Adjon egy estét a tudománynak!

Az Akadémiának kezdettől, azaz 1825-ös alapításától fogva feladata, hogy ne csak művelje a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé. Egész évben ezt tesszük honlapunkon és rendezvényeinken, amelyek csúcspontja a novemberi, az egész országra kiterjedő programsorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe.

Ismeretterjesztő előadások a Székházban

A novemberi tudományünnep leghangsúlyosabb része az MTA budapesti Székházában rendezett ismeretterjesztő előadássorozat, amely 2015-ben feltámasztotta a Mindentudás Egyeteme legszebb hagyományait, zsúfolásig megtelt termekkel és érdekesebbnél érdekesebb témákkal. Idén sem lesz ez másképp: előzetes regisztráció után várjuk esténként ingyenesen megtekinthető előadásainkra!

Az Akadémia Széchenyi téri Székháza drónfelvételen Forrás: mta.hu

A 18.00 órakor kezdődő programok egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók mindazoknak, akik szeretnék meghallgatni a tudomány közérthető álláspontját olyan kérdésekről, amelyek mostanában mindenkit foglalkoztatnak. Bartholy Judit és Veisz Ottó a klímaváltozásról és főként annak várható magyarországi hatásairól beszélnek, valamint arról, hogy készül-e válasz e kihívásra növénynemesítőink martonvásári boszorkánykonyhájában. Dávid Gyula a világegyetem tömegének jelentős részét kitevő, mégis láthatatlan sötét anyag alkotóelemeinek ered nyomába. HIV, Ebola- és legújabban a Zika-vírus – mi lesz a következő? Harrach Balázs előadásából kiderül, hogy a vírusok sokkal többen vannak, mint azt korábban sejtettük.

A könnyen elérhető információ függővé tehet – ez az alapgondolata Janszky József előadásának, aki kutatócsoportjával MRI-készülékkel vizsgálja, mi is zajlik az agyunkban, ha túlzottan „rákattanunk” valamire. Róna-Tas András a székely-magyar rovásírás eredetét boncolgatja, és egészen az Árpád-korig, sőt a honfoglalást megelőző időkbe viszi el hallgatóságát. Korinek László izgalmas példák sorával mutatja be, hogyan jutott el a nyomozás tudománya a legegyszerűbb módszerektől a DNS-vizsgálatig, társelőadója, Pajcsics József pedig egy rejtélyes haláleset megítélését értékeli újra több mint negyven év távlatából.

A tudományünnepen az MTA kutatóintézetei és vidéki központjai is számos érdekes rendezvényt szerveznek. A teljes program a tudomanyunnep.hu oldalon látható, itt lehet regisztrálni is. Várjuk a Magyar Tudomány Ünnepén!

Dióhéjban a Magyar Tudomány Ünnepéről

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

A tudományünnep az évek során egy hónapos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek keretében országszerte, sőt határainkon túl is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket. Az eseménysorozat minden évben egy központi gondolat köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban, az ez évi mottó: „Oknyomozó tudomány”.

A tudományok művelésén és a tudományos élet szervezésének feladatán túl megalapítása óta az Akadémia kiemelt céljai között szerepel a tudomány népszerűsítése, a tudományos eredményeknek a széles nagyközönséggel való megismertetése. Ennek jegyében a tavaly megújult tudományünnep az eddigieknél is „szélesebbre tárta az Akadémia kapuit”. A rendezvénysorozat – előadások, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, laborlátogatások, interaktív bemutatók, kiállítások, filmvetítések – kiemelt részét alkotják az MTA Széchenyi téri Székházában tartott tudomány-népszerűsítő előadások, amelyeken két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. Szintén az MTA Székháza ad otthont az egyes tudományos osztályok szakmaibb jellegű rendezvényeinek.

A programok másik részét az Akadémia kutatóközpontjai, kutatóintézetei, illetve területi bizottságai szervezik, ezek közül legjelentősebb a „Kutatóhelyek tárt kapukkal” sorozat, amelynek keretében az érdeklődők – elsősorban középiskolás diákok – a kutatócsoportok munkatársainak kalauzolásával bepillanthatnak a külvilágtól egyébként elzárt laboratóriumok világába. A gazdag választékban való eligazodást a tudományünnep megújult honlapja segíti.