EASAC: Zsarolható, sebezhető és kiszolgáltatott marad Európa, ha nem vált megújuló energiára

„Nincs biztonság energiabiztonság nélkül” – szögezte le kedden Brüsszelben dr. William Gillett, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) energiaprogramjának igazgatója a szervezet Security of Sustainable Energy Supplies című, a biztonságosan fenntartható európai energiaellátásról szóló jelentésének bemutatóján. A 28 európai ország akadémiáit – köztük a Magyar Tudományos Akadémiát – tömörítő EASAC szakértői szerint Európa jövőjének bizonytalansága leginkább a kontinensnek az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, elsősorban az olajtól és a gáztól való függéséből fakad. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki, és gazdaságilag sebezhetővé teszi Európát – olvasható a jelentésben.

A jelentést összeállító kutatók szerint a növekvő geopolitikai feszültség, valamint az Európába importált üzemanyagoktól, nyersanyagoktól és technológiáktól való nagymértékű függés egyre komolyabb veszélyt jelent Európa energiabiztonságára. Az ugyanis, hogy az autokratikus rezsimek fegyverként használják az energiahordozókat, a szándékos zavarkeltést a piacokon, az infrastruktúra elleni egyre gyakoribb fizikai és kibertámadásokat, nemcsak az európai energiaellátás megszakadásának kockázatát, de az energiaárakat is növeli. Az ingadozó energiaárak pedig csökkentik a befektetői bizalmat, veszélyeztetik az európai iparágak versenyképességét, és európai háztartások millióit sodorják energiaszegénységbe.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. 2022 óta az Európai Unió egy sor lépést tett e folyamat előmozdításáért gázellátásának diverzifikálásával és a cseppfolyós földgáz (LNG) importjának növelésével. A jelentés szerint azonban különösen fontos, hogy az orosz gáztól való importfüggőséget ne egy másik országtól, például az Egyesült Államoktól való LNG-import-függőségre cseréljék az európai országok.

A tudósok úgy látják, hogy a kulcsfontosságú energiatechnológiák és nyersanyagok terén szorosabb partnerségekre van szükség az ellátási láncok mentén. Mivel a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás az épületek, az ipar és a közlekedés villamosításának jelentős növekedéséhez vezet, elkerülhetetlen a megújuló energiaellátás jelentős növelése, valamint az elektromos végfelhasználói technológiák alkalmazása. Európa számára ezért létfontosságú a nyersanyagokkal – lítiummal, kobalttal és a technológiához szükséges ritkaföldfémekkel – való megbízható ellátás is. A jelentés ezenfelül felszólítja az EU-t, hogy erősítse meg az energiaszektor kibervédelmét, és végezzen átfogó kiberkockázat-értékelést mind operatív, mind adminisztratív szinten.

Az EASAC szakértői a fosszilis energiahordozók okozta bizonytalansággal, az energiabiztonságot fenyegető kockázatokkal kapcsolatban a fenntartható energiára való átállás gyorsítását javasolják. „A Green Deal, majd a közelmúltban a Clean Industrial Deal Európa legjobb eszköze a szuverenitása védelméért folytatott küzdelemben. A szél- és napenergia által termelt energiát nem kell importálni – mutatott rá Paula Kivimaa professzor, az EASAC munkacsoportjának társelnöke. – Minden, a fenntartható energiába való befektetés a biztonságunkat szolgálja. Ezzel szemben minden energiaimportra költött euró a védelmi képességünket csökkenti.”

A tudósok a jelentésben az alábbi ajánlásokat fogalmazzák meg:

• Az energiahatékonyság és a körkörös gazdaság csökkenti a keresletet, ellenállóbbá teszi az infrastruktúrát, és növeli a nyersanyagok elérhetőségét.
• A fosszilis tüzelőanyagoktól a fenntartható energia felé kell elmozdulni, csökkentve az ipar veszélyes függőségét, valamint a klímaváltozás okozta nehézségek és az egészségügy költségeit.
• A decentralizált energiarendszerek erősítik a helyi közösségeket és vállalkozásokat, növelik a szabotázsokkal és az éghajlati hatásokkal szembeni ellenálló képességet.
• A kulcsfontosságú fenntartható energiatechnológiák és rendszerek – például napelemek, szélturbinák és akkumulátorok – európai gyártásának bővítése nemcsak a biztonságot növeli, hanem hozzájárul a hazai értékteremtéshez, és a gazdasági növekedést is serkenti.

A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat. A munkában két, a Magyar Tudományos Akadémia által delegált szakértő is részt vett: Hartmann Bálint, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének tudományos főmunkatársa és Imre Attila, az MTA doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének professzora.