Pakisztáni virágporevő atka veszélyezteti a hazai méheket
Kaptárelhagyás, a családok összeomlása, betegségek és az ázsiai méhatka – világszerte számos veszély fenyegeti a házi méheket. Magyarországon most először igazolták az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet munkatársai, hogy egy invazív atkafaj tovább csökkenti a legyengült kaptárak túlélési esélyeit.
A rejtélyes és tömeges méhpusztulásokhoz vezető problémák mellett a kaptárakban szinte észrevétlenül felszaporodó hívatlan vendégek, a parányi méretű, növényi eredetű táplálékot fogyasztó atkafajok is komoly gondot jelenthetnek.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (MTA ATK NI) munkatársai eddig egy Magyarországon nem ismert, pakisztáni eredetű, kaptárlakó és virágport fogyasztó atkát fedeztek fel hazai méhkaptárokban. Bár ez a faj nem élősködik közvetlenül a méheken, így is jelentős káros hatást képes gyakorolni.
Jelenleg az intézet kutatói arra próbálnak megoldást találni, hogy miként lehetne visszaszorítani a világszerte jelenős károkat okozó ázsiai méhatka (Varroa destructor) kártételét. A vizsgálatok a kaptárfauna feltárásával indultak, amelynek során egy nagyon szokatlan kinézetű atkára figyeltek fel az intézet munkatársai.
Pakisztáni méhatka (természetesre színezett elekronmikroszkópos felvétel) Forrás: MTA ATK NIVirágporon él
Az atkafaj azonosítása során kiderült, hogy egy Európában eddig csupán Belgiumból jelzett méhkaptár-lakó atkafaj, a pakisztáni méhatka (Neocypholaelaps apicola) került elő: először csupán néhány nőstény, majd más kaptárokból több hím is. A faj hazai előfordulását a kutatók DNS-vizsgálatokkal és elektronmikroszkópos felvételekkel is igazolták – számolt be az invazív faj felbukkanásáról Kontschán Jenő, az MTA ATK NI tudományos főmunkatársa.
Ez az atkafaj a kaptárokba szállított méhtáplálékkal, a virágporral táplálkozik. Emiatt egészséges méhcsaládokban nem jelent veszélyt a jelenléte, azonban elfogyasztva a méhcsaládok tartalék táplálékát, tovább csökkentve a Varroa-atkák, vagy más gyakori méhbetegségek – például költésrothadás – következtében legyengült családok túlélési esélyeit. A Neocypholaelaps apicola magyarországi megjelenését igazoló vizsgálatot az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által kiírt, a Földművelésügyi Minisztérium kutatási tervéhez kapcsolódó kutatási pályázat támogatta.
