Értelmező mutatók az oktatásról – Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2017

Legyen Magyarországon egy olyan, rendszeresen megjelenő kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódhassanak a közoktatás aktuális állapotáról, trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerhesse a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat – e célkitűzéssel dolgoztak ki az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) kutatói egy, a közoktatás egészét lefedő indikátorrendszert, amely kiterjed az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai ellátásra, továbbá a nappali rendszerű középfokú szakképzésre.

Az adatsorok, eredmények könyvvé szerkesztve először 2015-ben jelentek meg. A sorozat második kötetét február 1-jén publikálták

A közoktatás indikátorrendszere 2017

címmel. A könyvet az Akadémia Székházának Kistermében mutatták be pénteken, az Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság nyilvános ülésének keretében. A kiadványt Fazekas Károly, az MTA KRTK főigazgatója ismertette.

A kötet itt letölthető az Közgazdaság-tudományi Intézet honlapjáról; ezen a linken pedig a hozzá kapcsolódó segédlet, a Technikai útmutató „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadványhoz található. Ez utóbbi dokumentum ismereteti az egyes indikátorok számítási módját, közölve a felhasznált adatok pontos forrását is.

A közoktatás indikátorrendszere 2017 című kötet borítója Forrás: MTA KRTK KTI

Értelmező mutatók

A kutatók olyan értelmező mutatókat alakítottak ki, amelyek egyrészt számszerűen leírják a közoktatás jelenlegi helyzetét, másrészt lehetőséget adnak a mutatók ismételt megfigyelésére, mivel rendszeres adatgyűjtéseken alapulnak. A most bemutatott második kötet 2016-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. „A mostani kiadás is követi a 2015-ben kidolgozott indikátorrendszer felépítését, de a korábbihoz képest továbbfejlesztettük, néhány indikátort elhagytunk, másokat összevontunk, és újakat is bevezettünk. Az újak között szerepel néhány nemzetközi összehasonlító indikátor is, amely korábban már más kiadványokban esetenként megjelent, ezek használata megkönnyíti, hogy a magyar közoktatás eredményeit nemzetközi kontextusba helyezzük” – derül ki a szerkesztői előszóból.

A 273 oldalas kötet négy nagy csoportra bontva mutatja be a különböző indikátorokat:

Kontextusindikátorok – az iskolai eredményességet befolyásoló, de az oktatáspolitika és az iskolák által nem befolyásolható társadalmi környezetet leíró indikátorok (ilyen például az iskoláskorú népesség számának és arányának alakulása, a tanulók társadalmi, gazdasági háttere);

Ráfordításindikátorok – a pénzben mérhető és az egyéb ráfordításokat bemutató indikátorok (például az oktatási kiadások időbeli alakulása, a fajlagos kiadások iskolák közötti különbsége);

Folyamatindikátorok – az oktatás belső eredményeiben mutatkozó különbségek okai (például az egyes korcsoportok mekkora hányada vesz részt az egyes oktatási programokban, továbbhaladás és lemorzsolódás az iskolarendszerben, a tanulás fizikai környezete, az oktatás minősége);

Eredményindikátorok – az oktatási rendszer belső és külső eredményességét jellemző adatok (például a tanulási teljesítmények, a standardizált mérések, a közoktatás és a felsőoktatás közti átmenet alakulása, a munkaerőpiaci sikeresség, az iskolázottság és a keresetek alakulása).

A kötetet jegyző kutatók felhívják a figyelmet egy fontos változásra az első kiadáshoz képest. Az új kiadvány nem tartalmaz adattáblákat, mert az olvasó minden indikátor bemutatása végén, az ábrákat követően egy-egy internetes hivatkozást talál, mely az adott indikátor értékeit tartalmazó táblázathoz vezet, ahonnan letölthetők az adatok.