Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

A fiúk és lányok tanulmányi „versenyében” a fejlődő országokban új folyamatoknak lehetünk szemtanúi. A lányok a tanulmányi eredményeket és a felsőoktatási továbbtanulást tekintve lekörözték fiú társaikat, míg írás-olvasás terén tovább növelték előnyüket, és még a hagyományosan „fiús” tárgyakban – matematika, természettudományok – is lefaragtak hátrányukból. Felvetődik a kérdés: mi lehet a változás oka, milyen tényezők segíthetik a lányokat ilyen hatékonyan?

Fontos, de nem mindenható eszköz

A világon sok országban küzdenek azért, hogy minél értékesebb szakembereket vonzzanak és tartsanak meg a tanári pályán.

A tanári fizetések növelése kézenfekvő szakpolitikai eszköz lehet, hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények és a kutatási eredmények.

A Közgazdaságtudományi Intézet oktatástudományi kutatócsoportja legújabb, európai országokra vonatkozó kutatási eredményei a fenti kérdésekre keresik a választ.

Egy 2014-es nemzetközi, a tanári jövedelmek összehasonlításán alapuló kutatás megállapította, hogy ott, ahol a tanárok jövedelmi szintje magasabb, jobbak a tanárok kognitív képességei, azonban a tanári fizetések emelésével nem biztos, hogy sikerül kedvezőbbé tenni a tanári kar összetételét.

A jövedelem szintjének hatása mindenképpen függ attól, hogy milyenek a tanárok alternatív – más szakmákban elérhető – jövedelmei. A tanárok munkaerőpiacára Európa-szerte jellemző, hogy míg egyes tárgyakból túlkínálat, másokból tanárhiány van. Ez abból adódik, hogy a reálszakok esetében a versengő szakmák – mérnök, informatikus – sokkal előnyösebb jövedelmeket kínálnak.

A tanári szakma általános relatív alulfizetettségét jól mutatja, hogy az angolszász szakirodalomban teacher wage penalty–ként hivatkoznak a jelenségre.

Érdemes az életkorra és a szaktárgyra koncentrálni

A tanári jövedelmek hatásaival kapcsolatos nemzeti szintű kutatásokat megnehezíti, hogy a tanárok bérezését általában mindenhol törvény szabályozza, így valódi összehasonlítást csak nemzetközi adatokon lehet végezni. Varga Júlia a tanulói teljesítmények 2003 és 2012 közötti PISA-felméréseinek európai országokra vonatkozó adatait és az OECD tanári bérekre vonatkozó statisztikáit elemezte. Fő kérdése az volt, hogy viszonylag rövid, öt éves távon a tanárok jövedelmi szintjében és szerkezetében bekövetkezett változások hogyan hatottak a matematika és természettudományok, valamint az olvasás teszteredményeire.

A vizsgált országok az 1999 és 2013 közötti tanári jövedelmek alakulása szempontjából igen különbözők: a tanárok jövedelme egyes helyeken – Magyarországon és Csehországban – fölfelé és lefelé is változott, máshol – Görögországban, Spanyolországban – folyamatosan csökkent, és volt ahol – Svédországban, Olaszországban – nagyjából azonos szinten maradt az egész periódusban.

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta. A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.

Oktatáspolitikai döntéshozók számára tehát az lehet a kutatás egyik tanulsága, hogy érdemes a tanári pálya kezdetén lévőkre és azon belül is azokra a szakokra kiemelten koncentrálni, amelyeknél a tanári pálya alternatív jövedelme magasabb.

Az adatokból ugyanis az látszik, hogy minél több tanítással töltött év áll egy tanár háta mögött, annál kisebb a pályamódosítás valószínűsége.

Ha több a lány, jobbak az eredmények olvasásból és matematikából

Hermann Zoltán és Alfa Diallo kutatásából további összefüggések is kirajzolódtak. A tanulók között szignifikáns, tantárgyanként eltérő nemi különbségek figyelhetők meg. Az is látható, hogy az idősebb tanulóknak jobbak az eredményei. Ismételten igazolódott, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége annál jobbak teljesít a diák az iskolában. Bevándorlóknál különbség van az első generációs és azon bevándorló tanulók között, akik már az adott országban születtek. Míg az első csoporthoz tartozók eredményei elmaradnak a honos diákokétól, addig a második csoportnál már nem jelentkezik lemaradás. Az iskolai változókat tekintve a magániskolák pozitív hatása szembetűnő, illetve a nagyobb településeken mértek jobb eredményeket. Az olvasási eredményeket pozitívan befolyásolta az iskolában tanító magas végzettségű tanárok száma, és nemcsak az olvasási, de a matematika eredményei is jobbak voltak azokban az iskolákban ahol relatíve több a lány tanuló.

A kutatást az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja végezte. Varga Júlia a tanári fizetések hatását elemezte, míg Hermann Zoltán és Alfa Diallo (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, REKK) azt vizsgálta, hogy számít-e a tanár neme az oktatásban.

Varga Júlia (2017): The Effects of Policies Concerning Teachers’ Wages on Students’ Performance. BWP, 2017/1

Diello Alfa – Hermann Zoltán (2017): Does teacher gender matter in Europe? Evidence from TIMSS. BWP, 2017/2