„Tesszük a dolgunkat” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe | MTA

„Tesszük a dolgunkat” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Az MTA részt vesz az össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány.” Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában.

2016. november 3.

„Ahogy a tudomány ereje növekszik, úgy növekszenek az emberiségre leselkedő veszélyek is, melyekre egyre inkább csak a tudomány eszközeivel lehet – ha lehet – választ találni” – mondta köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke, az Akadémia Székházában tartott ünnepségen. Hozzátette: a megoldások keresésében nem egy-két tudományágnak van szerepe: csak a multidiszciplináris kutatások, a természet- és társadalomtudományok szoros együttműködése találhat érdemi válaszokat.

„A Magyar Tudományos Akadémia megpróbál keretet adni az ilyen multidiszciplináris kutatásoknak. Ez nem könnyű feladat, hiszen a különböző tudományok értékrendszere, kultúrája gyakran összeütközik egymással. Azt is mondhatom: tanuljuk még azt, hogy hogyan lehet különböző kutatóhelyek és különböző tudományok együttműködését megszervezni. Most indul az ország vízgazdálkodását új tudományos alapokra helyező vízprogramunk, és szervezzük a jövő mezőgazdasági termelését megalapozó kutatásainkat” – Lovász László köszöntőjemondta Lovász László.

Lovász László Fotó: mta.hu/Mudra László

Az MTA elnöke kitért arra a nyílt levélre is, amelyet 28 tudós írt neki. A levélírók azt kérték, hogy az Akadémia vegyen részt olyan össztársadalmi jelentőségű kérdéseknek a feltárásában, mint például az oktatás és az egészségügy.

„Foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Számos olyan kutatás zajlik például a Társadalomtudományi Kutatóközpontban, amelyek a jelenleg zajló társadalmi folyamatokkal kapcsolatosak. Erről honlapunkon egy listát is közzétettünk.

Nagyon sajnálom néhány külső tagunk elvesztését, és fontos minden egyes kutatónk véleménye, de mint azt több interjúban is elmondtam, az MTA politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt. Ha az Akadémia politikai viták színterévé válna, akkor szétesne, és többé nem tudna igazi, tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott álláspontot kialakítani.

Vagyis: Köszönjük, jól vagyunk, és tesszük a dolgunkat – jelenleg éppen azt, hogy a tudományt ünnepelve kutatási eredményeinket bemutassuk a nagyközönségnek és a döntéshozóknak” – mondta Lovász László.

Barnabás Beáta köszöntőjeBarnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke a tudomány művelőire háruló feladatokról szólva kiemelte: a kutatóktól elvárható, hogy minél érthetőbben el tudják magyarázni, hogy hol tart, mire képes ma a tudomány, és melyek a legfontosabb jövőben megoldandó problémák.

Barnabás Beáta Fotó: mta.hu/Mudra László

Tudományos kitüntetéseket adtak át a Képgaléria az elismerések átadásárólnyitóünnepségen

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki Berzsenyi Zoltánt, a mezőgazdasági tudomány doktorát, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont nyugalmazott tudományos tanácsadóját, professor emeritust a növénytermesztés-tudomány hazai eredményeinek nemzetközi elismertetésében végzett több mint három évtizedes kiemelkedő munkájáért, új kísérletmetodikai, statisztikai és biometriai módszerek meghonosításáért és kifejlesztéséért, a kukorica és a búza termésprodukcióját, agronómiai reakcióit meghatározó tényezők vizsgálatáért, valamint növénytermesztési technológiák fenntarthatóságának kutatásáért;

Czigler Istvánt, a pszichológiai tudomány doktorát, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézettudományos tanácsadóját a kognitív idegtudományok terén elért kimagasló eredményeiért, a kutatóintézet több mint tízéves vezetéséért, a kutatóhálózat átszervezésében való közreműködéséért, továbbá jelentős szakmai területek kialakításában, irányításában vállalt úttörő szerepéért és áldozatos szakmai-közéleti szerepvállalásáért;

Finszter Gézát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék egyetemi tanárát, a modern rendészeti jog megalkotásáért, a büntetőjog, a büntető eljárásjog, a közigazgatási jog, valamint a kriminalisztika-kriminológia területén végzett kutatásaiért, a tudományos közéletben és utódnevelésben való részvételéért;

Galácz Andrást, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Őslénytani Tanszék professor emeritusát, a Mecsek-hegységbeli geológiai-paleontológiai vizsgálatainak kiemelkedő eredményeiért, a középső jura ammoniteszek és a jura időszak rétegtani, ősföldrajzi kutatásáért, kimagasló oktatói munkájáért;

Schipp Ferencet, a matematikai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Numerikus Analízis Tanszék professor emeritusát, a matematika, illetve annak numerikus alkalmazásai, valamint az ezekre épülő számítástechnikai algoritmusok területén, továbbá a felsőoktatásban végzett kutatási és iskolateremtői tevékenysége elismeréseként;

Schneider Imrét, az orvostudomány doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika professor emeritusát kiváló tudományos és oktatómunkájáért, nemzetközi kongresszusok szervezéséért, a fiatal nemzedék külföldi tanulmányútjainak elősegítéséért, az onkológiai, immunológiai és hisztopatológiai laboratórium tapasztalataik alapján történő további gazdagításáért;

Verő Balázs Györgyöt, a műszaki tudomány doktorát, a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézet Anyagtudományi Tanszék professor emeritusát az acélok tulajdonságainak feltárása, az új, nagy hozzáadott értékkel bíró acélfajták fejlesztése, valamint ipari előállítási technológiájuk elméleti megalapozása és kidolgozása terén végzett kiemelkedő jelentőségű kutatásaiért, továbbá az anyagtudományi oktatás területén elért, a felsőoktatási intézmények által jelenleg is alkalmazott eredményeiért.

November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői Fotó: mta.hu/Mudra László

Szily Kálmán-díj

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén Zilahy Péter, az MTA Titkárság Elnöki Titkársága nyugalmazott főosztályvezetője kapta.

Wigner Jenő-díj

A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Wigner Jenő-díját Jánosy János Sebestyén, az AEMI Atomenergia Mérnökiroda Kft. főtanácsosa, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont nyugalmazott főtanácsos, valamint Wojnárovits László, a kémiai tudomány doktora vehette át.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Vékey Károlynak, az MTA doktorának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont laboratóriumvezetőjének, a 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat pedig Bokor Évának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Intézet tudományos munkatársának ítélte oda a díj kuratóriuma.

Mikó Imre-díj

A Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét az aktív szakember kategóriában megosztva Rónai Péter okleveles közlekedésmérnök, mérnök-közgazdász, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztály főosztályvezetője és Sághi Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék egyetemi docense kapta.

Életmű kategóriában a kuratórium Szórádi Ervin okleveles közlekedési üzemmérnöknek, a MÁV Gépészeti Központ nyugalmazott igazgatójának ítélte oda a díjat.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium döntése alapján Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjában részesült Erdős Ferenc Gábor, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa, kutatócsoport-vezető, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, Hegedűs László, az MTA-BMESzerves Kémiai Technológia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, címzetes egyetemi docens, valamint Veisz Ottó Bálint, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet igazgatója.

Pungor Ernő-díj

A Pungor Ernő kémikus akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzéséért alapított Pungor Ernő-díjat Mihucz Viktor Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet docense vehette át.

MOL Tudományos Díj

A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság által alapított díj kuratóriuma a 2016. évi MOL Tudományos Díjat Sajgó Csanádnak, a földtudomány kandidátusának ítélte.

Rézler Gyula-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására Rézler Gyula-díjat alapított. Az első ízben átadott díjat Gábor R. István, a közgazdaság-tudomány doktora kapta.

A Rézler Gyula-díj bizottsága posztumusz díjban részesítette Farkas Jánost, a szociológiai tudomány doktorát a tudomány- és technikaszociológia, a térkutatás, az ökológia, az információs és tudástársadalom, valamint a modernizáció területén végzett több évtizedes kiemelkedő kutatásaiért, a hazai szociológiai kutatás és oktatás elfogadtatásában, feltételeinek megteremtésében játszott szerepéért, továbbá a Rézler Gyula Alapítvány elnökeként kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként.

Nyelv és identitás

Az idei programsorozat nyitóelőadását Kiss Jenő nyelvtörténész, szociolingvista és Péntek János hungarológus, szociolingvista tartotta szerdán délelőtt „A nyelv szerepe a Kárpát-medencei magyarság identitástudatában” címmel.

Kiss Jenő Fotó: mta.hu/ Mudra László

„Az identitást sajátos, hierarchikus elv szerint szerveződő kognitív struktúrának tekintjük, társadalmi kölcsönhatások és cselekvések hálójában születő és hitelesülő szakadatlan önmeghatározásnak, amely az egyén létének és társadalmi sikerességének egyik feltétele” – határozta meg az identitás fogalmát Kiss Jenő nyelvtörténész, szociolingvista. Az ember szocializációjának része az azonosságtudat kialakulása is, amely ily módon nyelvi, etnikai, kulturális hovatartozás-tudatával párhuzamosan formálódik. A szociális nyelvi identitások alakulástörténete roppant változatos. Ennek igazolására a magyar nyelvközösség azért jó példa, mert a magyarság a Kárpát-medencében nyolc különböző államban, tehát nyolc különböző államnyelv hatása alatt él. „Az identitáskérdés a magyar nyelvközösség esetében elsősorban ezért nyelvi identitáskérdés, sőt mivel erősen megosztott és differenciált közösségről van szó, kimondható, hogy a magyarok fenntartások nélkül csak nyelvükben lelhetnek egymásra” – hangsúlyozta Kiss Jenő.


Péntek János Fotó: mta.hu/ Mudra László

„Államnélkülisége és felekezeti megosztottsága folytán a peremrégiók magyarsága számára a nyelv az egyetlen közös tényező a magyar identitásban” – mondta előadásában Péntek János hungarológus, szociolingvista, az MTA külső tagja. Az alapidentitás a nemzethez és a nyelvhez, annak közös változatához kapcsolódik. Ennek részeiként élik meg a beszélők, az egyes közösségek szűkebb regionális, lokális identitásaikat, őrzik ezek múltbeli kulturális és nyelvi hagyományát. A Kárpát-medencei külső régiókban a nyelvvesztés, a nyelvcsere közvetlenül érinti az identitást: akik feladják nyelvüket, rendszerint meg is szűnnek magyarok lenni. A kétnyelvűséggel kapcsolatban pedig az a fő kérdés, hogy az hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűség-e, vagyis le kell-e mondania az egyénnek az anyanyelvéről, ha belép egy adott közösségbe vagy sem. Ez az asszimiláció vagy az integráció nyelvi kritériuma egy olyan közegben, amelyben az államok nagy része nem feltétlenül a Képek az előadásokrólnyelvi sokféleség híve.

Az előadást további kilenc kiemelt rendezvény követi majd november 18-ig. November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. A 18.00 órakor kezdődő programok akár egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók.

Az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. További információ és regisztráció a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 folyamatosan frissülő honlapján, a tudomanyunnep.hu oldalon található.

Víztudományi Program: az első eredmények

Az Akadémia ez év tavaszi közgyűlésén döntött a Víztudományi Program meghirdetéséről. Ezt a klímaváltozás hívta életre, egy olyan folyamat, amelynek során hazánk időjárási viszonyai a megszokott ingadozásokon túl egyre inkább egy irányba tolódnak el. A Víztudományi Program a tudományos élet számára régi adósságot törleszt a víztudományi oktatás és kutatás fellendítésével, a kapott eredmények azonban legtöbbször egyúttal közvetlen társadalmi jelentőséggel is bírnak. Az MTA célja, hogy a program keretein belül létrejöjjön egy olyan multidiszciplináris hálózat, amely összehangolja a főbb hazai kutatóműhelyek munkáját a társadalomtudománytól az ökológián át a mérnöki területekig. A program első, főleg a Balatonnal kapcsolatos eredményeiről pénteken számolnak be egy tudományos tanácskozás keretében. A konferencián készült videofelvétel a jövő héten megtekinthető lesz az mta.hu-n.

Együttműködési megállapodást írt alá Lovász László, az MTA elnöke, és a Magyarország egyik legrangosabb tudományos elismerését biztosító testület, a Bolyai-díj Alapítvány elnöke, Szabó Gábor akadémikus.
A díjat 1998-ban hozta létre öt üzletember olyan kutatók számára, akik nemzetközi mércével is kimagasló eredményt értek el a tudományos kutatás és fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
A megállapodás értelmében a díj odaítéléséről döntő, tizenöt tagú bizottság hét tagját az MTA elnöksége jelöli ki, és biztosítja, hogy az átadóünnepségre az MTA székházának dísztermében kerülhessen sor. A százezer euróval járó elismerést kétévente osztják ki. A legutóbbi, 2015-ös díjazott, Pál Csaba az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa volt. Fotó: mta.hu/ Mudra László