A tudomány értékeinek és érdekeinek egységes és határozott  képviselete az európai politikában a legfontosabb célja az európai kutatást végző és kutatást finanszírozó intézmények új szervezetének a Science Europe-nak. A szervezet berlini alakuló ülésén Paul Boyle társadalomtudóst választotta elnökévé. Pálinkás Józsefet a tíztagú Igazgatótanács tagjává választották. Az 51 alapító szervezet az európai kutatás meghatározó részét végzi és finanszírozza.

2011. október 21-én Berlinben magalakult a Science Europe (SE) az új európai tudományos  kutatási szervezet, amelynek székhelye Brüsszelben lesz. Korábban két szervezet képviselte az európai tudományos kutatást végző és finanszírozó szervezeteket: a strasbourgi székhelyű Európai Tudományos Alap, European Science Foundation (ESF) és az Európai Tudományos Tanácsok Vezetőinek Tanácsa, European Heads of Research Councils (EUROHORCs). A Science Europe abból a célból jött létre, hogy a két szervezet – amelyeknek tagszervezetei közt nagyon sok azonos van – legjobb hagyományait továbbvigye. Az új szervezet az európai tudomány meghatározó képviselője kíván lenni, célja a tudomány megalapozó értékeinek gazdasági-társadalmi-politikai érvényesítése.   

     A Science Europe létrejöttével az EUROHORCs feloszlott, az ESF pedig csak a már futó projektjeit viszi tovább, ezek lejártával néhány éven belül megszűnik.

     Az új szervezet tagsága szűkebb, mint az ESF-é: olyan kutatást végző és kutatásokat finanszírozó szervezetek lehetnek a tagjai, amelyek jelentős szerepet játszanak a nemzeti kutatásokban, közpénzből finanszírozzák őket és működésük lényegében független a kormányoktól. Az alakuló gyűlésre 26 ország 54 szervezete kapott meghívást, köztük két magyar szervezet: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), az előbbit Pálinkás József, az utóbbit Kollár László a szervezetek elnökei képviselték.

     A szervezet kialakítását egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg. Az ESF és az EUROHORCS közösen kidolgozott egy dokumentumot, amelyben rögzítették egy hatékony európai kutatás-stratégia elveit, továbbá megfogalmazták a legfontosabb teendőket is. (A stratégiai dokumentumot megfogalmazó kilenctagú bizottság egyik tagja az OTKA korábbi elnöke, Makara Gábor volt.) A két szervezet egyesülésének közvetlen kidolgozását az Előkészítő Bizottság végezte. A Science Europe legfőbb célja, hogy egységesen és erőteljesen képviselje a tudomány érdekeit az európai politikában, támogassa a tagszervezetek munkáját, szervezze a tagszerveztek közötti együttműködéseket, összehangolja az európai kutatások és finanszírozásuk elveit.

     Az alakuló gyűlésen az 51 tagszervezet a Science Europe elnökének Paul Boylet, az angol Economic and Social Research Council vezetőjét választotta. A Science Europe legfontosabb döntéshozó szerve az elnökből és két alelnökből és hét közvetlenül választott tagból álló tíz tagú Igazgatótanács (Board). Az Igazgatótanács egyik tagjának Pálinkás Józsefet választották meg. A szervezet egyik alelnöke Pär Omling lett, akit az ESF igazgató tanácsa az ESF elnökének javasolt, így személye garancia arra, hogy az ESF megszűnése olyan ütemezéssel történik, hogy a jól működő programjait a Science Europe át tudja venni.

     A Science Europe létrejöttét követően több – az eseményen jelen lévő – tudománypolitikus méltatta a szervezet megalakulásának jelentőségét. Köszöntőt mondott többek között a német oktatási miniszter, az európai bizottság tudományért felelős biztosa, a DFG elnöke, és az amerikai NSF elnöke is.