Gyógyszerrel a hepatitis C-vírus ellen és a szupernóvák Földre gyakorolt hatásai: a Szigma – a holnap világa május 16-ai adása
Néhány évvel ezelőtt még gyógyíthatatlannak számított a hepatitis C-vírusfertőzés, ami sokszor májrák kialakulásához vezet. Hogyan gátolja meg a legújabb gyógyszer a fertőzés kialakulását? Egy szupernóva igazán veszélyesnek számít, ha a Földtől 40-50 fényév távolságban robban fel. Milyen hatásai lehetnek egy ilyen robbanásnak a Földre? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin hallgatói.
A májrákok háromnegyedét a hepatitis B- és hepatitis C-vírusok okozzák. A világ lakosságának körülbelül 3,5%-a fertőzött hepatitis B-vírussal, ami ma már megfelelő vakcinációval megelőzhető. Így Magyarországon ez az arány 1% alatti.
A hepatitis C-vírus okozta fertőzések visszaszorításában a közelmúltban történt nagy áttörés. A hepatitis C-vírus genetikailag rendkívül változékony, a fertőzött egyén szervezetében újabbnál újabb variánsai fejlődnek ki, ezért nem lehet ellene védőoltást tervezni. A kutatóknak a vírusösszetevők szerepének megismerésével sikerült olyan gyógyszereket kifejleszteniük, amelyek direkt hatnak, így gátolni lehet a vírus szaporodását. „Az új gyógyszerekkel 90% feletti, egyes adatok alapján 99%-os vírusmentességet lehet elérni a hepatitis C-vírussal fertőzött betegekben. Így meg lehet gátolni a fertőzöttek esetében a súlyosabb májbetegségeket, akár a rák kialakulását” – számolt be az aktuális eredményekről Schaff Zsuzsa akadémikus, az orvostudományok doktora a Szigma e heti adásában.
A robbanó csillagokat, vagyis a szupernóvákat kutató tudósok sokszor nem is az eget kémlelik, hanem lefelé tekintenek, és a geológiai mintákat vizsgálják. Ezekből tudnak visszakövetkeztetni a korábbi szupernóvákra és hatásaikra. A feltételezések szerint szupernóvák okozhatták sok millió évvel ezelőtt azokat a földtörténeti eseményeket, amelyek lökést adtak az evolúciónak és új fajok, köztük az ember kialakulásához vezettek.
A sugárzások képesek ionizálni a Föld légkörét, ezáltal megnövekszik a villámlás valószínűsége, valamint másodlagos részecskesugárzás is keletkezhet, ami a Föld felszínét elérve sugárterheléssel sújthatja az élővilágot. Tömeges pusztulást ugyan nem okoz, de hatása évezredekig érezhető. Arról, hogy mikor volt utoljára ilyen esemény, milyen hatásai lehettek, illetve hogyan válik egy csillag szupernóvává, Tóth Imre csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója beszélt.
A 2017. május 16-ai adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
