Ha azt halljuk, Kínában kvantumszámítógép épül, rohanjunk a bankba a pénzünkért | MTA

Ha azt halljuk, Kínában kvantumszámítógép épül, rohanjunk a bankba a pénzünkért

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével létrejött a Nemzeti kvantumtechnológiai program. A konzorciumban részt vevő egyetemek, kutatóintézetek és cégek a természet talán legabsztraktabb jelenségcsoportját, a kvantummechanikát igyekeznek az ember szolgálatába állítani. E kutatásnak csak az egyik ága a kvantumszámítógép kifejlesztése, de a többi cél – ha lehet – halandó ésszel még inkább felfoghatatlan. Persze, valljuk be, a laikus még a klasszikus számítógép működését sem érti.

2018. február 14.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök akkor vált végérvényesen a (külföldi) geekek rocksztárokat megszégyenítő népszerűségű hősévé, amikor egy kvantum-számítástechnikai kutatóközpontba látogatott. A sajtótájékoztatón az egyik riporter meglehetősen lekezelő módon megjegyezte, hogy eredetileg a kvantumkomputer működéséről akart kérdezni, aztán – gúnyos nevetés kíséretében – inkább kérdezett valami egyszerűbbet.

Trudeau azonnal felismerte a szituációban rejlő lehetőséget arra, hogy felrobbantsa az internetet, és a „politikusi” kérdés helyett a kvantumszámítógépről kezdett beszélni: elmondta azt a bővített mondatot, amelyet a tájékozott, de laikus emberek vissza tudnak idézni. Azt, hogy míg a klasszikus biteknek két állapotuk van (vagy halad áram az adott kapcsolón, ekkor 1 a bit állapota, vagy nem, ekkor 0), addig a kvantumbitek (amelyeket qubitnek szokás rövidíteni) a szuperpozíció jelenségének köszönhetően rettentően sok állapotban létezhetnek, ami – legalábbis elméletben – soha nem látott mértékben megnöveli a számítási kapacitásukat.

Tovább a Magyar Nemzet cikkére.