A végéhez közeledik az MTA Székház felújításának első üteme – Videó az elmúlt hónapok munkálatairól

A 2018-ban napvilágot látott „Természeti környezet” és a 2021-ben megjelent „Társadalom” című kötetek után most az „Állam és nemzet” című kötettel gyarapodott a sorozat. Kocsis Károly akadémikus, főszerkesztő az mta.hu-nak nyilatkozva elmondta: az új kiadványba került az összes olyan, a nemzeti atlaszokban „hagyományosnak” nevezhető témakör, amely az első két kötetben és a sorozat következő, a gazdaságot bemutató darabjában nem kapott helyet.

TOVÁBB

A párizsi Pasteur Intézetben december 11-én ünnepélyes keretek között, Habsburg György nagykövet, valamint a párizsi magyar nagykövetség és a Liszt Intézet diplomatáinak jelenlétében zajlott az a névadó rendezvény, amellyel az intézmény egykori kutatója, a magyar származású Ullmann Ágnes emléke előtt kíván tisztelegni. Az intézet legkorábban épült, történelmi épülettömbje mostantól Ullmann Ágnes nevét viseli.

TOVÁBB

A „teljes embert” megszólító adventi és karácsonyi zeneművek, „csöndben várakozó” festmények és „az élet csodáját kifejező bor”: ezek töltötték ki a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIII. estjét.

TOVÁBB

A Magyar Tudomány című folyóirat decemberi száma közli az MTA új tagjainak ajánlott kutatók névsorát és az ajánlásokat.

TOVÁBB

Hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében? Erre a kérdésre is választ kaphattak az érdeklődők azon a november 26-i, a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumon, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia a témában kiírt pályázata nyomán született tudományos eredményekről számoltak be a kutatók.

TOVÁBB

A honfoglalás kori énekmondástól a műemlékvédelmen, mikotoxinokon, kemofóbián, utazási medicinán és a fúziós kutatások helyzetén át a kutatónők karrierrel és családdal kapcsolatos dilemmájáig és az amerikai elnökválasztásig a legkülönbözőbb témákat ölelte fel a Magyar Tudomány Ünnepe 2024-ben. Az MTA programsorozata ünnepi koncerttel zárult a Pesti Vigadóban.

TOVÁBB

Idén 15 éves az MTA kiválósági programja, a Lendület. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának részeként tartott Lendület-napon a Program kiemelkedő eredményeit bemutató előadásokat követően a 2024-ben az akadémiai támogatást elnyert kutatókat köszöntötték. Az előadásokról és az oklevélátadásról készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Az alapító és partnerszervezetek, valamint résztvevők egyhangúlag fogadták el a 11. alkalommal megrendezett World Science Forum zárónyilatkozatát. A tudomány jövőbeli szerepéről szóló viták 2026-ban Indonéziában folytatódnak: a 12. fórumot Jakartában rendezik meg „Tudomány a globális ellenálló képességért és méltányosságért” címmel 2026-ban.

TOVÁBB

Az MTA nagy ívű Nemzeti Agykutatási Programja az agykutatás lehető legszélesebb spektrumát fedi le az idegrendszert érintő alapkutatásoktól a humán klinikai kutatásokig. A szimpóziumon hét kutatócsoport-vezető ismertette a nagyközönség számára legújabb eredményeiket, amelyeket a NAP 3.0 támogatásával értek el az elmúlt években.

TOVÁBB

Az előadóülésen az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának alprogramjai mutatkoztak be, amelyek a víztudományoktól az agrártudományokon, a légkörtudományon, az ökológián és az új generációs környezeti monitoringrendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működnek, feltárva és szem előtt tartva a köztük lévő kölcsönös és sokrétű összefüggéseket.

TOVÁBB

A tudományünnepi programon a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont azon projektjeit mutatták be, amelyekben a magyar nyelv digitális támogatásáért és fenntarthatóságáért folynak a kutatások.

TOVÁBB

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert kutatók interdiszciplináris konferenciája a Bolyai-ösztöndíjas kutatások és a magyar tudomány sokszínűségét mutatta be.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben pályázatot hirdetett a poszt-COVID-jelenségek kutatására. A szimpóziumon az egészségügyi, pszichológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális problémák elemzésében kiemelkedő eredményt hozó pályázatokat mutatták be.

TOVÁBB

Életének 90. évében, 2024. augusztus 15-én elhunyt Springer György gépészmérnök, a kompozit anyagok nemzetközi hírű kutatója.

TOVÁBB

Az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya és az Elektrotechnikai Tudományos Bizottság konferenciája a finanszírozás, a tudomány és az ipari alkalmazás elektrotechnikát érintő dilemmáit járta körül.

TOVÁBB

A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett konferencia Magyarország 20 éves uniós tagsága és soros elnöksége kapcsán azt járta körül, hogy milyen sikerek és kudarcok jellemzik a hazai kutatási és fejlesztési szféra helyzetét az Európai Unió kutatási stratégiai rendszerén belül.

TOVÁBB

A szimpóziumon a Fiatal Kutatók Akadémiája jövőre alumnivá váló tagjai mutatták be sokszínű kutatási tevékenységüket.

TOVÁBB

Egy olyan korszakban, amelyet globális válságok, az intézményekbe vetett bizalom csökkenése és a gyors technológiai fejlődés jellemez, a tudomány társadalmi szerepe különösen a figyelem középpontjába került. Sir Peter Gluckman, a Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke őszinte értékelést adott ezekről a kihívásokról és a lehetséges megoldásokról a 2024-es budapesti World Science Forum (WSF) előestéjén készült interjúban.

TOVÁBB

Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya szimpóziuma a mesterséges intelligencia és az orvostudomány találkozásának néhány érdekes területét és aktuális kérdését járta körül.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében megvalósuló konferencia fő témája a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal kapcsolata a globális átalakulások idején. Cikkünkben megtekinthető a nyitóünnepségről készített felvétel.

TOVÁBB

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya és VI. Műszaki Tudományok Osztálya közös konferenciáján a műemlékvédelem történeti szempontokból is nagyon aktuális problémáit járták körül az előadók és a résztvevők.

TOVÁBB

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és az ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport szervezésében megvalósuló szimpózium a hazai közoktatás-fejlesztés hosszútávú stratégiai programjának, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programnak az eredményeit mutatta be.

TOVÁBB

Napjainkban a földi bioszféra hatalmas nyomás alatt áll. Hogyan segíthet korunk egyik jelentős innovációja, a mesterséges intelligencia a természetvédelem és az ökológia területén? Ezt a kérdéskört járta körül az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium.

TOVÁBB

A molekulák a látható világunk tárgyainál gyakran 6-8 nagyságrenddel kisebbek, ezért misztikus ködbe vesznek, előítéletek és tévkoncepciók áldozataivá váltak. Pedig ma már közvetlenül is megismerhetők a molekuláris rendszerek. Miért mondhatjuk, hogy sikeres jövőnk záloga a molekulák világának kibontása, az anyag titkának megfejtése? Perczel András kémikus, biokémikus tudományünnepi előadásával a földi létünk alapjait adó molekulák misztériumába kalauzolta el az érdeklődőket.

TOVÁBB

A Tudományos Újságírók Klubja tudományünnepi rendezvényén átadták az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat és a Juhari Zsuzsanna-blogdíjat, előadások hangoztak el a mesterséges intelligencia, a technológiai szingularitás és az anyagipari forradalom témakörében, valamint bemutatták Lente Gábor kémikus A Dűne tudománya című könyvét.

TOVÁBB

Távoli, egzotikus helyekre utazni ma már mindennaposnak számít. De vajon milyen egészségügyi veszélyeket, kockázatokat jelenthetnek ezek az utak? És hogyan kell felkészülnünk rájuk ahhoz, hogy utazásunk biztonságos és örömteli legyen? A Tudományünnep+ előadásában Szabó Attila orvos vezetésével kerülhetünk közelebb a válaszokhoz.

TOVÁBB

10 kiemelkedő magyar kutató, 10 kutatási terület, 10-10 percben. A nagy nemzetközi konferenciák villámelőadásainak (flash presentation) mintáját követve villantották fel a kémiai tudományok korszerű eredményeit az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencia előadói.

TOVÁBB

A kollektív tudatba beépült ősi félelmek – például a tűztől, betegségektől, veszélyes anyagoktól – számos esetben kémiai tényezőkkel kapcsolatosak. Mi az oka annak, hogy ezek a félelmek a 21. században nem eltűnni, hanem éppen erősödni látszanak? A félelemre adott válasz talán épp a vegyészmérnöki innováció lehet. Az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencia előadói olyan eredményeket ismertettek, amelyek csökkenthetik a kémiához kapcsolódó félelmet keltő információk hatásait.

TOVÁBB

„Az európai kohézió és versenyképesség erősítése a kutatás és innováció révén: az európai haladás tudományos menetrendje globális kontextusban” – ezzel a címmel tart magas szintű munkaértekezletet a Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében november 19-én Budapesten.

TOVÁBB

A robotika talán 100 éves ígérete, hogy életünkhöz kapcsolódva mindenféle társat előállít majd. Hol tart ma ez az ígéret? És mi köze lehet mindennek az etológiához? Lehet, hogy éppen az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterület lesz az, amely segít a robotikának olyan gépeket gyártani, amelyek akár az ember „barátai” is lehetnek – vagy valami hasonlók? A Tudományünnep+ esti programján Miklósi Ádám etológus kalauzolta el az érdeklődőket az etorobotika világába.

TOVÁBB

Az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által szervezett interdiszciplináris konferencián az orientalisztika, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a néprajztudomány és a zenetudomány felől közelítettek az előadók a turkológia izgalmas világához, közvéleményt is élénken foglalkoztató kérdéseihez.

TOVÁBB

Mik azok a mikotoxinok? Hol fordulnak elő, és mennyire mérgezőek? Miért kiiktathatatlanok táplálékláncunkból, és miért nehéz betartani a rájuk vonatkozó határértékeket és ajánlásokat? És egyáltalán védekezhetünk ellenük bárhogyan is? A Tudományünnep+ esti programján Poór Miklós gyógyszerész vezetésével nyerhettek az érdeklődők betekintést a penészgombatoxinok világába.

TOVÁBB

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya félnapos konferenciája azt a témát járta körül, hogy a „történészek történelme” hogyan és mennyiben tér el az emlékezetpolitika más aktorainak a felfogásától.

TOVÁBB

Az MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya által szervezett konferencia három nagy előadásban járta körül az alábbi témákat: Határozatlanság és összefonódás – a kvantumos világ furcsaságai; A kvantumszámítógépek erősségei és gyengeségei; Algebrai geometria, algebrai számelmélet és kvantumrezisztens kriptográfia.

TOVÁBB

Vannak különösen érdekes dimenziók, ahol a dolgok máshogy működnek, mint ahogy azt korábban gondoltuk. A negyedik dimenzió pontosan ilyen! Miért más ez, mint a többi? És egyáltalán miért érdemes tanulmányozni?A Tudományünnep+ programján Stipsicz András matematikus vezetésével tehettek kirándulást az érdeklődők a negyedik dimenzió világába.

TOVÁBB

A Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság szimpóziumának második napján a fenntarthatóság fontos kérdéskörei közül az elővigyázatosság elvével kapcsolatos kihívásokat, a lítiumion-akkumulátorokhoz kötődő környezetvédelmi problémákat, valamint a hazai fenntartható mezőgazdaság és a GMO-k kapcsán felmerülő kérdéseket járták körül a konferencia résztvevői.

TOVÁBB

A Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság szimpóziumának első napján a fenntarthatóság fontos kérdéskörei közül a gazdaság, a növekedés, a felelősség és a kockázat összefüggéseit, valamint a táplálkozási és a környezetvédelmi kultúra kialakulásának pszichológiai vonatkozásait járják körül a konferencia résztvevői.

TOVÁBB

Az utóbbi évek súlyos aszályai, árhullámai és az idei nyári aszálynak napokon belül véget vető szeptemberi árvíz is bizonyítják, hogy a hidroklimatikus szélsőségek gyakoribbá válása sürgető tudományos és gyakorlati vízgazdálkodási kérdéseket vet fel. Milyen fontos feladatok elé állítja ez a szakembereket? Hogyan járulhat hozzá a tudomány a tájszintű megoldásokhoz? A Tudományünnep+ esti előadásában Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus kalauzolta el az érdeklődőket a vízgazdálkodás tudományos és súlyos gyakorlati kérdéseinek, innovatív lehetőségeinek világába.

TOVÁBB

Hogyan alakult a világjárvány idején a környezeti terhelés és a levegő környezeti állapota? Egyebek mellett ez is kiderül azon a szimpóziumon, amelyet az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendeznek meg a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” címmmel. Ennek keretében a Magyar Tudományos Akadémia a témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be a kutatók.

TOVÁBB

A molekuláris orvostudományi kutatások eredményei alapjaiban változtatták meg egyes betegségek diagnosztikáját az elmúlt években. Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium szemléletes példákkal mutatta be ezt a nagyon nehezen kezelhető betegségek terápiájában is áttörést eredményező folyamatot.

TOVÁBB

A megfelelő kapacitású és idejű energiatárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a változó intenzitású megújuló energiaforrásokból (a nap- és szélenergiából) változó teljesítménnyel nyert villamos energiát a fogyasztási igényekhez igazíthassuk. A témával kapcsolatos, hazánkban speciális kérdéseket járta körül az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium, amely konstruktív vitákra is teret adó kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

TOVÁBB

A kvantumkommunikáció egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. Az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szervezésében rendezett konferencián a témakör hazai és nemzetközi eredményei közül mutattak be néhányat az előadók, majd panelbeszélgetést tartottak a kvantumkommunikációs jövőképről.

TOVÁBB

Ki ne látott volna a városi forgalomban elsuhanó elektromos rollert, gördeszkát vagy netán egykerekűt? E mikromobilitási járművek egyedülálló mozgékonyságot biztosítanak, ám egyúttal bonyolult irányítási feladatok elé is állítják a felhasználókat: elterjedésükkel a személyi sérülésekkel járó balesetek száma is megnőtt. Takács Dénes gépészmérnök Tudományünnep+ keretében tartott esti előadása a jármű-ember rendszer dinamikájának bemutatásával ezeknek a sok örömöt nyújtó közlekedési eszközöknek a biztonságosabb használatához vezetheti el azt, aki megnézi tudományünnepi elődását.

TOVÁBB

Mik azok a mikotoxinok és melyek a hozzájuk kapcsolódó legújabb kutatási eredmények? E kérdésekre adnak választ az MTA IV. Agrártudományok Osztálya által szervezett konferencián.

TOVÁBB

Távoli, egzotikus helyekre utazni ma már mindennaposnak számít. Az utazás szabadságának megélése mellett azonban egészségügyi veszélyek is jelen vannak az ilyen utak során. Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián az előadók összefoglalták azokat a legfontosabb ismereteket az utazási medicina témakörében, amelyek elősegíthetik a biztonságos utazást mind az egészségesek, mind az alapbetegséggel élők számára.

TOVÁBB

A konferencia az endokrinológia és anyagcsere-diszciplínák aktuális kihívásainak, tudományos kutatásainak és gyakorlati működésének reprezentatív áttekintését célozza az elméleti kutatástól a klinikai, gyakorlati kérdésekig. A rendezvény az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége szervezésében valósult meg.

TOVÁBB

Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és hogyan tudjuk értelmezni, mivel állunk szemben? Képes lehet-e az amerikai világ a konszolidációra? Vagy éppen ellenkezőleg: negatív spirálba taszítódik az Egyesült Államok? A Tudományünnep+ esti programján az amerikai elnökálasztás eredményeit elemezve többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Romsics Gergely történésszel.

TOVÁBB

A fúziós energiatermelés kutatása jelenleg a fizika egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási területe. Az ipari megvalósításhoz legközelebb a mágneses összetartáson alapuló koncepció áll. Az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium fő célkitűzése az volt, hogy a terület nemzetközileg elismert szakértői bemutassák, hol tartanak ma a fúziós kutatások, mik a fejlesztések fő irányai, és érthetően ismertessék az elért eredményeket, de a megoldandó problémákat is.

TOVÁBB

Hogyan befolyásolta a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai intézmények iránti bizalom általános csökkenése az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését? Hogyan alakult a szavazókban a társadalmi és gazdasági kizártság érzete a brexit támogatásává? Milyen hatásmechanizmusok mentén érvényesülnek az EU elhagyásának következményei? És mit tehet ezzel kapcsolatban a tudomány? A Tudományünnep+ esti programján Halmai Péter közgazdász áttekintette a brexit gazdasági hatásait az első évek tapasztalatai alapján, és kitekintést tett a brexiten túlra is, hiszen az eltelt idő már általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál.

TOVÁBB

Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és az Elnöki Bizottság az Egészségért szimpóziuma.

TOVÁBB

Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága arra törekszik, hogy feltárja a nők tudományos pályájának jellegzetességeit, és segítse előrehaladásukat az akadémiai szférában. A Magyar Tudomány Ünnepén hagyományosan minden évben megszervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés idén a gyermekvállalás és a tudományos karrier összeegyeztethetőségének kérdéskörét járta körül.

TOVÁBB

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában az idén nyílt először lehetőség arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelentős programjai között a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program alprogramjai is bemutatkozzanak, és megismertethessék legújabb eredményeiket a széles közönséggel.

TOVÁBB

2025-ben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját. A bicentenáriumra való felkészülés jegyében tartották meg az MTA200 Elnökségi Bizottság tudományünnepi konferenciáját.

TOVÁBB

Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzenei-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.

TOVÁBB

A 21. században számos természeti folyamat egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a gyarapodó népességet és anyagi javakat. Melyek ezek a veszélyek, és mennyire lehet előre jelezni ezeket az eseményeket? Mit tanulhatunk a múltból, milyen esélyünk van, és miben segíthet a tudomány? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül az MTA X. Földtudományok Osztálya tudományünnepi előadóülése. Az eseményen készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Felhívni a társadalom, valamint a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára – ez volt az egyik fő célja a tudományünnepi konferenciának. A tudomány képviselői egyúttal jelezték készségüket a döntéshozók támogatására és arra, hogy részt vegyenek a társadalom változásokra való felkészítésében. A konferencián készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Miként tudták a tudományos eredmények formálni a világot és az emberek mindennapjait az elmúlt egy évszázadban? Erre a kérdésre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi nyitóünnepségén tartott előadásában Kemenesi Gábor, Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Előadása cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia idei tudományünnepi programsorozatának, amelynek nyitóünnepségét Pécsen tartották. November 5-én az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi. Az MTÜ központi programjai élőben követhetők az MTA YouTube-csatornáján és felvételről is megnézhetők lesznek.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös alapításának bicentenáriumára való felkészülés jegyében tartották meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat előzményeként a hagyományos nagycenki és sopronpusztai emlékezéseket. A két helyszínen Freund Tamás elnök, illetve Erdei Anna főtitkárhelyettes idézte fel a tudós testület alapítójának nemes tettét: az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlását.

TOVÁBB

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik meg az Akadémián a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be kutatók.

TOVÁBB