Tudományos magazint indított az InfoRádió és az Akadémia

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a magyar kutatók legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően. Az október 18-ai adás fő témája a Mars. Az MTA honlapjáról a korábbi adások is elérhetők.

2016. október 18.

2016. szeptember 13-án az InfoRádió és a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs Főosztályának együttműködésében elindult a Szigma – a holnap világa című tudományos-ismeretterjesztő műsor. A hallgatók első kézből kapnak tájékoztatást azokról a legfrissebb kutatási eredményekről, felfedezésekről és fejlesztésekről, amelyek ma vagy holnap megváltoztathatják az életünket és mindazt, amit a világról gondolunk.

Lovász László, az MTA elnöke a műsor indulásakor elmondta: a tudomány egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre, ugyanakkor az átlagember egyre kevésbé érti a tudományos kutatásokat, folyamatokat. Az Akadémia ezért is szeretné minél szélesebb körben bemutatni, hogy mivel foglalkoznak a kutatók napjainkban, és hogy mi a tudományos módszer lényege. (A teljes, nyolcperces interjú itt hallgatható meg.)

Adásidőpontok


Aktuális adás

  • kedd 19.00–19.30

Ismétlések

  • szerda 03.00–04.00
  • csütörtök 04.30–05.00
  • csütörtök 22.30–23.00
  • szombat 06.30–07.00
  • vasárnap 11.30–12.00

A korábbi adások elérhetősége

Az MTA honlapján

Az InfoRádió honlapján

Az eddigi adások témáiból (az egyes adások teljes terjedelmükben meghallgathatók a fenti webcímeken)

Az első adásban Kiss László, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt a kisbolygókkal és születő planétákkal kapcsolatos kutatásaikról. Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN kutatója a Higgs-bozon felfedezésének példáján magyarázta el, hogy honnan kapta a műsor a címét.

A második adásban Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója és Laczkó József kutatócsoport-vezető beszélt gerincsérülteknek és vakoknak fejlesztett alkalmazásokról. Katona Csaba és Szarka László, az MTA BTK történészei pedig A román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című, Bukarestben tartott konferenciáról számoltak be.

A harmadik adásban Pálffy Géza, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője mutatta be legutóbbi kutatási eredményeiket, Takács Péter ökológus pedig a Hévízi-tóban úszkáló trópusi fajokról beszélt, amelyek feltételezhetően akvaristák illegális telepítése következtében kerülnek oda.

A negyedik adásban Szüts Dávid, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének kutatója azt magyarázta el, hogy a daganatok keletkezésének és a kezelésekre kialakuló ellenállásnak milyen új mechanizmusait tárták fel az MTA és az ELTE fiatal kutatói, majd az orvosi-élettani és a fizikai Nobel-díjakat kommentálták szakértő magyar kutatók.

Az ötödik adásban Kovács-Hostyánszki Anikó és Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója és főigazgatója tárta fel a hagyományos mezőgazdasági művelés jelentőségét a beporzó rovarközösségek megőrzése szempontjából, majd a kémiai és a közgazdasági Nobel-díjhoz kapcsolódó közérthető magyarázatokat hallhattunk.

A hatodik adás október 18-án, kedden, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádióban.

A műsor készítői

Műsorvezető: Domanits András

Szerkesztő: Lendvai Szabolcs

Főszerkesztő: Módos Márton

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata

Az MTA kutatóintézet-hálózata az ország tudományos életének alapvető pillére. Tíz kutatóközpontból – ezeken belül 39 kutatóintézetből – és 5 önálló kutatóintézetből áll, közel ötezer embert foglalkoztat. A kutatók között egyre több a 35 év alatti fiatal, illetve a nő. Folyamatosan emelkedik a PhD-fokozottal rendelkezők száma is.

A főként alapkutatásokat végző kutatóintézet-hálózatban minden évben több mint kétezer olyan publikáció születik, amelyet rangos nemzetközi szaklapok közölnek. Az MTA kutatóintézet-hálózatának munkatársaitól származik az összes, nemzetközileg látható magyarországi tudományos közlemény körülbelül 30 százaléka. A kutatóhálózat eredményeire számos alkalmazott kutatás és innováció épül.

„Az InfoRádióval való együttműködésünk célja, hogy növeljük az MTA kutatóintézet-hálózata, az ott születő tudományos eredmények és az ott dolgozó szakemberek láthatóságát a társadalom és a döntéshozók számára. A műsor friss tudományos eredményekhez kapcsolódva mutatja be központjaink, intézeteink, kutatócsoportjaink és stratégiai programjaink munkáját, kutatóit és egyéb szakembereit, vezetőit” – mondta Simon Tamás, az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője.