Intenzívebb nyári monszunokat okozhat Ázsiában az olvadó sarki jég és az emelkedő tenger | MTA

Intenzívebb nyári monszunokat okozhat Ázsiában az olvadó sarki jég és az emelkedő tenger

Az elmúlt 250 ezer év eljegesedései során a globális jégtömeg és a tengerszint változásai közvetlen hatással voltak a délkelet-ázsiai nyári monszunklímára és Eurázsia elsivatagosodására – derül ki egy, a Nature Communicationsben nemrég megjelent tanulmányból. A mezőgazdaság nagyban függ a nyári monszun által szállított csapadéktól, így a délkelet-ázsiai klímaváltozás jelentős hatást gyakorolhat a globális élelmiszertermelésre.

2018. április 4.
A kínai löszplató pereme (Jingbian, Kína) Fotó: Christine Thiel/LIAG, Hannover A kínai löszplató pereme (Jingbian, Kína) Fotó: Christine Thiel/LIAG, Hannover
Közép-Kína hatalmas területeit borítják finom szemcséjű, az eljegesedéses periódusok alatt a szelek által felhalmozott löszüledékek. Ezen jól termő talajok alakultak ki, amelyek az elmúlt évezredek folyamán kulcsfontosságú szerepet játszottak a kínai népesség növekedésében és közvetve a kulturális fejlődésben. A lösz – amely Kínában több száz méter vastagságú üledéksorokat képez – egyben a múltbéli éghajlatváltozások óriási geológiai archívuma.

A svéd Uppsalai Egyetem, a Dán Műszaki Egyetem Riso Laboratóriuma és a német Leibnitz Intézet együttműködése során e löszrétegeket igen részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. A nemzetközi kutatócsoport felfedte, hogy a globális jégtömeg és a tengerszint változásai miként hatottak a sivatagok kiterjedésére és a délkelet-ázsiai nyári monszun „viselkedésére” Kínában. Eredményeikről a Stevens, J.-P. Buylaert, C. Thiel, G. Újvári, S. Yi, A. S. Murray, M. Frechen & H. Lu (2018) Ice-volume-forced erosion of the Chinese Loess Plateau global Quaternary stratotype site, Nature Communications 9, 983. DOI: 10.1038/s41467-018-03329-2Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban számoltak be; a közlemény társszerzője Újvári Gábor, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézetének munkatársa.

Lösz rétegsor mintázása lumineszcens kormeghatározásokhoz egy vízmosás peremén (Jingbian, Kína) Fotó: Jan-Pieter Buylaert Lösz rétegsor mintázása lumineszcens kormeghatározásokhoz egy vízmosás peremén (Jingbian, Kína) Fotó: Jan-Pieter Buylaert

„Olyan részletes lumineszcens kormeghatározást végeztünk, amelyek löszüledékeken mindmáig nem történtek. Az így nyert adatok lehetővé tették, hogy minden eddiginél pontosabban és részletesebben tárjuk fel, hogy a régióban hogyan változott a monszun és mennyire volt jellemző az elsivatagosodás. Mindezt az eljegesedéses periódusokra leginkább jellemző éghajlati tényezőkkel, vagyis a földpályaelemekkel, a globális jégtömeggel és a tengerszint változásaival vetettük össze, így már pontosabban értjük a rendszer főbb összefüggéseit. Világossá vált, hogy amikor a globális jégtömeg lecsökken és a tengerszint megnövekszik, a nyári monszuncsapadék intenzívebbé válik Délkelet-Ázsiában, s a jelenség a régió belsőbb területeire is kiterjed. Ezzel párhuzamosan a homoksivatagok visszahúzódnak Kínában” – mondta Thomas Stevens, a tanulmány vezető szerzője, az Uppsalai Egyetem földtani tanszékének munkatársa.

A napjainkban zajló éghajlatváltozást szintén a sarkvidékeken visszahúzódó jégsapkák és a növekvő tengerszint jellemzi. Ezt figyelembe véve a fentebb összefoglalt eredmények arra utalnak, hogy az Eurázsia délkeleti részén élők a nyári monszuncsapadék és a sivatagok kiterjedésének dinamikus változásait tapasztalhatják meg a jövőben.

További információ

Újvári Gábor
MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet

E-mail: ujvari.gabor@csfk.mta.hu