremtésnek? És mit gondolt az „ősrobbanásról” Szent Ágoston több mint 1500 évvel azelőtt, hogy az elmélet a fizikában megjelent volna? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horváth Dezső fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.

TOVÁBB

A vírusok fontos szerepet játszanak az emberi fertőző megbetegedések kialakulásában. A Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent tanulmány a vírusok keletkezésének főbb elméleteit, valamint a vírusok változékonyságának okait tekinti át. Példákat hoz ismert vírusok megjelenésére új földrajzi területen és kitér a szokatlan terjedési módokra is. Megerősíti azt is, hogy a vírusok kutatása jelentős szerepet játszik az ismeretlen eredetű járványok megfékezésére való felkészülésben.

TOVÁBB

Mi kell ahhoz, hogy az ember kiteljesedjen és boldoggá váljon? Mi a különbség a siker és a boldogság között? És mi köze mindennek a repüléshez? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Trócsányi Zoltán fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.

TOVÁBB

Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál arra, hogy kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak a hazai kutatócsoportok.

TOVÁBB

A gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás sem képzelhető el optimalizálás nélkül, hiszen össze kell hangolni e rendszerek elemeinek működését a költségek csökkentése, a végrehajtáshoz szükséges idő és erőforrások minimalizálása, illetve a megrendelői igények kielégítése érdekében. Az optimalizálási problémák megoldása pedig lehetetlen a matematika és a számítástudomány határán álló operációkutatás nélkül. Ezzel foglalkozik Békési József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének főiskolai tanára, aki idén márciusban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

TOVÁBB

A csillagok és bolygók születésének körülményeit vizsgálja az MTA Lendület Programjának támogatásával Maria Lugaro. A csillagász és munkatársai ennek érdekében csillagpor laboratóriumi vizsgálatával szerzett adatokat fognak elemezni. Maria Lugarót, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, aki „A meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékek mint nyomjelzői a Nap és a bolygók születésének” című pályázatával immár másodszor nyerte el a Lendület Program támogatását, mindig is lenyűgözték a meteoritokban található, igen ritka csillagporszemcsék.

TOVÁBB

Bellini, Verdi, Liszt, Schumann és Mozart mesterművei, Barabás Márton festő- és szobrászművész alkotásai és a Bárdos Sarolta borász vezette Tokaj Nobilis Szőlőbirtok borai álltak a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat tizenkettedik estjének fókuszában. A három világhírű, egyaránt Kossuth- és Liszt-díjas magyar zeneművész – Kolonits Klára és Bretz Gábor operaénekesek, valamint Balázs János zongoraművész – Pesti Vigadóban adott koncertjén, majd az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében rendezett kiállításmegnyitón és borbemutatón a jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a művészet képes felragyogtatni, meghatványozni az élet értékeit.

TOVÁBB

Milyen megközelítések mentén vizsgálhatók a 21. században a fiatalok, illetve miként gondolkodnak és cselekszenek a gyakran apolitikussággal és passzivitással vádolt magyar ifjak – e két kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában a hazai ifjúságkutatás különböző nemzedékeit és iskoláit reprezentáló kutatók. Tanulmányaik cikkünkbe kattintva olvashatók.

TOVÁBB

Kurtág Györgynek a magyar és az egyetemes zeneművészetre gyakorolt inspiráló hatását méltatta Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azon a budapesti ünnepségen, amelynek keretében barátok, pályatársak, kollégák, valamint Izrael állam képviselői részvétele mellett átadták a Wolf-díjat a magyar zeneművésznek.

TOVÁBB

„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása.

TOVÁBB

Az automorf formák napjaink matematikai kutatásainak legérdekesebb objektumai közé tartoznak, hiszen kapcsolódási pontként szolgálnak a matematika számos részterülete, például a számelmélet és a parciális differenciálegyenletek között. Maga Péter, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja az elkövetkező években az automorf formákat fogja vizsgálni magasabb rangú csoportokon.

TOVÁBB

Ivics Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB