László Gyula Digitális Archívum – új oldal az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában
A 20. század egyik kiemelkedő művész-tudós egyéniségének mindennapjaiba nyújt betekintést az a több mint tízezer oldalnyi digitalizált dokumentum, amely mostantól elérhető a magyar őstörténet és neves kutatója iránt érdeklődők számára.
László Gyula régész, képzőművész a 20. századi magyar tudományos és kulturális élet ikonikus alakja. A jelenleg hazánkban tevékenykedő régésznemzedék lényegében az ő köpönyegéből bújt elő, életműve sokak számára jelent igazodási pontot.
Több évtizedes oktatói tevékenységével, széles látókörével, több korszakot átölelő publikációival máig hatást gyakorol mind a tanítványaira, mind a más egyetemeken végzett régészek, történészek, művészettörténészek és néprajzkutatók szemléletére. Szellemi és tárgyi hagyatékának megőrzése nemcsak a szűkebb rokonság, de az érintett tudományágak művelői számára is megkerülhetetlen kötelesség.
Ebben a szellemben került sor – több mint másfél évtizeddel a régészprofesszor halála után – arra a megállapodásra, melyet a László család és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont képviselői kötöttek. Az örökösök (fia: László Zoltán, unokái: Pogány Krisztina és Pogány Csilla), valamint az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója (Fodor Pál) 2015. május 19-én együttműködési szerződést írtak alá László Gyula szerteágazó kapcsolatrendszerét tükröző gazdag kéziratos hagyatékának digitalizálásáról és szakkönyvtárának elektronikus leltárba vételéről.
Az együttműködő felek (a László család és az MTA BTK belső és külső munkatársai) mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szakmai nyilvánosság számára – kutatási célra – a hagyaték részét képező dokumentumok egy helyütt maradjanak, ugyanakkor a modern információs technológia segítségével minél szélesebb körben elérhetők legyenek. A szerződés aláírásától kezdve folyamatosan zajlik a kéziratos hagyaték áttekintése, feldolgozása, rendszerezése; a szükséges informatikai infrastruktúra kiépítése után elsőként a levelezés és egyéb műfajú dokumentumok digitalizálása, valamint a szakkönyvtár leltárba vétele.
Az MTA BTK a napokban hozta nyilvánosságra az archívum fennállásának első három évében digitalizált dokumentumok egy részét, azt a több mint tízezer oldalt, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk a 20. század e kiemelkedő művész-tudós egyéniségének mindennapjaiba.
A folyamatosan frissülő, bővülő oldalon László Gyula publikációi, levelezései mellett elérhetők lesznek fényképek, filmek, hangfelvételek és képzőművészeti alkotások is.
