Új képkorszak: az MTA művészetpedagógiai kutatócsoportjainak beszámolói videón | MTA

Új képkorszak: az MTA művészetpedagógiai kutatócsoportjainak beszámolói videón

A művészeti tevékenység olyan képességeket is fejleszt, mint a komplex gondolkodás, az önkontroll, a rugalmasság, a kooperáció, a tervezés vagy a kommunikáció. Videofelvételek az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának eredményeiről.

2017. július 10.

„A tudós annál különb, minél több van benne a művészből, és viszont” – vallotta a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a zeneszerzőként és zenetudósként egyaránt maradandót alkotó Kodály Zoltán. Kodály gondolata akár „A világ új képe a tudományban és a művészetben” című, első ízben megrendezett országos művészetpedagógiai konferencia mottója is lehetett volna. A konferenciát az ELTE Természettudományi Karán rendezték meg június 22-24-én.

Paradigmaváltás előtt az oktatás

A tanácskozás fókuszában a szervező MTA-ELTE Vizuális Kultúra Kutatócsoport profiljának megfelelően a vizuális nevelés állt, amelynek irányzatairól 12 történeti és kortárs kiállítás adott számot.

A rendezvényen ezenfelül a drámapedagógiai és színházi nevelés, a zene és a tánc, valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatási módszereinek kutatási eredményeiről is tartottak előadásokat és műhelybemutatókat.

A konferencia egyik fő célkitűzése a gyakorló pedagógusok és fiatal kutatók bekapcsolása volt a hazai és nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Ezt a célt szolgálta a második nap délutánján kezdődő, kétnapos nemzetközi előadás-sorozat, az 1. ELTE Workshop for Arts Education is. A rendezvény, amelynek szervezésében az ELTE öt karának munkatársai vettek részt, jövőre a Bölcsészettudományi Karon folytatódik, fókuszában a zenepedagógiával.

A konferencián 12 magyar és 5 angol nyelvű előadásban számolt be első évi kutatási eredményeiről az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjában támogatott három művészetpedagógiai kutatócsoport (MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport, MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport, MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport) is.

Mint elhangzott, az oktatás napjainkban világszerte paradigmaváltás előtt áll. Évszázadok óta fennálló falak omlanak le a különböző tudományterületek oktatásának összekapcsolásával. Az eddigi kutatási eredmények szerint a művészeti tevékenység olyan képességeket is fejleszt, mint a komplex gondolkodás, az önkontroll, a rugalmasság, a kooperáció, a tervezés vagy a kommunikáció.

Mindez bizonyítottan javítja a gyermekek más tantárgyakban – elsősorban a matematikában és az idegen nyelvek tanulásában – nyújtott teljesítményét. A 21. századot „új képkorszaknak” is szokás nevezni, hiszen a kommunikáció jelentős része képekben zajlik. A munka világában és a magánéletben alapvetően fontos a képi nyelv értő alkalmazása. Mindemellett a művészeti oktatás során a tanulási folyamat élményszerű, a gyermekek megfelelő módszertan alkalmazása esetén észre sem veszik, hogy tananyagot sajátítanak el.

A művészet a legmagasabb rendű emberi tevékenység – mondta plenáris előadásában Falus András akadémikus, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Programtanácsának tagja. Csapó Benő neveléstudományi kutató, szintén a Programtanács tagja a konferenciát köszöntő előadásában úgy fogalmazott: „A művészetben az a szép, hogy lényegét nem lehet pusztán racionális fogalmakkal megragadni.” Mindketten hangsúlyozták az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program kiemelkedő jelentőségét az oktatásmódszertan megújításában.

Elemzések, mérések, gyakorlat

Ötven évvel Kodály Zoltán halála és negyven évvel az MTA elnöki posztját a későbbiekben szintén betöltő Szentágothai János és akadémikustársainak az oktatás megújítását célzó kezdeményezése után ismét a figyelem középpontjába került a különböző diszciplínák közötti átjárhatóság és a kooperáció, mely kölcsönösen növeli oktatásuk hatékonyságát.

2016 szeptemberében elindult az Akadémia költségvetési támogatásával a négyéves Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program. A 19 támogatott kutatócsoport mintegy 100 felsőoktatási, illetve kutatóintézeti kutató és 150 gyakorló pedagógus együttműködésével a magyar közoktatás égető kérdéseire keres válaszokat. Helyzetelemzéseiket iskolai tapasztalatok rendszeres mérésére alapozzák, innovatív oktatási javaslataikat az iskolai gyakorlatban próbálják ki, tapasztalataikat pedig a modern tantárgy-pedagógiai kutatás módszertanával feldolgozva teszik közzé.

A kutatócsoportok eredményességét az MTA Tantárgy-pedagógiai Programtanácsa a más témájú akadémiai támogatott kutatócsoportoknál elfogadott mutatókkal, a hazai és nemzetközi kutatási fórumokon kifejtett hatásuk alapján értékeli. A program egyik célkitűzése, hogy a bekapcsolja a kutató tanárokat az Akadémia köztestületi hálójába, megteremtse és állandósítsa a tanári kutatások helyét az MTA által támogatott kutatások között.

Az alábbiakban három előadás nézhető meg az MTA művészetpedagógiai kutatócsoportjainak a konferencián megvitatott eredményeiről.

MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport (csoportvezető: Kárpáti Andrea)

Tóth Alisa és Pásztor Attila: Az online színpercepció és vizuális kommunikáció pilot teszteken elért teljesítmények és az iskolai osztályzatok közötti összefüggések vizsgálata

A kutatócsoport a vizuális kommunikáció, a multimédia, a környezetkultúra és a kortárs művészetek megismerése területén fejleszt alternatív tantervi modulokat a 6–18 éves korosztály számára. A pilotvizsgálat eredményei rámutattak, hogy a vizuális kultúra elsajátításával fejleszthető a kombinatív képesség is, amely lényeges szerepet tölt be a vizuális képességek működésében. Ez a hatás különösen jelentős a vizuális kommunikáció és a színpercepció esetében. A Moholy-Nagy vizuális modulok, amelyeket a kutatás során kidolgoznak, fejleszti a gondolkodási képességeket is, hiszen ezeknek nagy jelentőségük van a vizuális képességek működtetésében. Érdekes előzetes eredménye volt a próbavizsgálatnak, hogy a jó tesztteljesítmény erős pozitív korrelációt mutat a matematikaosztályzatokkal.

MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport (csoportvezető: Janurik Márta)

Szabó Norbert: Zenesziget applikáció

Korunk diákjainak érdeklődése alapvetően különbözik az őket megelőző generációk tanulóitól, mivel életüket jelentős mértékben átszövi a digitális világ. A digitális eszközök széles körű elterjedésével párhuzamosan egyre inkább felmerül az igény az oktatás módszertanának és eszközhasználatának megújítására is. Olyan eszközökre, módszerekre és hozzájuk kapcsolódó feladatbankokra van szükség, amelyek arányos használata a hagyományos zenepedagógiai módszerekkel együtt elősegíti mind a diákok természetes érdeklődésének, motiváltságának fenntartását, mind pedig a hatékony oktatást.

MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport (csoportvezető: Nemes László Norbert)

Deszpot Gabriella: Kutatás közben: az aktív zenetanulási modellek fejlesztéséről és hatásvizsgálatukról. A szakmódszertani leírás kihívásai az új zenepedagógiai programok esetében

Ez az empirikus kutatás épít a Kodály-koncepcióra és a magyar ének-zene tanítás hagyományos gyakorlatára, mégis új paradigmát hoz a művészetpedagógiai kultúrába: az élményközpontú testmozgást, a testi tanulást vonja be a zenepedagógia, a zenei képességfejlesztés eszköztárába. A módszer hatásosságának jellemzéséhez a kognitív idegtudomány mérőeszközeit is felhasználó eljárásokkal gyűjtenek bizonyító tényanyagot.