Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában
Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.
A félelem az egyik legalapvetőbb ősi ösztönünk, mely egy nagyon hasznos evolúciós találmány, hiszen azáltal segíti a túlélésünket, hogy a veszélyt jelentő helyzetek felismerését elősegíti, és azok elkerülésére sarkall.
Félelmeink kétfélék lehetnek: öröklöttek vagy tanultak. Az előbbiek a sejtjeinkben hordozott genetikai vagy epigenetikai információk által kódoltak. Az utóbbiakat az ember az élete során aktív tanulással szerzi meg, azaz félelmi memórianyomok alakulnak ki az agyunkban, amelyek segítenek naprakész válaszokat adni a környezetből érkező esetleges fenyegető ingerekre.
Ez a tanulási képesség azonban egy nagyon finomszintű szabályozást igényel, hiszen ha a rendszer nem működik tökéletesen, akkor teljesen ártalmatlan ingerekre is - feleslegesen - félelemmel reagálnánk. Számos mentális kórkép, például a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD), a szorongás és a pánikbetegség esetében is úgy sejtjük, hogy ebben a finoman szabályozott tanulási rendszerben keletkezik zavar.
Ahhoz, hogy megértsük milyen patológiás változások állnak az említett betegségek hátterében, fontos először megismernünk a félelmi memórianyomok létrehozásában részt vevő idegsejthálózatok alapvető felépítését és működését.
