Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Vadonatúj kutatóház, két többmilliárdos ingatlanberuházás, kibontakozó stratégiai programok – ezt hozza a 2017-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémia életében. A frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztatón az MTA vezetői az elmúlt évet is értékelték: 2016-ban kiemelkedően sok kutatási pályázatot nyertek el akadémiai kutatók, heten az Európai Kutatási Tanács világszínvonalat megkövetelő pályázatán voltak sikeresek.

2017. január 17.

Az MTA kutatóhálózatában mintegy háromezer kutató és kétezer más szakember dolgozik, köztük egyre több a fiatal kutató. A kutatóhálózat óriási érték, amelyet az új beruházások még modernebbé és értékesebbé tesznek. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásaként valósult meg a budapesti Tóth Kálmán utcában az MTA új Galéria a Humán Tudományok KutatóházárólHumán Tudományok Kutatóháza, amelyet kedden mutatott be a sajtónak Lovász László elnök, Török Ádám főtitkár és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes.

A sajtótájékoztató témáihoz kapcsolódó háttéranyagok – infografikák, grafikonok és prezentáció – itt érhetők el.

Az új, 2016 végére elkészült ingatlanba költöznek a budai Várból az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint Budaörsi úti épületéből az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, továbbá itt kap helyet az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény.

A költözés nehézségei után a korábbinál is hatékonyabb lesz a munka

A kormány 6,8 milliárd forinttal támogatta a kutatóház felépítését. A kutatók igényei szerint négy tömbre tagolt, több mint 21 500 négyzetméter alapterületű épület tervezése és kivitelezése során a környezetvédelmi szempontok is meghatározóak voltak. A mintegy 750 szakembernek helyet biztosító kutatóházban a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak. Az MTA vezetésének várakozása szerint a költözés nehézségei után a korábbinál is hatékonyabb lesz a munka, és szorosabb együttműködés alakul ki a különböző bölcsészet- és társadalomtudományi ágak kutatói között.

A Humán Tudományok Kutatóháza Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

Az Akadémia vezetői értékelték az MTA 2016-ban elért A sajtótájékoztató témáihoz kapcsolódó háttéranyagok: infografikák, grafikonok, prezentációeredményeit. Mint azt Lovász László elmondta, a tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén. Az Európai Kutatási Tanács egyenként 1,5–3 millió euró összegű támogatásai világszerte a kutatói kiválóság mércéjének számítanak. ERC-pályázatot kilenc tudós nyert tavaly Magyarországról, a nyertesek közül 7-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.

Nagyításért kattintson a képre!
Magyarország a régió más országaival összehasonlítva továbbra is kiemelkedően eredményes az Európai Kutatási Tanács pályázatain. Sőt, a "régi" tagállamokhoz (EU-15) képest tavaly eredményesebben szerepelt például Görögországnál (EL), és ugyanannyi pályázatot nyert el, mint Portugália (PT).
Az ERC valamely pályázatán eredményesen szereplők között szép számmal találhatunk akadémiai kutatókat, illetve a Lendület program nyerteseit. A nyertes ERC-pályázatokat benyújtók között tavaly is többségben voltak a Lendületesek.

Emellett 2016 volt pályázati szempontból a legsikeresebb év az akadémiai kutatóhálózat 2012-es átalakítása óta. Az MTA intézetei összesen 262 kutatási pályázatot nyertek 2016-ban, amiből 217 hazai, 45 pedig nemzetközi pályázat volt. Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a "Teaming" kutatási kiválósági programban: 27 ország 169 pályázója közül meghirdetett 10 nyertesből 2 konzorciumban vesz részt akadémiai kutatóhely (MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapest, 1600 millió Ft, futamidő: 7 év; MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged, 680 millió Ft, futamidő: 4 év).

Az Akadémia vezetői a testület rövid és középtávú terveiről is beszéltek az új ingatlanban tartott A sajtótájékoztatón készült képeket itt nézheti megsajtóeseményen. Lovász László elnökségének első két és fél évében további nagyberuházások előkészítése zajlott.

Mivel az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet korszerűtlen ingatlana a fejlődés gátjává vált, új kutatóház épül.

Az új épületet várhatóan 2019 végén vehetik birtokba a kutatók. A beruházást 3,5 milliárd forinttal támogatja a kormány.

Szintén a következő évek nagyberuházásai közé tartozik a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) új kutatótömbje. Az új centrum fogadja be az MTA ATK jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet.

A beruházást 6 milliárd forinttal támogatja a kormány, műszerekre további 3 milliárdot fordíthat az MTA.

Az úgynevezett nagy infrastruktúrák, például optikai képalkotó rendszerek, robotizált üvegházak, növénynevelő kamrák nélkül nem folytatható olyan világszínvonalú agrárkutatás, amelynek eredményeként kinemesíthetők azok a növényfajták, amelyek megoldást jelentenek a klímaváltozás kihívásaival küzdő gazdálkodóknak. Martonvásáron továbbá 800 millió forintos beruházással az agrárkutatást bemutató látogatóközpont is épül.

Az MTA 2017-ben folytatja tavalyi, 187. közgyűlésén bejelentett stratégiai kutatási programjait. 2020-ig összesen 32 tantárgy-pedagógiai kutatócsoport dolgozik a bizonyítékokon alapuló oktatás fejlesztésén. Az eljárás lényege, hogy az orvoslás mintájára a kutatók részletesen elemzik a tanítási-tanulási folyamatokat, és csak olyan beavatkozásokat javasolnak, amelyekről tudományos eszközökkel bizonyítani lehet, hogy a kívánt eredményekhez vezetnek az iskolákban.

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program célja egy kutatóhálózatban összefogni a víztudománnyal foglalkozó mérnököket, biológusokat, ökológusokat, jogászokat és közgazdászokat. A programot – amely a készülő Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) része – az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) keretében nemrégiben létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki, amely jelenleg egy angol nyelvű, interdiszciplináris szemléletű összkép (review) véglegesítésén dolgozik. A tanulmány átfogó képet nyújt a jelenlegi magyarországi vízhelyzetről. Elkészülte után az MTA bekapcsolódik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) nemzetközi víztudományi kutatásaiba.

További információ

MTA Kommunikációs Főosztály

sajto@titkarsag.mta.hu

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Tel.: +36 1 411 6321

www.mta.hu

A sajtótájékoztató témáihoz kapcsolódó háttéranyagok: infografikák, grafikonok, prezentáció