Zsoldos Attila, a Filozófiai és Történettudományok Osztály új elnöke a Szigmában

Az oktatási rendszer jelenleg inkább a műszaki, természettudományi területek felé terelné a diákokat. Hol van most a bölcsészettudomány helye? Miért nem fog témahiányban szenvedni az, aki középkorkutatásra adja a fejét? Egyebek mellett ezekre a a kérdésekre is választ kaphattak az InfoRádió és az MTA közös tudományos magazinjának hallgatói.

2017. augusztus 18.

“Minket egyáltalán nem zavarna, ha többen jelentkeznének természettudományos és műszaki képzésekre, ugyanakkor a bölcsészettudományi képzések őrzik töretlen népszerűségüket, nem látjuk a csökkenés veszélyét. Azt azért nem mondhatnám, hogy az utóbbi időszak oktatási változásai nem érintették a bölcsészettudományokat is, hol kedvezően, hol kedvezőtlenül. Tapasztaljuk mi is azt (amit egyébként a természet- és élettudományokkal foglalkozó kollégáink is), hogy a tudományos utánpótlás-neveléssel intenzíven foglalkoznunk kell. Létkérdés, hogy megfelelő számban és színvonalon álljon rendelkezésre tudományos utánpótlás, amely nemzetközi szinten is ütőképes lehet” – mondta Zsoldos Attila akadémikus, történész, a Filozófiai és Történettudományok Osztály új elnöke a Szigmában.

Zsoldos Attila a Magyar Tudományos Akadémián jelenleg futó humán kutatási projektek közül a Lendület-kutatócsoportokat emelte ki. “A Lendület program az MTA egyik kiemelt és kiemelkedő vállalkozása. Az utóbbi években a közmondásos kezdeti nehézségek után a bölcsészettudományok is kezdik kivívni a maguk helyét a Lendület programon belül, és ezért számos figyelemreméltó kutatási program indult el, amelyek a legváltozatosabb témákban folytatnak igen színvonalas kutatásokat – a későlatin nyelvészettől kezdve a magyar Szent Korona új és legújabb kori történelmén át a középkori gazdaságtörténet soha nem látott intenzitású kutatásával bezárólag. Tavaly és idén is mód nyílt arra, hogy új bölcsészettudományi Lendület-csoportok induljanak el olyan témákban, mint a családnak mint társadalmi egységnek a történeti változásaihoz kapcsolódó kérdéskörök vizsgálata, vagy például a bronzkori Európa régészetileg megfogható mobilitási kérdései. Sokszínű kutatási projektcsoport ez, a bennük résztvevő kutatók nemzetközi színtéren is megállják a helyüket, így a magyar bölcsészettudomány egyfajta nagyköveteinek is tekinthetők.”

A ma ismert legnagyobb dinoszaurusz maradványait találták meg Argentínában

Az állat harmincöt méter körüli hosszát ma egyetlen szárazföldi faj sem közelíti meg. Legalább enyire érdekes a lelőhely, ahol rátaláltak. A régészeknek szinte ásniuk sem kellett, hogy dinoszauruszmaradványokat találjanak. A felfedezésről Ősi Attila paleontológus, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa számolt be a tudományos magazin e heti adásában. "Argentínában nagyon nagy számban kerülnek elő dinoszauruszmaradványok. A szinte mindennapos felfedezések között történt, hogy egy helyi farmer talált olyan nagytestű állathoz tartozó csontokat, amiket később a helyi múzeum megvizsgált, és az eredmények alapján megkezdték a terület feltárását. A munkák során kirajzolódott, hogy a csontok egy dinoszaurusz vázát alkották. A meglelt leletek alapján a dinoszaurusz hossza körülbelül 37 méter lehetett, ezek alapján ez lehet az eddigi legnagyobb dinoszaurusz, amit megismertünk."

A kutató hozzátette: "a megtalált dinoszaurusz majdnem hosszabb, mint a ma élő legnagyobb gerinces állat, a kék bálna, de az összevetést nehezíti, hogy nem egy teljes csontváz alapján került leírásra a Patagotitan névre keresztelt állat. Hosszra ugyan vetekszik a kék bálnával, de súlya meg sem közelíti a ma élő legnagyobb gerincesét, hiszen a szárazföldön négy lábon nagyon nehéz volna megtartani akkora súlyt. Vélhetően így is elérhette az 50-70 tonnát, ami lassú mozgásra késztette." A rekonstrukciók során a csigolyákból következtetni lehet a dinoszaurusz fajára. A kutatások alapján a kültakaró típusa nem csupán egyes fajok, de csoportok szintjén is jellemzővé válhat, így a megfelelő csontok megtalálásával a teljes csontváz összerakása nélkül is megállapíthatóak bizonyos morfológiai és élettani tulajdonságok. Ezek alapján feltételezhető, hogy a most megtalált dinoszaurusz nem tollal borított, mint inkább pikkelyszerű kültakaróval rendelkezhetett. Természetesen nem zárható ki egy ekkora testfelületen más kültakarótípus megjelenése sem.

A 2017. augusztus 15-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.