Harmadik alkalommal hirdette meg az MTA elnöke a Lendület Fiatal Kutatói Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg 2011-ben a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.

Pálinkás József

- A „Lendület" egy kiválósági program, amely egyszerre teszi lehetővé a tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését, elvándorlásuk megállítását, és az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújítását, versenyképességük növelését. A követelmények magasak, csak a legjobbak nyerhetnek - így foglalta össze a 2009-ben elindított példaértékű kezdeményezés legfontosabb jellemzőit a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Lendület Fiatal Kutatói Program 2011-es meghirdetése alkalmából.

A tehetséges kutatókért Európában és a világban óriási verseny folyik, ők jelentik ugyanis egy-egy ország számára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. A Lendület Programot a kezdetektől kiemelt figyelem övezi mind a kutatói közösség, mind a társadalom részéről. Pálinkás József a korábbi nyertesek eddigi munkáját értékelve biztatónak minősítette a kutatócsoportok első eredményeit, amelyek igazolják a két éve indított pályázati rendszert.

A Lendület 2011 Fiatal Kutatói Program
A pályázati határidő lejárt, a beérkezett pályázatok elbírálása folyamatban van.

- Idén a Lendület Programot az Akadémia az egyetemekre is kiterjesztette - jelentette be az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a kormányzati támogatásnak köszönhetően az új pályázatok finanszírozására 2011-ben 600 millió forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a fele akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására fordítható. Így az Akadémia 1,1 milliárd forintot fordíthat a programra a korábbi pályázatokkal együtt.

A program keretében létrehozható kutatócsoportok vezetésére pályázók két kategóriában pályázhatnak, életkoruknak megfelelően, a kutatóhely vezetőjével, illetve az egyetem rektorával való mérlegelés alapján. Az egyikben önálló kutatói pályájukat kezdő, 30-40 év közötti kiemelkedő és egyre növekvő teljesítményt mutató ígéretes fiatal kutatócsoport-vezetők pályázatait várja az Akadémia elnöke. A másik kategóriában sikeres, már önálló kutatói pályát folytató, 35-45 év közötti, a nemzetközi mezőnyben is tartósan kiemelkedő teljesítményű, professzori kiválóságú vezető kutatók adhatják be pályázataikat.

Az MTA a leendő kutatócsoport-vezetőktől az elkövetkező 10-15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkát vár el, és azt, hogy további támogatásokat nyerjenek a  nemzetközi és hazai versenypályázati kutatásfinanszírozási forrásokból.

2009-ben 28, 2010-ben 22 pályázat érkezett a felhívásra. A beérkezett kutatási tervek mindegyikét négy anonim bíráló értékelte. Az értékelések alapján a második bírálati fordulóban az Akadémia elnöke által irányított nyilvános zsűri tagjai a pályázati rendszerekben jártas, nemzetközileg is elismert kutatók közül kerültek ki, és tettek javaslatot a nyertesekre. 2009-ben a döntések nyomán öt, 2010-ben hét kutatócsoport alakult. A kutatócsoportok vezetői között található fizikus-csillagász, vegyész, fizikus, matematikus biológus, kutatóorvos, agykutató és közgazdász is. Az Akadémián 2010 októberében megtartott beszámolóik alapján a bírálatokra felkért tudósok mind az öt 2009-ben létrehozott kutatócsoport teljesítményét elismerésre méltónak találták, és javasolták a megkezdett programok további akadémiai finanszírozását. A pályázat nyertesei által létrehozott kutatócsoportok számos rangos folyóiratban publikálták tudományos eredményeiket, és külső pályázatokon összességében több támogatást nyertek el, mint amennyit az Akadémiától kaptak.

Magyarországon ezer munkavállalóra átlagosan csupán négy, négy és fél tudományos tevékenységet végző szakember jut, míg az Európai Unió tizenöt tagállamában ez a szám tíznél magasabb. Pálinkás József több alkalommal is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kutatói állomány az előnytelen körülmények ellenére még mindig versenyképes. Az MTA elnökét a tavaly és az azt megelőzően beérkezett pályázatok arról győzték meg: világszínvonalú kutatóink vannak, ám sajnálatos, hogy sokan közülük külföldön kényszerülnek dolgozni. A felfedező kutatásokban  a magyar tudósok  jól teljesítenek, az utánpótlással azonban egyre súlyosabb gondok vannak - figyelmeztetett a tudós testület elnöke, alapvető változtatásokat sürgetve annak érdekében, hogy Magyarország képes legyen helytállni a tudományos, intellektuális, kulturális és oktatási versenyben Európában és a világban egyaránt. Meg kell teremteni az intézményes feltételeit is annak, hogy a kutatói pálya vonzóvá váljon, és Magyarország ne maradjon le a versenyben, amely a legkiválóbb kutatóinkért folyik - erősítette meg Pálinkás József több fórumon is.

A gazdasági élet szereplői - felismervén az akadémiai kezdeményezés jelentőségét - folyamatosan tesznek felajánlásokat nyertes kutatók kutatócsoportjainak támogatására.

 

A Lendület Program 2011 meghirdetését követően Pálinkás József, az MTA elnöke és Baji Csaba, az MVM Zrt. vezérigazgatója megerősítette az intézmény és a vállalatcsoport együttműködését az ígéretes kutatók támogatásában. Az MVM Zrt. 2013-ig, évi 5 millió forinttal támogatja az egyik tavalyi nyertes, Gali Ádám napelemekkel összefüggő kutatásait.

Gali Ádám

Az eredetileg villamosmérnökként végzett, majd fizikából doktorált Gali Ádám olyan költséghatékony és környezetbarát, úgynevezett harmadik generációs napelemek kifejlesztésén dolgozik, amelyek nagymértékben javíthatják a jelenlegi napelemek hatásfokát. Gali Ádám pályázata kivívta a vállalat elismerését, hiszen eredményei a megújuló energiák térnyeréséhez járulhatnak hozzá, amit kiemelten jelentősnek minősít az MVM vezetése. - Remélem, hogy három éven belül már konkrét eredményekről tudok beszámolni a Lendület Program keretében végzett kutatásaink nyomán - jelentette be az USA-ban tartózkodó, onnan internetes összeköttetéssel a sajtótájékoztatón is megszólaló Gali Ádám.

A fiatal kutató elmondta: a munkához egy amerikai kutatócsoport is jelentős összeggel járult hozzá, az eddigi eredményeikről pedig a közeljövőben ad be egy tudományos publikációt társaival közösen.

Baji Csaba

Baji Csaba az MVM Zrt vezérigazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy az általa vezetett cégssoport elkötelezett a tehetséges szakemberek ösztönzése iránt. Az MVM Zrt. a legnagyobb nemzeti energetikai vállalatként kötelességének érzi, hogy támogassa a jelen és a jövő szakembereinek továbbképzését és tudományos munkáját. A vezérigazgató megjegyezte, hogy a magyar gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen az energiaipari fejlesztések beindítása, ami egyre több és magasabb színvonalú hazai szaktudást igényel. Ha a vállalatok - az MVM-hez hasonlóan - támogatásaikkal itthon tudják tartani a tehetséges kutatókat, az a magyar gazdaság egészének hozhat sikereket - zárta szavait Baji Csaba.

Az MVM Zrt. és leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. évek óta jó kapcsolatot ápol a Magyar Tudományos Akadémiával. A tudós testület és a vállalatcsoport közös célja a hazai műszaki értelmiség támogatása valamint elismerésének biztosítása, és e szerepvállalás különösen jelentős a paksi atomerőmű tervezett bővítése okán is. A vállalatcsoport tagjai éves szinten százmillió forintos nagyságrendben támogatják a hazai oktatást és a kutatás-fejlesztést.

-vb-