Létezhet-e antigravitáció? Horváth Dezső fizikus a Szigmában
Hová tűnt az ősrobbanás után keletkezett antianyag, miért csak az általunk ismert anyagból áll a világegyetem? Az univerzum egyik legnagyobb rejtélyének tartott kérdésre adhatnak választ a CERN-ben zajló kutatások, amelyekről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt az InfoRádió és az MTA közös műsorában.
A tudományos-fantasztikus irodalomból is jól ismert az antigravitációs elmélet, amelynek alapjául az antianyag szolgált. Az antianyag létezésének felismerésekor ugyanis azt feltételezték, hogy az antianyag negatív tömeg, és azt a normál tömeg taszítja. Az antirészecskék felfedezésekor viszont kiderült, hogy ugyanolyan pozitív tömegük van, mint a normál részecskéknek. Vagyis a gravitáció pontosan ugyanúgy hat rájuk.
Napjainkban mindezzel kapcsolatban leginkább az foglalkoztatja a kutatókat, hogy kiderítsék, hova tűnt az antianyag az ősrobbanás után. Azt remélik, hogy a jelenleg folyó kutatások eredményeként megismerik az anyag és az antianyag tulajdonságai közötti feltételezett különbségeket, ami cáfolná azt a jelenlegi feltételezést, hogy részecske és antirészecske a töltés előjelén kívül nem térhet el másban.
A CERN „antianyag gyárában” folyó vizsgálatokon kívül a Szigma április 4-ei adásából az is kiderült, hogy milyen szerepet játszott elnökként Kodály Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia életében, hogyan akadályozta meg az intézmény szétszakadását, hogyan próbálta távol tartani magát a politikától, és miért nem járt a végén elnökségi ülésekre.
A 2017. április 4-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
