Már októberben létrejöhet az egységes magyar kutatóhálózat az MTA alatt – A Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös sajtóközleménye
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.
TOVÁBB
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és javaslatai az azbesztválság megoldására Magyarország kormánya számára
Mit kell tudni az azbesztről? Hogyan veszélyezteti az emberi egészséget? Milyen jogi aspektusai vannak az azbesztválságnak? Mit javasol a Magyar Tudományos Akadémia a kormánynak az azbesztválság hatékony kezelésére? E kérdések megválaszolása érdekében az Akadémia a 2026. június 24-én az MTA székházában tartott, „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” című témanap tudományos előadásain és kerekasztal-beszélgetésein elhangzottak alapján, a részt vevő szakértők közreműködésével összefoglalót készített. A dokumentum cikkünkben olvasható.
TOVÁBB
Nekem itt szerepem van a magyar kutatói szférában – Pál Csaba biológus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban
Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Pál Csaba antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó biológus beszélt arról, hogy miért csaphatnak be minket újra meg újra a baktériumok, hogyan fordulhat elő, hogy egy „csodagyógyszer” még a patikába sem ér, és máris hatástalan, lehet-e nyerni a fegyverkezési versenyben, ha egyszerű kórokozók szállnak szembe a modern orvoslással, és miért dönt valaki úgy, hogy a külföldi lehetőségek ellenére itthon épít kutatói karriert.
TOVÁBB
Fantasztikus dolog, hogy itt vannak a fiatalok – Müller Veronika tüdőgyógyász gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban
Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Müller Veronika tüdőgyógyász, klinikai onkológus, infektológus beszélt egyebek mellett arról, miért fontos az alapkutatásban dolgozó szakemberek munkája, hogyan tud hozzájárulni egy szűk szakterületen végzett kutatói tevékenység a nemzetközi közösség eredményeihez, milyen érzés más tudományterületek tudósaival együtt dolgozni, és miért fontos, hogy a kutatók bekapcsolódjanak az oktatásba.
TOVÁBB
Nagyon megérintett a saját kutatásaink eredménye – Fekete Andrea gyermekgyógyász gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban
Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Fekete Andrea gyermekgyógyász, az MTA doktora beszél arról, hogy bár neki a tudomány nem csak a felfedező kutatásokat jelenti, számos eredményről sokáig nem derül ki, hogy valójában milyen jelentősége van.
TOVÁBB
Visegrádi országok tudományos akadémiáinak találkozója Szomolányban
Elkötelezettség a tudományos kiválóság, a függetlenség és integritás, valamint a tudományba vetett társadalmi bizalom erősítése iránt – egyebek mellett ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák nemzeti tudományos akadémiák elnökei írtak alá idei találkozójukon.
TOVÁBB
Nők az Akadémián – Eléri a tíz százalékot az MTA női tagjainak aránya
Erdei Anna leköszöntő főtitkárhelyettes kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 200., ünnepi közgyűlésén készült az akadémikus hölgyek legújabb csoportképe.
TOVÁBB
Az MTA doktorai: Ződi Zsolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdésekről és a platformjogról
Az internetes közösségi platformok mára életünk szerves részei lettek, az online tevékenység jelentős része közvetlenül vagy közvetve érinti e szolgáltatásokat. Így a közösségi hálózatok jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra, a jogi szabályozásuk azonban sok tekintetben ellentmondásos és elégtelen. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA doktora ezért kutatja a platformjogot, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen ezek a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az élet valamennyi területén.
TOVÁBB
Lendületesek: Lendák-Kabók Karolina
Lendák-Kabók Karolina, az ELTE Kisebbségszociológia Tanszék oktatója már évek óta kutatja a Vajdaságban élő nemzetiségeket és a vegyes házasságokat. A témát korábban Marie Skłodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjasként vizsgálta, majd regionális perspektívába helyezte: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával a magyarországi magyar–szerb, valamint a szerbiai magyar–szerb vegyes családokat elemezte. A Lendület Program által támogatott jelenlegi kutatásában a témát történeti távlatba helyezi.
TOVÁBB
A Könyvtárhoz kerül a Magyar Tudomány, mentőöv a Liszt- és Erkel-életműkutatásnak: újjáalakult az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága
Összefoglalónk a Bizottság alakuló üléséről.
TOVÁBB
- 1599 találat