Lesz-e kenyér unokáink asztalán? Klímaváltozás és mezőgazdaság a 21. századi Magyarországon - tudományünnepi előadás
Valóban soha nem látott klímaváltozás zajlik napjainkban a Földön? Mire számíthatunk az előttünk álló évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs ambiciózus célkitűzései? És hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adott választ a Magyar Tudomány Ünnepe egyik kiemelt előadásán november 7-én Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató.
A 19. század végén a Nobel-díjas svéd kémikus, Svante August Arrhenius hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedéséhez vezethet. Mára a légköri szén-dioxid-koncentráció 40 százalékkal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ilyen magas koncentrációérték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő, mint ahogyan azt az antarktiszi jégfuratminták is bizonyítják.
A műholdas és a felszíni műszeres mérések hosszú idősorai alapján a globális melegedés mértéke 1901 és 2012 között 0,9 °C volt. Az utolsó három évtizedben a felszín közeli léghőmérséklet egyre növekedett, s mindhárom évtized átlaghőmérséklete egyértelműen meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta. Mindezzel párhuzamosan a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedett.
Fotó: stockfresh.comBartholy Judit meteorológus, az MTA doktora előadásában éghajlati modellek alapján arról beszélt, hogy mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben. Mivel nem tudható pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben, többféle forgatókönyvet, optimistább és pesszimistább változatot is figyelembe kell venni. A becslések szerint nagyon valószínű, hogy a 21. század végére a globális melegedés mértéke meghaladja a 2 °C-ot. Ugyancsak nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentős mértékben növekedni fog. A várható változásokra való felkészülés és az alkalmazkodás szempontjából kulcsfontosságú a 2015. végi párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás, mely a kibocsátás nagyon jelentős mértékű csökkentését tűzte ki célul.
A Kárpát-medence térségében a nyári csapadék jelentős csökkenése, ugyanakkor a téli csapadék növekedése várható, ami a hazai mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen lehet. A változó klíma növénytermelésre gyakorolt rövid és hosszabb távon várható hatásairól számolt be előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora a martonvásári fitotronban, Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezésében végzett kutatások eredményei alapján.
A fitotron növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a Föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.
Veisz Ottó és kutatótársai a globális klímaváltozás legfontosabb összetevőinek vizsgálatával megállapították, hogy a növényfajták miként reagálnak a megnövelt légköri szén-dioxid-koncentrációra, a megemelt hőmérsékletre, a víz hiányára és az ezek által együttesen kiváltott stresszhelyzetekre. A genotípusok között tapasztalt különbségek lehetőséget nyújtanak a megváltozó környezeti feltételek mellett is jobb alkalmazkodóképességű génkombinációk hagyományos és molekuláris nemesítési módszerekkel történő létrehozására, valamint új fajták előállítására.
Szó esett a fontosabb stresszfaktorokat jelentő időjárási eseményekről, és az érdeklődők – elsősorban a kalászos gabonák nemesítésén keresztül – megismerkedhettek a védekezés és kárenyhítés lehetséges eszközeivel, illetve módszereivel.
Az előadókról
Bartholy Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, két évtizede tanszékvezető. Kutatási területe elsősorban a globális és regionális éghajlatváltozások elemzése, a szélsőséges éghajlati események vizsgálata és a városklimatológia.
Veisz Ottó az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatója, aki több mint három és fél évtizedes munkássága során vizsgálta a gabonafélék, az abiotikus stressztényezők és a környezet kölcsönhatásait, illetve azok genetikai és élettani hátterét. Nevéhez fűződik az 1990-es évek elején – a világon elsők között – elindított kutatási program, amely a globális klímaváltozás várható mezőgazdasági hatását vizsgálja a martonvásári fitotronban.
Az MTÜ előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. További információk és regisztráció a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 folyamatosan frissülő honlapján, a tudomanyunnep.hu oldalon.
