Nemzetközi elismerés környezeti adatelemzési eredményekért
Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa nyerte el idén a Danubius Fiatal Kutatói Kitüntetés elnevezésű díjat, amelyet a Duna régió – szakterületükön belül kiemelkedő teljesítményű – kutatóinak ítél oda az osztrák Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium és a Duna régió és Közép-Európa Intézet.
Az EU Duna Régió Stratégia tizennégy országából összesen tizenhárman vehettek át kitüntetést az ökológia, jog, energetika, gazdaságtan, neurológia, geoinformatika (térképezés), fenntartható városszervezés, rákkutatás, környezeti kockázatelemzés, molekuláris biológia, botanika, szerves kémia és környezeti adatelemzés területén folytatott munkájukért.
Hatvani István Gábor a környezeti adatelemzés (vízminőség- és paleoklíma-modellezés) témakörében elért eredményeivel nyerte el a nemzetközi zsűri bizalmát. Hazai (ELTE TTK, SZIE, NYME, BME, KE, MTA ÖK, MTA CSFK) és külföldi kollégáival (TU Wien, Biologische Station Neusiedler See) korábban nem alkalmazott statisztikai és adatelemző módszereket vezetett be tavakra, sekély felszín alatti vízrendszerekre, wetlandekre és folyókra. A díj elnyerésében a „2ka Paleoklíma” Lendület-kutatócsoport keretében végzett adatelemző (elsősorban geostatisztikai modellező) tevékenysége is meghatározó szerepet játszott.
Hatvani István Gábornak Barbara Weitgruber az osztrák Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium munkatársa, Erhard Busek (korábbi osztrák alkancellár, valamint tudományügyi és oktatási miniszter; a Duna régió és Közép-Európa Intézet elnöke) és Maive Rute, a Joint Research Centre vezérigazgató-helyettese adta át a kitüntetéstHatvani István Gábor az InfoRádió Szigma című tudományos magazinjában beszámolt a Kis-Balatonnak a Balaton korábbi vízszintszabályozásból adódó kiszáradásáról, illetve rekonstrukciójának lépéseiről. A Fertő-tavat érintő szennyeződésekről szólva elmondta, hogy jelentősebb viharok után a közeli szennyvíztisztítóból juthat szennyeződés a tóba, amelynek tér-, és időbeli elterjedését modellezték, illetve megjelenésének pontos okait vizsgálták osztrák kollégáikkal közösen. További vizsgálatok alapján azt feltételezik, hogy a tóra épített hétvégi házak lakói sem minden esetben járnak el szabályosan a szennyvizük elvezetését illetően: azt esetenként egyenesen a tóba vezetik.
