Mátyás király-emlékév; gombák segítik megérteni az evolúció ősi kérdéseit: a Szigma – a holnap világa 2018. január 30-i adása

Mátyás királynak lett volna utódja, de egy korábban megkötött alku miatt fia nem léphetett trónra. Mi történt pontosan? Az adás második felében egyebek mellett kiderül, hogy a soksejtűség evolúciójának megértésében miért jó modellorganizmusok a gombák.

2018. január 31.

Idén ünnepeljük Hunyadi Mátyás születésének 575., trónra lépésének 560. évfordulóját. A Mátyás-emlékév elején Horváth Richárd történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa idézte fel az uralkodó alakját a tudományos magazinban. Mint elmondta, Mátyás jelentős király volt, aki erős kézzel vezette az országot. Időben felismerte, hogy az Oszmán Birodalom terjeszkedését az ország megerősítésével lehet megállítani. Törvényes utód nélkül halt meg, aminek messzire ható következményei voltak. A történész szerint egyetlen politikai „baklövése” az az 1463-ban III. Frigyes német-római császárral kötött szerződés, ami a Habsburg-ház törvényes örökösödésének kezdetét jelentette. Az 1463 júliusában megkötött bécsújhelyi megállapodáskor feltehetően Mátyás király akkori felesége, Podjebrád Katalin már várandós volt, ezért vállalhatta Mátyás a szerződésben foglaltakat: miszerint törvényes utód nélkül a másik félre száll a korona.

A gombák vizsgálata segíthet választ adni az emberi evolúció ősi kérdéseire. Nagy László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület-csoportvezetője elmondta: „A gombák nagyon jó modellorganizmusok lehetnek különböző evolúciós vagy sejtbiológiai kérdések megválaszolására, másrészt önmagukban is nagyon érdekes evolúciós utat jártak be, és nagyon sokrétű a felhasználásuk ipari és gyógyászati alkalmazásokban.” A gombák laboratóriumi körülmények között könnyen tenyészthetőek, és viszonylag gyorsan kiolvasható a teljes genomszekvenciájuk. „Emellett az teszi különlegessé ezeket a modellorganizmusokat a soksejtűség evolúciójának vizsgálatában, hogy képesek életciklusukon belül komplex soksejtű és jóval egyszerűbb stádiumok között váltani. Míg növényeknél és állatoknál ezt a folyamatot nem tudjuk élőben vizsgálni, addig gombáknál erre lehetőségünk van” – mondta Nagy László.

A Szigma 2018. január 30-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.