Az árulkodó lábnyomoktól a DNS-vizsgálatig – Korinek László és Pajcsics József tudományünnepi előadásai videón Az árulkodó lábnyomoktól a DNS-vizsgálatig – Korinek László és Pajcsics József tudományünnepi előadásai videón

Az árulkodó lábnyomoktól a DNS-vizsgálatig – Korinek László és Pajcsics József tudományünnepi előadásai videón

Miért érdeklődünk a bűnügyi esetek iránt, és miért kedveljük a krimit? Hogyan és milyen eszközökkel kezdenek neki a nyomozók egy bűneset feltárásának? Milyen új lehetőségeket hozott a DNS-vizsgálat bevezetése? Ezekről és a kriminalisztika más kérdéseiről beszélt előadásában Korinek László, az est második előadója, Pajcsics József pedig egy ötven évvel ezelőtti bűneset részleteit elevenítette fel.

A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása

A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása

Az Akadémia új Humán Tudományok Kutatóházáról, a 2016-ban elindított stratégiai kutatási programokról, valamint a tervezett akadémiai beruházásokról beszélt Lovász László, az MTA elnöke a tudományos magazinban. Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszékének munkatársa pedig a génszerkesztés terápiás használatának lehetőségeit és korlátait ismertette.

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

A részecskefizikai kísérletek során néhány igazán elképesztő eredmény is született. Ezekből mutat be most jó párat Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Furcsábbnál furcsább részecskék és elméletek a Nagy Hadronütköztetőből.

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Hogyan hatott a tiszántúli településszerkezetre a klimatológusok által „kis jégkorszak”-nak nevezett, a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ az természettudósokból és bölcsész kutatókból álló interdiszciplináris kutatócsoport. Eredményeiket a Quaternary Science Reviews folyóirat ismertette.

Kvantum-összefonódás és gyulladásos folyamatok: a Szigma – a holnap világa január 10-i adása Kvantum-összefonódás és gyulladásos folyamatok: a Szigma – a holnap világa január 10-i adása

Kvantum-összefonódás és gyulladásos folyamatok: a Szigma – a holnap világa január 10-i adása

A kvantum-összefonódásnak nevezett különleges fizikai jelenségről, valamint a kvantummechanika titkosításban játszott szerepéről beszélt Asbóth János, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a tudományos magazinban. Dénes Ádám, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa a szervezetben fellépő gyulladásos folyamatok és az agy betegségei – stroke, Parkinson-kór, Alzheimer-kór – közötti lehetséges összefüggéseket mutatta be.

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

A szigma-1 receptort mindeddig mint a központi idegrendszerben jelenlevő dajkafehérjét tartották számon, mely elsődlegesen a tanulásban, memóriában játszik szerepet. A Fekete Andrea által vezetett MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport most publikált eredményei szerint azonban ugyanez a receptor a vesében segíthet az akut szöveti károsodások kivédésében.

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

A cseppkövek felületén képződő amorf, vagyis kristályos szerkezet nélküli kalcium-karbonát jelentősen módosítja a barlangi karbonátokon alapuló paleoklimatológiai eredményeket – állítja a Demény Attila akadémikus által vezetett kutatócsoport a Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban megjelent publikációjában. 

  • 181 találat
  • További